Megjelent a KMP ifjúsági hetilapja, az Ifjú Proletár első száma.Tovább
Bundabotrány 1983-ban
Pártvizsgálat adatok kiszivárogtatásáért
"Különösen nagy kárt okozó csalást miatt a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő ún. „totóügyben" tudomásunkra jutott, hogy egyes vádlottak védői [...] hangoztatták: ebben a kérdésben a nyomozás során már előzetes közös állásfoglalás történt a Legfőbb Ügyészség és az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság között. Érvelésük alátámasztására Lakatos András és Láng Zsuzsa szerzők Pótmérkőzés című könyvében írtakra hivatkoztak. [...] a könyv a nyomozati anyagok ismeretében, részletesen tárgyalja a „Totó"-ügyek történetét, ismerteti vádiratot, és részleteket közöl a nyomozati jegyzőkönyvekből."
5.
Siklói György rendőr vezérőrnagy átirata Iglói Józsefnek, a Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Főosztálya vezetőjének
1983. augusztus 22.
BM Országos Rendőrfőkapitány Bűnügyi helyettese Szám: 60-136/7/1983.
dr. Iglói József elvtársnak
főosztályvezető ügyész
Legfőbb Ügyészség
Nyomozásfelügyeleti Főosztály
Budapest
Kedves Iglói elvtárs!
A „totó" ügy nyomozásának elrendelése után a cselekmény jogi minősítésének kérdésében különböző álláspontok alakultak ki. A
vesztegetés miatt vonták felelősségre a gyanúsítottakat. Tolna megyében csalás miatt.A probléma megoldására 1983. január hónapban a Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Főosztályán koordinációs értekezletet tartottak, amelyen részt vett a Fővárosi Főügyészség, a Legfelsőbb Bíróság képviselője is. A BM ORFK részéről azon az értekezleten dr. Blaha Ede rendőr ezredes vett részt.
A megbeszélés végén feljegyzés készült, amely rögzítette a jogi minősítéssel kapcsolatos állásfoglalást.
A feljegyzést Blaha Ede r. alezredes átadta Temesvári János r. századosnak azzal az utasítással, hogy azt egységes iránymutatásként adja át a nyomozás vezetőinek. Temesvári rendőr százados a BRFK-n Jankai István r. őrnagynak továbbította a feljegyzést, aki annak egy másolatát a Tolna megyei Rendőrfőkapitányságnak is megküldte. A felhasználásra vonatkozóan Temesvári r. százados természetesen semmiféle korlátozást nem közölt, mert ilyen utasítást Blaha r. alezredestől sem kapott.
Jankai István rendőr őrnagy a feljegyzést felhasználta, de a nyomozási iratokhoz nem csatolta.
A Tolna megyei Rendőrfőkapitányságnál a feljegyzés a nyomozási iratok eredeti példányába került. Jelenleg személy szerint nem állapítható meg, hogy a nyomozásban részt vevő hét nyomozó közül ki helyezte el a feljegyzést az iratokba [!]. Jelics Miklós őrnagy, a nyomozás vezetője észlelte, hogy a feljegyzés az iratok eredeti példányában van, ezzel egyetértett. A feljegyzésen ugyanis semmiféle megkülönböztető jel arra nézve nem volt, hogy ezt külön kellett volna kezelni, ilyen utasítást nem kapott senkitől.
A nyomozási iratokban elhelyezett feljegyzést nem kifogásolta a felügyeletet ellátó ügyész sem.
Tekintettel arra, hogy a nyomozás vezetőinek tudniuk kellett azt, hogy a nyomozási iratok közé ilyen jellegű iratok elhelyezése tilos, a felelősöket figyelmeztetésben részesítette.
Budapest, 1983. augusztus 22-én.
elvtársi üdvözlettel: dr. Siklói György rendőr vezérőrnagy
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 31. cs. 1983/1. ő. e. - MSZMP Központi Szervei, Közigazgatási és Adminisztratív Osztály - másolat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő