Bundabotrány 1983-ban

Pártvizsgálat adatok kiszivárogtatásáért

"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."

4.

A Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Osztályának levele Siklói György rendőr vezérőrnagy főcsoportfőnök helyettes részére

1983. július 28.

Legfőbb Ügyészség

Nyomozásfelügyeleti Osztály

Nyfl. 10.508/1983.

 

dr. Siklói György elvtársnak

rendőr vezérőrnagy

főcsoportfőnök helyettes

Budapest

Belügyminisztérium

 

Kedves Siklói elvtárs!

A különösen nagy kárt okozó

bűntette és más bűncselekmények miatt Molnár Tibor és társai ellen folyó bűnügyben következőket hozom szíves tudomásodra.

A totóügy megindulása után a jogi megítélés kérdésében kialakított közös álláspontunkról Nyomozás Felügyeleti Főosztály egy emlékeztetőt készített a nyomozást és a nyomozás felügyeletét végző szervek vezetői részére az egységes álláspont képviseletének biztosítására.

A Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság Bü. 75/1983. számú eredeti iratai közé valaki befűzte ennek az állásfoglalásnak a másolatát. Ez elkerülte a felügyeletet ellátó ügyész figyelmét is, és feljegyzés másolata így a nyomozás irataival együtt átkerült a vádemeléskor a Szekszárdi megyei Bíróságra. A megyei bíróság elnöke az Igazságügyi Minisztérium közbejöttével küldte vissza a bírósági iratokból kiemelt feljegyzés-másolatot.

Dr. Nyíri Sándor Legfőbb Ügyész helyettes elvtárs kivizsgáltatta az ügyész mulasztást, a mulasztó ellen megfelelő intézkedést tett.

Szíveskedj kivizsgáltatni, hogy kinek a mulasztása folytán került a nyomozati iratok közé az oda nem való belső állásfoglalás a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányságon. Megjegyzem, hogy Lakatos András és Láng Zsuzsa tollából megjelent, Pótmérkőzés című könyv 60. oldalán ugyancsak található idézet az említett Legfőbb Ügyészségi emlékeztetőből, méghozzá úgy, hogy ez a Legfőbb Ügyészség és Legfelsőbb Bíróság álláspontja.

Tudomásom szerint a szerzők a Budapesti Rendőrfőkapitányságtól kaptak információkat, amelyek között szerepelnek a nyomozati iratok között található bizonyítékok fotokópiái is. Egy feltehető, hogy a szerzők az említett állásfoglalást is a Budapesti Rendőrfőkapitányságtól szerezték meg. Ezt látszik megerősíteni az is, hogy a Tolna megyei főügyész jelentése szerint az említett nyomozati iratok közé fűzött állásfoglalás-másolatot a megyei rendőrkapitányság vizsgálati osztálya a budapesti Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályától kapta.

Talán nem kell külön hangsúlyoznom, milyen veszélyt rejt magában annak propagálása -még félremagyarázott fogalmazásban is - hogy az ügyben a Legfőbb Ügyészség és a Legfőbb Bíróság előzetes álláspontot foglalt.

 

Budapest, 1983. július 28.

 

Elvtársi üdvözlettel

 

•1.                  Átirat címnek eredeti aláírással.

•2.                  Bnyt: augusztus 25.

 

A Bfl 21.454/1983. sz. ügyben Nyíri et. adott utasítást a levél megírására

 

Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 31. cs. 1983/1. ő. e. - MSZMP Központi Szervei, Közigazgatási és Adminisztratív Osztály - aláírt, eredeti.

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt június 13.

1917

London németek általi bombázása. 162 halott, 432 sebesült.Tovább

1919

Clemenceau- jegyzék átadása a kormánynak.Tovább

1940

Német csapatok elfoglalják Párizst.Tovább

2000

A Magyar Köztársaság Országgyűlése elrendeli a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja középfokú oktatási intézményekben való évenkénti...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők