Az Országos Levéltár kutatótermének első freskója

1915. december 4-én a belügyminiszter szerződést kötött Révész Imre festőművésszel, hogy az új Országos Levéltár kutatótermébe történelmi tárgyú festményt készítsen. A kép elkészült, de – az épületdíszítés koncepcióváltása miatt – soha nem került a levéltárba. Az alkotás napjainkban már ismeretlen helyen lappang, és a nagyközönség nem is tudja, hogyan nézett ki a festmény.

 

Források

 

1.

Révész Imre festőművész árajánlata Sándor János belügyminiszternek az Országos Levéltár kutatótermébe szánt festményről

Budapest, 1914. szeptember eleje

 

Nagyméltóságú

Sándor János

m. kir. belügyminiszter úrnak

Budapest

 

Nagyméltóságú Miniszter Úr!

Kegyelmes Uram!

 

Az új országos levéltár kutatótermének egyik oldalára tervezett kép elkészítése tárgyában f. évi szeptember hó 9-én kelt 6454. eln. számú leiratában foglalt felhívás alapján az ár megállapodhatására és a szerződés megköttetése céljából ajánlatomat következőkben terjesztem elő:

Kötelezem magamat, hogy az országos levéltár kutatóterme részére általam készítendő és a 6454/elnöki szám alatti leiratban körülírt festményt a kutatóterem oldalfalának megfelelő méretekben a megrendelés napjától számítva két (2) év alatt elkészítem és utasítás szerint a helyszínén elhelyezem.

A festmény farámára erősített vászonra lesz freskószerűen festve, s így a terem falára megerősítve.

Ezen falfestményért, melyben már az előzetesen készített vázlatrajzoknak a díjazása is benne foglaltatik, kérném 12 000 kor. azaz tizenkettőezer korona tiszteletdíjat részemre kegyesen kiutalványozni, éspedig a következő tételekben:

3000 koronát a kép festésének megkezdése előtt (evvel a vázlatoknak készítése nyer egyúttal díjazást).

3000 koronát a kép festésének megkezdése után egy évvel, miután a festőmunkák előrehaladásáról az építőbizottság helyszínén meggyőződik.

6000 koronát, mint az utolsó részletet a festmény teljes befejezése és elhelyezése után.

Ajánlatom elfogadását kérve maradtam Nagyságodnak alázatos szolgája

 

Révész Imre

festőművész,

a rajztanárképző főiskola tanára

 

Az irat jelzete: MNL OL K-148-7012/1914 (1922. 14. t.) - Belügyminisztérium, Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott levél.

 

 

2.

Révész Imre és a Belügyminisztérium közötti szerződés az Országos Levéltár kutatótermébe szánt festmény elkészítésére

Budapest, 1915. december 4.

 

Szerződés,

mely egyrészről az építtető m. kir. államkincstár nevében, a m. kir. belügyminiszter, másrészt Révész Imre festőművész, budapesti rajztanárképző főiskolai tanár között, Budapesten, I. ker. Bécsi kapu téren fekvő telken létesítendő országos levéltári épület kutatótermének egyik oldalára elhelyezendő kép elkészítésére vonatkozólag köttetett.

1. §

Alulírott festőművész kötelezi magát, az általa készített és az építőbizottság javaslata alapján a belügyminiszter által 12267/1915. eln. szám alatt elfogadott vázlatrajznak megfelelőleg, a képet, mely egy történetkutató tudóst ábrázol, ki előtt Magyarország nagyjai, előtérben Mária Terézia királynővel megjelennek, 1917. évi május hó 1-ig teljesen elkészítve, a falra elhelyezve, az építőbizottságnak átadni.

2. §

Alulírott festőművész kötelezi magát a szóban lévő képet az épület terveiben feltüntetett méretekben s pontosan a művezetőség által megadandó körvonalak szerint freskószerűen, vászonra festve s egy farámára erősítve, az épület falára megfelelően elhelyezni, illetőleg megerősíteni.

3. §

Alulírott festőművész kötelezi magát, a festményt legjobb tudása szerint lelkiismeretesen elkészíteni, s a festéshez legjobb anyagot alkalmazni. Az anyag tartósságáért erkölcsi felelősséget vállal, s kötelezi magát, amennyiben az anyag fogyatékossága folytán a kép idővel kárt szenvedne, azt mindig díjtalanul helyreállítani.

4. §

Ha alulírott festőművész a szerződés bármely pontját nem teljesítené, minek megítélése az építőbizottságot illeti meg; az építtetőnek jogában álland tőle a munkát bírói beavatkozás nélkül, saját hatáskörében elvenni, és a munka folytatását más festőművész által, az alulírott festőművész költségére és veszélyére teljesíttetni.

5. §

Építtető m. kir. államkincstár nevében a m. kir. belügyminiszter kötelezi magát ezen festményért, melyben már az előzetesen készített vázlatrajzoknak a díjazása is benne foglaltatik, 12 000 kor., azaz tizenkettőezer korona kifizetésére éspedig a következő részletekben:

a) 3000 kor., azaz háromezer koronát a kép festése előtt (evvel a vázlatok készítése is díjazva van.)

b) 3000 kor., azaz háromezer koronát a festmény megkezdése után egy évvel, midőn a festőmunkák előhaladásáról az építőbizottság helyszínen meggyőződik.

c) 6000 kor., azaz hatezer koronát, mint utolsó részletet a festmény teljes befejezése és elhelyezése után 3 hónappal, amidőn az építtető bizottság a kép megfelelő voltáról meggyőződött.

6. §

Alulírott festőművész az érdembe hozott nyugtákon, vagy nyugta gyanánt benyújtott számlákon a nyugtatványi bélyegilletékeket és jogügyleti illetéket a bélyeg- és illetékszabályok 9. és 101. tételei, valamint az 1881. évi XXVI. t.cikk 6. és 10. §-ai értelmében viselni és leróni, illetőleg az 1901. XIV. t.-cikk rendelkezése alá tartozó esetekben ezen illetékek levonását tűrni köteles.

7. §

Per esetére szerződő felek a pertárgy értékéhez képest alávetik magukat a budapesti központi királyi járásbíróság, illetve a budapesti királyi törvényszék kizárólagos illetékességének.

8. §

Ezen szerződés két eredeti és két másolati példányban kiállíttatván, egy eredeti a belügyminisztériumnak, egy eredeti alulírt festőművésznek, egy másolat a művezető építésznek és egy másolat az építési ellenőrnek kiadatik.

 

Hitelesítés és megerősítés végett ezen szerződés a szerződő felek és két tanú által aláíratik. Kelt Budapesten 1915. évi december hó 4-én

 

Az építtető részéről:                                                                     A vállalat részéről:

A m. kir. belügyminiszter helyett:

Dr. Némethy Károly                                                                    Révész Imre

államtitkár

P. H.

 

Előttünk:

Pecz Samu

Nagy Károly

tanúk

Az irat jelzete: MNL OL K-148-42883/1915 (1922. 14. t.) - Belügyminisztérium, Elnöki iratok. - Sokszorosított eredeti.

 

 

3.

Pecz Samu művezető építész felterjesztése Sándor János belügyminiszterhez

Budapest, 1917. február 22.

 

Nagyméltóságú

Sándor János m. kir. belügyminiszter, stb. úrnak,

 

Budapest

 

Nagyméltóságú Miniszter Úr!

Kegyelmes Uram!

 

Révész Imre festőművész, budapesti rajztanárképző főiskolai tanár, az 1915. évi április hó 21-én kelt 12267. eln. számú miniszteri leirat értelmében, illetve az 1915. évi december hó 13-án kelt 42883. eln. számú miniszteri rendelettel jóváhagyott szerződés szerint megbízást nyert az orsz. levéltár kutatótermének egyik oldalára elhelyezendő kép elkészítésére.

A szóban levő szerződés értelmében a kivitel alapjául bizottságilag elfogadott vázlatért járó első részletet, 3000 kor-t, Nagyméltóságod 1916. évi január hó 9-én kelt 42883-1915. eln. számú n[agy]b[ecsű] rendeletével már ki is utalta.

Révész Imre festőművész most azon kéréssel fordult az orsz. levéltár építésvezetőségéhez, hogy Nagyméltóságodnak javasolja a szerződésének 5. § b) pontja értelmében esedékessé vált újabb 3000 korona kiutalványozását. Az érvényes szerződésnek 5. § b) pontja szerint: „A II. részlet, 3000 korona a festmény megkezdése után egy évvel, midőn a festőmunkák előhaladásáról az építőbizottság a helyszínén meggyőződött, fizetendő ki."

Miután a szerződés 1915. évi december hó 4-én köttetett meg, és a festőművész a festmény munkálatait azonnal meg is kezdette, tehát a szerződésben kikötött egy év lejárt, továbbá, mivel a munkában levő képet dr. Csánky Dezső orsz. főlevéltárnok ő Méltósága és dr. Károlyi Árpád, a bécsi udvari levéltár nyug. igazgató ő Méltósága, valamint alulírott művezető építész megtekintette, s arról mindhárman meggyőződhettek, hogy a szóban levő festményen a munkának több mint fele elkészült, bátor vagyok a festőművész részéről kért II. részlet fejében 3000 korona kiutalványozását javasolni.

A festőmunka előrehaladásának megállapítása céljából való megtekintés az egész építőbizottság részéről, szerény nézetem szerint, elmaradhatna, mert e tárgy egyedül nem eléggé fontos arra, hogy emiatt érdemes lenne más tárgy hiányában, már most, egy építőbizottsági gyűlést egybehívni.

 

Nagyméltóságodnak kész szolgája,

 

Budapest, 1917. február 22-én

 

Pecz Samu

művezető építész,

műegyetemi nyilv[ános] r[endes] tanár

Az irat jelzete: MNL OL K-148-6405/1917 (1922. 14. t.) - Belügyminisztérium, Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott levél.

 

 

4.

Révész Imre kérvénye Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszterhez

Kecskemét, 1923. augusztus 22.

 

Nagyméltóságú m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak

Budapesten

 

Nagyméltóságú Miniszter Úr!

Méltóságos Uram!

 

A 12667/1915. sz[ám] a[latt] a m. kir. Belügyminisztériumtól az Országos Levéltár kutatóterme számára egy freskónemű kép elkészítésére nyertem megbízást. A közbejött nehéz idők válsága miatt a kép átvétele még ma sem történt meg, illetőleg éppen most megy végbe. A megbízás feltételei szerint a mű tiszteletdíjának egy részét már felvettem és most, mikor művem teljesen kész s az átvétel is folyamatban van, esedékessé vált a hátralévő rész, mely 6000 K, azaz hatezer koronát tenne ki békebeli értékben. Ez az összeg azonban névértékében ma nem jöhet tekintetbe, hiszen ma 6000 K arra sem lenne elegendő, hogy a képet műtermemből rendeltetési helyére szállíttassam. Mivel az állam anyagi viszonyaira való tekintettel nem kívánhatom a 6000 K valorizált értékét, azon tiszteletteljes kéréssel járulok Nagyméltóságod elé, hogy kegyeskedjék tiszteletdíj fejében egy méltányos összeget megállapítani és annak kiutalását elrendelni.

Kérésem Nagyméltóságod kegyes jóindulatába ajánlva maradtam Nagyméltóságodnak alázatos szolgája.

 

Kecskemét, 1923. aug. 22-én

 

Révész Imre s. k.

képzőművészeti főiskolai tanár

 

Az irat jelzete: MNL OL Y-1-679/1923 - Országos Levéltár, Általános iratok. - Géppel írt másolat.

 

 

5.

Nagy Károly művezető építész levele Csánki Dezső főigazgatónak

Budapest, 1923. november 12.

 

Méltóságos

dr. Csánki Dezső

h. államtitkár úrnak

a m. kir. orsz. levéltár főigazgatójának

 

Szerencsém van a f. évi szeptember hó 15-én 5709-1923. eln. szám alatt kelt és nekem rövid úton f. év november hó 12-én átadott vallásügyi miniszteri leiratban említett ügyben Méltóságodhoz intézett kérdésre vonatkozó tájékoztató felvilágosítást az alábbiakban megadni.

Az Orsz. Levéltár új épülete kutatóterme részére egy kép megfestésére Révész Imre festőművész, budapesti rajztanárképző főiskolai tanár úr nyert megbízást még 1915. évben, az akkori m. kir. belügyminiszter úr Őnagyméltóságától, a 12267/1915. belügyi eln. szám alatt elfogadott vázlatrajz alapján, mint azt az idemellékelt szerződési másolat is igazolja.

Mint a m. kir. belügyminisztérium 1916. január 9-én 42883. eln. szám, illetve 1917. március 12-én 6405. eln. szám alatt kelt leiratok igazolják, Révész Imre festőművész úr - tudtommal - mindkét alkalommal egyenként háromezer, összesen tehát hatezer kor. tiszteletdíjat kapott.

A mellékelt szerződés értelmében a festmény elkészültekor még hatezer (6000) korona lett volna esedékes, amely összeg helyett - mint bizonyára Méltóságod is emlékezni fog - a f. évi július hó 4-én tartott miniszteri értekezleten, figyelembe véve a közbejött különféle körülményeket, e célra méltányosan 200 000 korona irányoztatott elő, amit igazol az akkor tárgyalt költségkimutatás III. csoportjának jóváhagyott 19. tétele.

 

Méltóságod kész szolgája

 

Budapest,1923. november 12-én

 

Nagy Károly

művezető építész

műegyetemi tanár

 

Az irat jelzete: MNL OL Y-1-679/1923. - Országos Levéltár, Általános iratok. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott levél.

  

  

6.

Csánki Dezső főigazgató levele Klebelsberg Kuno belügyminiszterhez

Budapest, 1923. november 17.

 

Nagyméltóságú

Dr. gróf Klebelsberg Kuno

vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Úrnak

H[elyben]

 

Nagyméltóságú Miniszter Úr!

 

F. évi november hó 15-én kelt 5709/1923. eln. sz. rendeletére van szerencsém Nagyméltóságodnak az alábbiakban jelentést tenni.

A m. kir. belügyminiszter az építtető m. kir. államkincstár nevében 1915. évi december hó 4-én szerződést kötött Révész Imre festőművésszel, a budapesti rajztanárképző főiskola tanárával az Országos Levéltár új épületének kutatóterme számára megfestendő képre vonatkozólag, s a művész e munkára a 12267/1915. belügyi eln. sz. alatt elfogadott vázlatrajz alapján megbízást is nyert. A szerződés 5. pontja 12 000, azaz tizenkettőezer korona tiszteletdíjat állapít meg, amelynek első 3000 K-ás részlete a festés előtt, a második 3000 K a megkezdés után egy évvel esedékes, s végül a harmadik, 6000 koronás részlet „a festmény teljes befejezése és elhelyezése után 3 hónappal, amidőn az építtető bizottság a kép megfelelő voltáról meggyőződött."

Mint a m. kir. belügyminisztérium 1916. január 9-én 42883. eln., illetve 1917. március 12-én 6405. eln. szám alatt kelt leiratai igazolják, Révész Imre festőművész úr mindkét alkalommal egyenkint 3000, összesen tehát hatezer kor. tiszteletdíjat vett fel a megállapított összeg első két részlete fejében. Minthogy a nevezett festőművésznek 1923. évi augusztus hó 22-én Nagyméltóságodhoz benyújtott, s % alatt mellékelt kérvénye szerint a kép régen készen várja az átvételt és elszállítást, a szerződésben megállapított hátralékos 6000 korona kiutalása esedékes volna, amely összeg helyett - amint Nagy Károly művezető építésznek f. évi november 12-én ez ügyben felkérésemre hozzám küldött jelentése tanúsítja, a f. évi július hó 4-én tartott miniszteri értekezleten, figyelembe véve a közbejött változott viszonyokat, méltányosan 300 000, azaz háromszázezer korona irányoztatott elő, amit az akkor tárgyalt költségkimutatás III. csoportjának jóváhagyott 19. sz. tétele igazol. Ez összeg teljes joggal illeti a művészt, mert bár a képet az építésben közbejött akadályok miatt, tehát saját hibáján kívül, a szerződésben megszabott időre, 1917. május 1-re nem szállíthatta, az építőbizottság nem élt a szerződés 4. pontjában megszabott jogával, amely szerint „ha a festőművész a szerződés bármely pontját nem teljesítené, az építtetőnek jogában állana tőle a munkát saját hatáskörében elvenni és a munka folytatását más festőművész által, az alulírott festőművész költségére és veszélyére teljesíttetni". Viszont az Orsz. Levéltár kutatótermébe szánt freskódíszítésnek Nagyméltóságod által felvetett terve oly időből való, amidőn a nevezett művész megrendelt munkája a teljes befejezéshez közeledett.

Mindezen szempontokat mérlegelve van szerencsém Révész Imre festőművész úr kérvényét - amelyben tiszteletdíj fejében egy méltányos összeg megállapítását és kiutalását kéri - Nagyméltóságodhoz pártolólag felterjeszteni s legalábbis a nevezett művész részére előirányzott 300 000, azaz háromszázezer korona tiszteletdíj engedélyezését javaslatba hozni. S ha a művész, aki szóbeli jelentése szerint műterem-változtatás folytán a nagyméretű képet illetőleg nehézségekkel küzd, hajlandó volna a neki felajánlandó összeg fejében a képet átengedni, tisztelettel kérem Nagyméltóságod rendelkezését a kép átvételére s az Orsz. Levéltár egyik nagyobb helyiségében leendő ideiglenes elhelyezésére vonatkozólag.

Fogadja Nagyméltóságod stb.

 

Budapest, 1923. évi november hó 16-án

 

h. államtitkár

az Orsz. Levéltár főigazgatója

 

Az irat jelzete: MNL OL Y-1-679/1923. - Országos Levéltár, Általános iratok. - Fogalmazvány. Csánki november 17-én kiadmányozta a levelet, amelyet november 24-én küldtek el.

 

 

7.

Gerlóczy Károly miniszteri osztálytanácsos levele Csánki Dezsőnek, az Országos Levéltár főigazgatójának

Budapest, 1924. január 8.

 

A m. kir. vallás és közoktatási minisztertől

 

Méltóságos dr. Csánki Dezső úrnak,

h. államtitkár, az Országos Levéltár főigazgatója

Budapest

 

7248/1923. eln. szám

 

1923. évi november 17-én 679. szám alatt kelt felterjesztésére felhívom Méltóságodat, hogy Révész József [!] festőművész, képzőművészeti főiskolai tanár részére, az Országos Levéltár új épületének kutatóterme számára általa festett kép után járó tiszteletdíj fejében 300 000, háromszázezer koronát a Méltóságod rendelkezése alatt a Magyar Földhitelbank Rt-nál fennálló „Országos Levéltár művészi díszítésére szánt alap" terhére kiutalni és folyósítani méltóztassék.

Felkérem egyben Méltóságodat, hogy a szóban forgó kép átvételére az Országos Levéltár egyik nagyobb helyiségében leendő ideiglenes elhelyezésére vonatkozólag a művésszel tárgyalásokat felvenni és ezek sikeres befejezése után hozzám jelentést tenni szíveskedjék.

Budapest, 1924. évi január hó 8-án

 

A miniszter rendeletéből:

 

Gerlóczy [Károly dr.]

miniszteri osztálytanácsos

 

Az irat jelzete: MNL OL Y-1-43/1924 - Országos Levéltár, Általános iratok.- Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott levél. A levél január 15-én érkezett be.

8.

Csánki Dezső főigazgató levele Révész Imre festőművésznek

Budapest, 1924. január 22.

 

Nagyságos

Révész Imre

festőművész úrnak

a Képzőművészeti Főiskola tanárának

Budapest

VII. Aréna út 58.

 

Múlt év augusztus hó 22-én a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Ő Nagyméltóságához benyújtott kérvényére van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy az 1915. évi december hó 4-én kelt szerződés értelmében a. m. kir. Országos Levéltár kutatóterme számára festett kép elkészítéséért járó tiszteletdíj hátralékos 6000 koronás részlete fejében a megváltozott viszonyokra való tekintettel a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1924. jan. 8-án 7248/1923. eln. szám alatt kelt rendeletével 300 000, azaz háromszázezer korona folyósítását engedélyezte s egyben elrendelte a kép átvételére és az Orsz. Levéltár palotájában leendő ideiglenes elhelyezésére vonatkozólag Nagyságoddal folytatandó tárgyalások foganatosítását.

Felkérem azért Nagyságodat, méltóztatnék a kép átadásának módozatairól nyilatkozni. Ennek vétele után a nevezett összeg utalványozásáról intézkedni fogok.

Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem nyilvánítását.

 

Budapest, 1924. jan. 19.

 

h. államtitkár stb.

 

Az irat jelzete: MNL OL Y-1-43/1924. - Országos Levéltár, Általános iratok. - Fogalmazvány. Csánki január 22-én kiadmányozta a levelet, amelyet január 28-án küldtek el.

 

 

9.

Révész Imre festőművész levele Csánki Dezső főigazgatónak

1924. április 21. Kecskemét

 

 

Méltóságos

Csánki Dezső

h. államtitkár úrnak

 

Budapest

 

Ez év jan. hóban hozzám intézett becses soraira van szerencsém tisztelettel arról értesíteni, hogy az Orsz. Magy. Kir. Levéltár kutatóterme számára festett képemért járó összeget (300 000 kor., háromszázezer koronát) - amelyet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium engedélyezett - elfogadom.

A kép az Orsz. Magy. Kir. Képzőművészeti Főiskola könyvtár helyiségében van letétben, ahonnan Radics Antal szertáros úrtól bármikor átvehető.

Az összeget alábbi címemre kérném utalványoztatni.

 

Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását.

 

Révész Imre

Kecskemét, 1924. ápril[is] 21.

Művésztelep

Az irat jelzete: MNL OL Y-1-43/1924. - Országos Levéltár, Általános iratok. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott levél.

 

Ezen a napon történt március 03.

1918

A breszt-litovszki békeszerződés (más néven breszti béke) Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország és az Osztrák–Magyar...Tovább

1918

Bartók Béla II. vonósnégyesének premierje.Tovább

1922

Hidegkuti Nándor válogatott labdarúgó, az Aranycsapat tagja (†2002)Tovább

1924

II. Abdul-Medzsidet megfosztják trónjától és családjával együtt száműzik Törökországból.Tovább

1945

Megalakult a Független Kisgazda-és Polgári Párt Ifjúsági Csoportja. Az alakuló gyűlésen résztvevők megvitatták a feladatokat, és megvá-...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

2023 utolsó, hatodik ArchívNet számát prezentálja Önöknek a szerkesztőség, amely ezúttal is négy forrásismertetést tartalmaz. A publikációk közül három az 1950-es évekhez kötődik, kettő ezeken belül pedig az 1956-os forradalom eseményeit érinti sajátos nézőpontokból. A negyedik ismertetés pedig egy harmincegy évvel ezelőtti ünnepélyes iratátadás hátterét, következményeit világítja meg.

Az időrendet tekintve első a négy publikáció közül Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) foglalkozik a legkorábban történt eseménysorral. Egy kevésbé kutatott témába enged betekintést írása, amely a magyar-latin-amerikai, ezen belül is a magyar-bolíviai kapcsolatok területére kalauzolja az olvasót. Az ismertetésből kiderül, hogy az 1950-es években instabil belpolitikai helyzettel bíró Bolívia különleges volt a magyar diplomácia számára, mivel csupán a második dél-amerikai ország volt a második világháború után, amellyel Magyarország felvette a kapcsolatot. A szerző egy fotókiállítás megszervezésén keresztül mutatja be, hogy miként indult meg a két állam közötti kapcsolatrendszer mélyítése.

Maradva a diplomaták világánál: Tulok Péter (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága) az 1956-os forradalom eseményeire reflektáló svéd diplomaták jelentéseinek halmazából ad ízelítőt válogatásával. Az 1956 októberében-novemberében Magyarországon zajló események kapcsán nem feltétlenül Svédország az első, amely eszünkbe jut mint külső tényező, szereplő, azonban az akkori történések vizsgálatánál nem utolsó szempont megismerni egy semleges állam véleményét, látásmódját. A forrásismertetés egyben rámutat arra, hogy a svéd külügyi irányításnak volt tudomása arról, hogy Csehszlovákiában miként reagáltak a magyarországi eseményekre – a prágai svéd követ egyik táviratában erről adott röviden tájékoztatást.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-os események utóhatásaival foglalkozik ismertetésében. A hatalmát stabilizálni kívánó Kádár-kormány számára különösen fontos volt a közhangulat javítása, egyben a szovjetellenesség letörése. Az ArchívNet előző számának egyik publikációjában főszerepet kapó újságíró Fehér Lajos ezúttal is felbukkan. Krahulcsán Zsolt írásában úgy jelenik meg, mint ötletadó: másodmagával tett javaslatot arra nézve, hogy a fővárosban miként lehetne szovjet segítséggel végrehajtani a harcokban megsérült épületek renovációját.

A magyar-orosz kapcsolattörténet egy kevésbé terhelt mozzanatát idézi fel Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár), amely esemény egyben a hazai történelemtudomány számára bírt kiemelkedő jelentőséggel. A két részre bontott írásának első felében azt vizsgálta meg, hogy miként alakult Borisz Jelcin budapesti látogatását követően Bethlen István néhai magyar miniszterelnök átadott oroszországi iratainak a sorsa 1992–1994 között. Kitér egyben arra is, hogy a Moszkvában fogvatartott egykori miniszterelnök sorsának alakulása mennyire volt ismert a magyarországi vezetés körében 1945 után.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. december 21.

Miklós Dániel

főszerkesztő