Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert (Budapest és közvetlen környéke kivételével). Ezt az...Tovább
Az illúzió-vesztés éve: 1946
Az alább közölt „ellenzéki” dokumentum egy minisztérium panaszügyekkel foglalkozó osztályának iratai közül került elő, és arra a komoly kérdésre keres választ, hogy „Miért nincsenek mesék? Hát például azért, mert: A hét törpe erdejét államosították, s most a körúton árulnak cigarettát; Ali baba elment feketézni, a negyven rabló pedig beállt rendőrnek; Aladdint a csodalámpa miatt internálták; A kacsalábon forgó várat kiigényelte a MADISZ; Hüvelyk Matyi pedig bizakodik, mert nálánál kisebb Matyik is lettek nagyok.
Forrás
Miért nincsenek mesék?
Andersen és Pósa bácsi meghaltak.
Hamupipőke nem talált királyfit, aki cipőt vegyen.
Hófehérkét elrabolták az oroszok, mert nem vett részt az odaadási mozgalomban.
A hét törpe erdejét államosították, s most a körúton árulnak cigarettát.
Piroska erkölcsrendészeti felügyelet alá került és penicillinnel foglalkozik.
A Farkas a Népbíróság elnöke lett.
Ali baba elment feketézni, a negyven rabló pedig beállt rendőrnek.
A három kismalac közellátási felügyelő lett.
Aladdint a csodalámpa miatt internálták.
Ludas Matyi külföldre szökött, mert félti a libáját, s a Döbrögi földesúr szerződéses előadó a Népjóléti Minisztériumban.
A kacsalábon forgó várat kiigényelte a MADISZ.
Csipke Rózsika átaludja a demokráciát.
A hétfejű sárkány fejéből ötöt B. listáztak, így szégyenében elbujdosott.
Babszem Jankót kiadták a vasgyáriaknak kalóriába.
Gulliver a Dunába fulladt, mikor a Petőfi hidat építette közmunkával.
Hüvelyk Matyi pedig bizakodik, mert nálánál kisebb Matyik is lettek nagyok.
János vitéz mint partizán beállt a demokratikus hadseregbe, és 25 hold földet igényelt.
A vasorrú bába orrát elvitték jóvátételbe.
Münchausent kitelepítették, mert sváb.
Háry János elment pártvezérnek.
Pinocchiót eltüzelték fahiány miatt.
Donald kacsa eladta magát a Telekin
Robinson az FB elnöke lett, Péntek pedig a hajótöröttek igazolóbizottságáé.
Plútó elfutott, mert nálánál nagyobb kutyákat is felakasztottak.
Ferdinánd a bika a munkanélküliek szabad szakszervezetének elnöke lett, mert a teheneket elvitték.
Dugó Dani kötélgyártást tanul, mert ma ez a legjövedelmezőbb foglalkozás.
Micky egér a népügyészségen csinál kabarét.
Poppeyt nem igazolták, mert nyugatos.
A kékmadár öngyilkos lett, mert a várvavárt boldogságát meghozták a felszabadítók.
óz letelepedett Magyarországon, mert azt állítja, hogy Magyarország a csodák csodája.
Egy mese azonban mégis maradt, hogy keresztények is kaphatnak az UNRRA-segélyből.
A másolat hiteléül.
Miskolc, 1946. július 20.
| ...................... |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 06.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
