Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább
Bundabotrány 1983-ban
Pártvizsgálat adatok kiszivárogtatásáért
"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."
2.
Belügyminisztériumi feljegyzés a pótmérkőzésben megjelentetett nyomozati anyagokról
1983. október 11.
Feljegyzés a „Pótmérkőzés" című könyv megjelenéséről
A különösen nagy kárt okozó csalás miatt folyamatban lévő ún. „Totó" ügyben az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója bejelentése alapján 1982. június 24-től operatív előkészítő eljárást folytatott a budapesti Rendőrfőkapitányság, bevonva az illetékes megyei szerveket. A nyomozást előzetes egyeztetés után mind Budapesten, mind Szekszárdon 1982. december 15-én rendelték el, az eljárást 1983. március 30-án fejezték be, és az ügyészség 1983. május 10-én adta ki a vádiratot.
Az ügy jellegére, a közvélemény várakozására tekintettel a Belügyminisztériumban propagandaterv készült, melynek alapján 1983. februárban a napilapokban kommüniké jelent meg, 1983 március végén a rádió egy órás műsort
, a Kék fény 1983 áprilisi adásában foglalkozott a totócsalási üggyel.Riportkönyv megírásának ötletével Erdős Ákos, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat Ságvári Endre Könyvszerkesztőségének vezetője jelentkezett. Jóváhagyás után a kiadók kötelezték magukat, hogy a kiadás időpontja nem előzi meg a jogerős bírósági ítéletet, beleegyezés nélkül semmilyen formában nem publikálják az összegyűjtött anyagot.
A Belügyminisztérium ugyan nem tervezte könyv kiadását, de az ötletben megfogalmazott feltételek alapján engedélyezte az adatgyűjtést Lakatos András rendőr főhadnagynak, a Magyar Rendőr újságírójának és Láng Zsuzsá[nak], a Heti Világgazdaság újságírónőjének.
A könyv 1983. június végén, az elsőfokú bírósági tárgyalások előtt megjelent. A szerkesztőség azzal az indokkal szorgalmazta a megjelenést, hogy az eredeti megállapodáshoz képest megváltoztak a feltételek, mert a nagyközönség a
és a rádióból már megismerte az ügyet, valamint a jogerőre - a várható fellebbezések folytán - legalább egy évet kell várni.A Belügyminisztérium illetékes vezetését kész tények elé állították, mert a KB Agitációs és Propaganda Osztályának - Karvalics László elvtárs - hozzájárulása után fordultak az engedély megadásáért.
Ladvánszky Károly rendőr altábornagy elvtárs, belügyminiszter-helyettes a következő megjegyzést tette az okmányra: „Ha a párt illetékesei nélkülünk áldásukat adták, akkor én mit tegyek? Mondjam, hogy nem helyeslem?"
Ami a könyv szakmai részét illeti - rendőri résznyomozati anyagok, vallomások, szembesítés stb. nyilvános megjelenése nem kifogásolható, mert a nyomozás érdekeit már nem veszélyeztették, a megjelenéshez - a rendőrtisztek kivételével az eljárás alá vontak hozzájárultak.
A könyvben több helyen szereplő, de kifejezetten a 60-61. oldalon megjelent Legfőbb Ügyészi, Legfelsőbb Bírósági közös állásponthoz a szerzők belügyi anyagokból nem juthattak hozzá.
Indokoltnak tartom ügyészi és bírói vonalon e kérdést tovább vizsgálni.
Budapest, 1983. október 11.
dr. Németh Ferenc
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 31. cs. 1983/1. ő. e. - MSZMP Központi Szervei, Közigazgatási és Adminisztratív Osztály - aláírt, eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 06.
1912
1916
I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább
1917
A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább
1917
I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább
1938
Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő