Súlyos vasúti baleset DorozsmánálTovább
Az illúzió-vesztés éve: 1946
Az alább közölt „ellenzéki” dokumentum egy minisztérium panaszügyekkel foglalkozó osztályának iratai közül került elő, és arra a komoly kérdésre keres választ, hogy „Miért nincsenek mesék? Hát például azért, mert: A hét törpe erdejét államosították, s most a körúton árulnak cigarettát; Ali baba elment feketézni, a negyven rabló pedig beállt rendőrnek; Aladdint a csodalámpa miatt internálták; A kacsalábon forgó várat kiigényelte a MADISZ; Hüvelyk Matyi pedig bizakodik, mert nálánál kisebb Matyik is lettek nagyok.
Forrás
Miért nincsenek mesék?
Andersen és Pósa bácsi meghaltak.
Hamupipőke nem talált királyfit, aki cipőt vegyen.
Hófehérkét elrabolták az oroszok, mert nem vett részt az odaadási mozgalomban.
A hét törpe erdejét államosították, s most a körúton árulnak cigarettát.
Piroska erkölcsrendészeti felügyelet alá került és penicillinnel foglalkozik.
A Farkas a Népbíróság elnöke lett.
Ali baba elment feketézni, a negyven rabló pedig beállt rendőrnek.
A három kismalac közellátási felügyelő lett.
Aladdint a csodalámpa miatt internálták.
Ludas Matyi külföldre szökött, mert félti a libáját, s a Döbrögi földesúr szerződéses előadó a Népjóléti Minisztériumban.
A kacsalábon forgó várat kiigényelte a MADISZ.
Csipke Rózsika átaludja a demokráciát.
A hétfejű sárkány fejéből ötöt B. listáztak, így szégyenében elbujdosott.
Babszem Jankót kiadták a vasgyáriaknak kalóriába.
Gulliver a Dunába fulladt, mikor a Petőfi hidat építette közmunkával.
Hüvelyk Matyi pedig bizakodik, mert nálánál kisebb Matyik is lettek nagyok.
János vitéz mint partizán beállt a demokratikus hadseregbe, és 25 hold földet igényelt.
A vasorrú bába orrát elvitték jóvátételbe.
Münchausent kitelepítették, mert sváb.
Háry János elment pártvezérnek.
Pinocchiót eltüzelték fahiány miatt.
Donald kacsa eladta magát a Telekin
Robinson az FB elnöke lett, Péntek pedig a hajótöröttek igazolóbizottságáé.
Plútó elfutott, mert nálánál nagyobb kutyákat is felakasztottak.
Ferdinánd a bika a munkanélküliek szabad szakszervezetének elnöke lett, mert a teheneket elvitték.
Dugó Dani kötélgyártást tanul, mert ma ez a legjövedelmezőbb foglalkozás.
Micky egér a népügyészségen csinál kabarét.
Poppeyt nem igazolták, mert nyugatos.
A kékmadár öngyilkos lett, mert a várvavárt boldogságát meghozták a felszabadítók.
óz letelepedett Magyarországon, mert azt állítja, hogy Magyarország a csodák csodája.
Egy mese azonban mégis maradt, hogy keresztények is kaphatnak az UNRRA-segélyből.
A másolat hiteléül.
Miskolc, 1946. július 20.
| ...................... |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő