Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább
Bundabotrány 1983-ban
Pártvizsgálat adatok kiszivárogtatásáért
"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."
4.
A Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Osztályának levele Siklói György rendőr vezérőrnagy főcsoportfőnök helyettes részére
1983. július 28.
Legfőbb Ügyészség
Nyomozásfelügyeleti Osztály
Nyfl. 10.508/1983.
dr. Siklói György elvtársnak
rendőr vezérőrnagy
főcsoportfőnök helyettes
Budapest
Belügyminisztérium
Kedves Siklói elvtárs!
A különösen nagy kárt okozó
bűntette és más bűncselekmények miatt Molnár Tibor és társai ellen folyó bűnügyben következőket hozom szíves tudomásodra.A totóügy megindulása után a jogi megítélés kérdésében kialakított közös álláspontunkról Nyomozás Felügyeleti Főosztály egy emlékeztetőt készített a nyomozást és a nyomozás felügyeletét végző szervek vezetői részére az egységes álláspont képviseletének biztosítására.
A Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság Bü. 75/1983. számú eredeti iratai közé valaki befűzte ennek az állásfoglalásnak a másolatát. Ez elkerülte a felügyeletet ellátó ügyész figyelmét is, és feljegyzés másolata így a nyomozás irataival együtt átkerült a vádemeléskor a Szekszárdi megyei Bíróságra. A megyei bíróság elnöke az Igazságügyi Minisztérium közbejöttével küldte vissza a bírósági iratokból kiemelt feljegyzés-másolatot.
Dr. Nyíri Sándor Legfőbb Ügyész helyettes elvtárs kivizsgáltatta az ügyész mulasztást, a mulasztó ellen megfelelő intézkedést tett.
Szíveskedj kivizsgáltatni, hogy kinek a mulasztása folytán került a nyomozati iratok közé az oda nem való belső állásfoglalás a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányságon. Megjegyzem, hogy Lakatos András és Láng Zsuzsa tollából megjelent, Pótmérkőzés című könyv 60. oldalán ugyancsak található idézet az említett Legfőbb Ügyészségi emlékeztetőből, méghozzá úgy, hogy ez a Legfőbb Ügyészség és Legfelsőbb Bíróság álláspontja.
Tudomásom szerint a szerzők a Budapesti Rendőrfőkapitányságtól kaptak információkat, amelyek között szerepelnek a nyomozati iratok között található bizonyítékok fotokópiái is. Egy feltehető, hogy a szerzők az említett állásfoglalást is a Budapesti Rendőrfőkapitányságtól szerezték meg. Ezt látszik megerősíteni az is, hogy a Tolna megyei főügyész jelentése szerint az említett nyomozati iratok közé fűzött állásfoglalás-másolatot a megyei rendőrkapitányság vizsgálati osztálya a budapesti Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályától kapta.
Talán nem kell külön hangsúlyoznom, milyen veszélyt rejt magában annak propagálása -még félremagyarázott fogalmazásban is - hogy az ügyben a Legfőbb Ügyészség és a Legfőbb Bíróság előzetes álláspontot foglalt.
Budapest, 1983. július 28.
Elvtársi üdvözlettel
•1. Átirat címnek eredeti aláírással.
•2. Bnyt: augusztus 25.
A Bfl 21.454/1983. sz. ügyben Nyíri et. adott utasítást a levél megírására
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 31. cs. 1983/1. ő. e. - MSZMP Központi Szervei, Közigazgatási és Adminisztratív Osztály - aláírt, eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
1931
1945
Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább
1956
A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább
1962
Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább
1965
35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő