Karl May német regényíró (*1842)Tovább
Bundabotrány 1983-ban
Pártvizsgálat adatok kiszivárogtatásáért
"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."
4.
A Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Osztályának levele Siklói György rendőr vezérőrnagy főcsoportfőnök helyettes részére
1983. július 28.
Legfőbb Ügyészség
Nyomozásfelügyeleti Osztály
Nyfl. 10.508/1983.
dr. Siklói György elvtársnak
rendőr vezérőrnagy
főcsoportfőnök helyettes
Budapest
Belügyminisztérium
Kedves Siklói elvtárs!
A különösen nagy kárt okozó
bűntette és más bűncselekmények miatt Molnár Tibor és társai ellen folyó bűnügyben következőket hozom szíves tudomásodra.A totóügy megindulása után a jogi megítélés kérdésében kialakított közös álláspontunkról Nyomozás Felügyeleti Főosztály egy emlékeztetőt készített a nyomozást és a nyomozás felügyeletét végző szervek vezetői részére az egységes álláspont képviseletének biztosítására.
A Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság Bü. 75/1983. számú eredeti iratai közé valaki befűzte ennek az állásfoglalásnak a másolatát. Ez elkerülte a felügyeletet ellátó ügyész figyelmét is, és feljegyzés másolata így a nyomozás irataival együtt átkerült a vádemeléskor a Szekszárdi megyei Bíróságra. A megyei bíróság elnöke az Igazságügyi Minisztérium közbejöttével küldte vissza a bírósági iratokból kiemelt feljegyzés-másolatot.
Dr. Nyíri Sándor Legfőbb Ügyész helyettes elvtárs kivizsgáltatta az ügyész mulasztást, a mulasztó ellen megfelelő intézkedést tett.
Szíveskedj kivizsgáltatni, hogy kinek a mulasztása folytán került a nyomozati iratok közé az oda nem való belső állásfoglalás a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányságon. Megjegyzem, hogy Lakatos András és Láng Zsuzsa tollából megjelent, Pótmérkőzés című könyv 60. oldalán ugyancsak található idézet az említett Legfőbb Ügyészségi emlékeztetőből, méghozzá úgy, hogy ez a Legfőbb Ügyészség és Legfelsőbb Bíróság álláspontja.
Tudomásom szerint a szerzők a Budapesti Rendőrfőkapitányságtól kaptak információkat, amelyek között szerepelnek a nyomozati iratok között található bizonyítékok fotokópiái is. Egy feltehető, hogy a szerzők az említett állásfoglalást is a Budapesti Rendőrfőkapitányságtól szerezték meg. Ezt látszik megerősíteni az is, hogy a Tolna megyei főügyész jelentése szerint az említett nyomozati iratok közé fűzött állásfoglalás-másolatot a megyei rendőrkapitányság vizsgálati osztálya a budapesti Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályától kapta.
Talán nem kell külön hangsúlyoznom, milyen veszélyt rejt magában annak propagálása -még félremagyarázott fogalmazásban is - hogy az ügyben a Legfőbb Ügyészség és a Legfőbb Bíróság előzetes álláspontot foglalt.
Budapest, 1983. július 28.
Elvtársi üdvözlettel
•1. Átirat címnek eredeti aláírással.
•2. Bnyt: augusztus 25.
A Bfl 21.454/1983. sz. ügyben Nyíri et. adott utasítást a levél megírására
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 31. cs. 1983/1. ő. e. - MSZMP Központi Szervei, Közigazgatási és Adminisztratív Osztály - aláírt, eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő