A Szovjetunió elfoglalja a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát.Tovább
Bundabotrány 1983-ban
Pártvizsgálat adatok kiszivárogtatásáért
"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."
7.
Varga Péter feljegyzése Korom Mihály KB titkár részére a „Pótmérkőzés" című kötetben megjelent „állásfoglalásról"
1983. december 7.
Magyar Szocialista Munkáspárt KB KAC/1121/6/1983. sz.
Közigazgatási és Adminisztratív Osztály Készült 2 példányban
[Kézírással:] Korom elvtárstól az eredeti példány nem érkezett vissza. Irattárba!
1985. 01. 07.
Feljegyzés
dr. Korom Mihály elvtárs részére
Az ún. Totó-üggyel foglalkozó Pótmérkőzés című könyv megjelentetésének körülményeivel kapcsolatban tájékozódtunk a Belügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség, valamint a KB Agitációs és Propaganda, továbbá Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztályának illetékeseinél. Az ügyben az alábbiakat lehetett megállapítani.
•1. A könyv megírásának ötletét Erdős Ákos, az Ifjúsági Lapkiadó V. Ságvári Endre könyvszerkesztőségének szerkesztője vetette fel. Az ötlet alapján a Belügyminisztérium Lakatos András rendőr főhadnagynak, a Magyar Rendőr, továbbá Láng Zsuzsa, a Heti Világgazdaság újságírójának engedélyezte az anyaggyűjtést. A könyv megjelentetését eredetileg a jogerős bírósági ítélet meghozatala utáni időre tervezték, de utóbb kiadó - a közvélemény mielőbbi informálásának érdekében - a korábbi megjelenést szorgalmazta. Ez ellen a Belügyminisztérium és a KB Agitációs és Propaganda Osztálya érdemi kifogást nem emelt, így a könyv végül is 1983 júniusában megjelent.
•2. A könyv 60-61.oldalán szereplő, a cselekmény jogi minősítésével foglalkozó dokumentum szószerinti másolata ennek a feljegyzésnek, amelyet az 1983. januárjában a Legfőbb Ügyészségen tartott megbeszélésről készítettek. E feljegyzés egy példányát megkapta a Belügyminisztérium jelenlevő képviselője is, aki az iratot a Budapesti Rendőrfőkapitánysághoz, egy másolatát pedig a Tolna Megyei Rendőrfőkapitánysághoz továbbította. Ez utóbbit tévedésből a nyomozati iratokhoz fűzték. Emiatt a felelősök figyelmeztetésben részesültek.
•3. A bűnügyben - mind Budapesten, mind Szekszárdon - 1983. március 30-án befejeződött a nyomozás. A vádiratot pedig május 10-én nyújtották be. A könyv június végi megjelenését is figyelembe véve alaposan feltehető, hogy a szerzők a nyomozás ideje alatt, rendőrségi forrásból jutottak az említett dokumentumhoz ez azonban - kétséget kizáró módon - csak további vizsgálattal lenne bizonyítható.
•4. Javasoljuk, hogy Korom elvtárs értsen egyet azzal, hogy az ügyet további vizsgálat nélkül lezárhassuk. Véleményünk szerint ugyanis a jelen adatok elegendők ahhoz, hogy az ügy tanulságait a bűnüldöző és igazsági, továbbá az ügyben érdekelt egyéb szervek levonhassák.
Budapest, 1983. december 7.
Varga Péter
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 31. cs. 1983/1. ő. e. - MSZMP Központi Szervei, Közigazgatási és Adminisztratív Osztály - aláírt, eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 17.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő