Létrejön Németországban a szélsőjobboldal koalíciója, a harzburgi front, a náci párt (NSDAP), a Német Nemzeti Néppárt és a Stahlhelm (...Tovább
Bundabotrány 1983-ban
Pártvizsgálat adatok kiszivárogtatásáért
"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."
7.
Varga Péter feljegyzése Korom Mihály KB titkár részére a „Pótmérkőzés" című kötetben megjelent „állásfoglalásról"
1983. december 7.
Magyar Szocialista Munkáspárt KB KAC/1121/6/1983. sz.
Közigazgatási és Adminisztratív Osztály Készült 2 példányban
[Kézírással:] Korom elvtárstól az eredeti példány nem érkezett vissza. Irattárba!
1985. 01. 07.
Feljegyzés
dr. Korom Mihály elvtárs részére
Az ún. Totó-üggyel foglalkozó Pótmérkőzés című könyv megjelentetésének körülményeivel kapcsolatban tájékozódtunk a Belügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség, valamint a KB Agitációs és Propaganda, továbbá Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztályának illetékeseinél. Az ügyben az alábbiakat lehetett megállapítani.
•1. A könyv megírásának ötletét Erdős Ákos, az Ifjúsági Lapkiadó V. Ságvári Endre könyvszerkesztőségének szerkesztője vetette fel. Az ötlet alapján a Belügyminisztérium Lakatos András rendőr főhadnagynak, a Magyar Rendőr, továbbá Láng Zsuzsa, a Heti Világgazdaság újságírójának engedélyezte az anyaggyűjtést. A könyv megjelentetését eredetileg a jogerős bírósági ítélet meghozatala utáni időre tervezték, de utóbb kiadó - a közvélemény mielőbbi informálásának érdekében - a korábbi megjelenést szorgalmazta. Ez ellen a Belügyminisztérium és a KB Agitációs és Propaganda Osztálya érdemi kifogást nem emelt, így a könyv végül is 1983 júniusában megjelent.
•2. A könyv 60-61.oldalán szereplő, a cselekmény jogi minősítésével foglalkozó dokumentum szószerinti másolata ennek a feljegyzésnek, amelyet az 1983. januárjában a Legfőbb Ügyészségen tartott megbeszélésről készítettek. E feljegyzés egy példányát megkapta a Belügyminisztérium jelenlevő képviselője is, aki az iratot a Budapesti Rendőrfőkapitánysághoz, egy másolatát pedig a Tolna Megyei Rendőrfőkapitánysághoz továbbította. Ez utóbbit tévedésből a nyomozati iratokhoz fűzték. Emiatt a felelősök figyelmeztetésben részesültek.
•3. A bűnügyben - mind Budapesten, mind Szekszárdon - 1983. március 30-án befejeződött a nyomozás. A vádiratot pedig május 10-én nyújtották be. A könyv június végi megjelenését is figyelembe véve alaposan feltehető, hogy a szerzők a nyomozás ideje alatt, rendőrségi forrásból jutottak az említett dokumentumhoz ez azonban - kétséget kizáró módon - csak további vizsgálattal lenne bizonyítható.
•4. Javasoljuk, hogy Korom elvtárs értsen egyet azzal, hogy az ügyet további vizsgálat nélkül lezárhassuk. Véleményünk szerint ugyanis a jelen adatok elegendők ahhoz, hogy az ügy tanulságait a bűnüldöző és igazsági, továbbá az ügyben érdekelt egyéb szervek levonhassák.
Budapest, 1983. december 7.
Varga Péter
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 31. cs. 1983/1. ő. e. - MSZMP Központi Szervei, Közigazgatási és Adminisztratív Osztály - aláírt, eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 11.
1931
1944
Horthy kormányzó megbízottai Moszkvában aláírják az előzetes fegyverszüneti megállapodást. Ebben Magyarország kötelezte magát, hogy kiürít...Tovább
1973
Kádár János a BME-en tett látogatása során felszólalt és – többek között – megjegyezte: „egyedül sem félek eljönni”. A hazai ellenzékről...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő