Megalakul a Magyar Turista Szövetség (MTSZ). Elnökének gróf Teleki Sándort jelölik. Mire a lényegi munkát elkezdhették volna, kitört az...Tovább
Az illúzió-vesztés éve: 1946
Az alább közölt „ellenzéki” dokumentum egy minisztérium panaszügyekkel foglalkozó osztályának iratai közül került elő, és arra a komoly kérdésre keres választ, hogy „Miért nincsenek mesék? Hát például azért, mert: A hét törpe erdejét államosították, s most a körúton árulnak cigarettát; Ali baba elment feketézni, a negyven rabló pedig beállt rendőrnek; Aladdint a csodalámpa miatt internálták; A kacsalábon forgó várat kiigényelte a MADISZ; Hüvelyk Matyi pedig bizakodik, mert nálánál kisebb Matyik is lettek nagyok.
Forrás
Miért nincsenek mesék?
Andersen és Pósa bácsi meghaltak.
Hamupipőke nem talált királyfit, aki cipőt vegyen.
Hófehérkét elrabolták az oroszok, mert nem vett részt az odaadási mozgalomban.
A hét törpe erdejét államosították, s most a körúton árulnak cigarettát.
Piroska erkölcsrendészeti felügyelet alá került és penicillinnel foglalkozik.
A Farkas a Népbíróság elnöke lett.
Ali baba elment feketézni, a negyven rabló pedig beállt rendőrnek.
A három kismalac közellátási felügyelő lett.
Aladdint a csodalámpa miatt internálták.
Ludas Matyi külföldre szökött, mert félti a libáját, s a Döbrögi földesúr szerződéses előadó a Népjóléti Minisztériumban.
A kacsalábon forgó várat kiigényelte a MADISZ.
Csipke Rózsika átaludja a demokráciát.
A hétfejű sárkány fejéből ötöt B. listáztak, így szégyenében elbujdosott.
Babszem Jankót kiadták a vasgyáriaknak kalóriába.
Gulliver a Dunába fulladt, mikor a Petőfi hidat építette közmunkával.
Hüvelyk Matyi pedig bizakodik, mert nálánál kisebb Matyik is lettek nagyok.
János vitéz mint partizán beállt a demokratikus hadseregbe, és 25 hold földet igényelt.
A vasorrú bába orrát elvitték jóvátételbe.
Münchausent kitelepítették, mert sváb.
Háry János elment pártvezérnek.
Pinocchiót eltüzelték fahiány miatt.
Donald kacsa eladta magát a Telekin
Robinson az FB elnöke lett, Péntek pedig a hajótöröttek igazolóbizottságáé.
Plútó elfutott, mert nálánál nagyobb kutyákat is felakasztottak.
Ferdinánd a bika a munkanélküliek szabad szakszervezetének elnöke lett, mert a teheneket elvitték.
Dugó Dani kötélgyártást tanul, mert ma ez a legjövedelmezőbb foglalkozás.
Micky egér a népügyészségen csinál kabarét.
Poppeyt nem igazolták, mert nyugatos.
A kékmadár öngyilkos lett, mert a várvavárt boldogságát meghozták a felszabadítók.
óz letelepedett Magyarországon, mert azt állítja, hogy Magyarország a csodák csodája.
Egy mese azonban mégis maradt, hogy keresztények is kaphatnak az UNRRA-segélyből.
A másolat hiteléül.
Miskolc, 1946. július 20.
| ...................... |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 30.
1913
1918
Alakuló ülését tartja Budapesten az Ifjúmunkások Országos Szövetsége (IOSZ), amely a munkáshatalomért folyó harcot tűzi ki célul. Központi...Tovább
1939
A Szovjetunió megtámadja Finnországot. (Ez az ún. téli háború.)Tovább
1963
Budapesten átadják az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.Tovább
1990
Hivatalosan is befejeződik a berlini fal bontása.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő