Algírban felkelés tör ki a francia központi hatalom ellen.Tovább
Éberség a hetvenes években
A közölt források szocializmusban elvárható éberség különböző szintjeit kívánják érzékeltetni. Az egyik a rendszerellenes papi agitálás veszélyére hívta fel az illetékesek figyelmét. Az Artex vállalat által Egyesült Államokba exportált történelmi Magyarországot és a koronás címert ábrázoló falicsempék pedig a „proletár internacionalizmus" érdekeivel ellentétes folyamatok elindítására alkalmasak. A harmadik dokumentumban Megyeri Károly a Magyar Televízió elnökhelyettese az 1956-os forradalom 20. évfordulója kapcsán külföldi forgatócsoportok fokozott ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.
Források
Levél a televíziónak
MAGYAR TELEVÍZIÓ
Grósz Károly elvtársnak
Az MSZMP KB Agit. Prop. Osztálya
Vezetőjének
BUDAPEST
Kedves Grósz elvtárs!
Az ellenforradalom 20. évfordulója alkalmából több külföldi tv forgatást tervez Magyarországon. Véleményünk szerint a beutazások és forgatások fokozott ellenőrzést igényelnek. Ezzel kapcsolatosan mellékelünk néhány javaslatot.
Budapest, 1976. julius 9.
| Elvtársi üdvözlettel | Megyeri Károly |
JAVASLAT
Az utóbbi időben több nyugati tv-szervezet vagy azok nevében fellépő személy olyan témában fordult a magyar szervekhez forgatási engedélyért, amelyekből feltételezhető, hogy a nyugati propaganda szervek aktívan hozzáláttak az 1956-os magyarországi ellenforradalom 20. évfordulójához felhasználható anyagok gyűjtéséhez. Íme a példák:
| Schreiber - Antenne 2 (Franciaország) - elutasítva Kanadai forgatócsoport (egyik befejezte a forgatást, a másik július végén, augusztus elején kezdi) BBC - Panoráma forgatócsoport |
Várható, hogy a következő két hónapban ez a tendencia felerősödik. Sőt, az MTV Film és Koprodukciós Főosztály egyik vezetője szerint "minden nyugati forgatócsoport most már ezzel a témával foglalkozik". (Nincs kizárva, hogy augusztusban és szeptemberben követik ezt a hullámot a nyugati újságírók is.)
A forgatási engedélyek beszerzése ugyanakkor olyan légkörben történik, amikor a szocialista országok erőteljesen bizonyítják a "harmadik kosár" kérdésében Helsinkiben elfoglalt álláspontjuk helytállóságát és igen sok vonatkozásban komoly könnyítéseket biztosítanak a nyugati kultúra-, sajtó- és propaganda szervek, ezen belül tömegkommunikációs szervek képviselőinek beutazásának engedélyezésében. Utalni kell pl. a legújabb vízum-kiadási rendelkezésre, amely a napokban lépett érvényben osztrák-magyar viszonylatban.
A mai nemzetközi helyzetben, a szocialista közösség és ezen belül hazánk érdekeinek ártana, ha olyan rendszabályokat vezetnénk be, amelyek kihatással lehetnének az államközi kapcsolatokra és amelyeket a nyugati propaganda erőteljesen kihasználhatna ellenünk.
Mindezzel együtt szükségesnek látszik politikailag ellensúlyozni a nyugati forgatócsoportok olyan irányú "évfordulós" tevékenységét, amely módot adhat arra, hogy a nálunk készült anyaggal ellenünk folytassanak propagandát, méghozzá a közismerten nagyszámú tv-nyilvánosság előtt. Indokolttá teszik az ellenintézkedések meghozatalát a legutóbbi lengyelországi események is.
Miután a forgatási engedélyek megadásának megszigorítása jelen körülmények között nem lenne célravezető, javasoljuk a forgatócsoportok "hazai ellátásának" új módon történő megszervezését. Hangsúlyozni kell, hogy ez az intézkedés csupán ideiglenes jellegű lehet és nincs is mód arra, hogy e gyakorlatot általánossá tegyük.
Javasoljuk:
- Kérjük meg az illetékes szervet, hogy legyen a KB Agit. Prop. Osztályán egy felelős, kihez minden sajtó- és propaganda szerv köteles az olyan beutazási szándékot bejelenteni, amelynél erősen feltételezhető, hogy a 20. évfordulóhoz kapcsolódik. (Ez a KÜM-re, illetve a külképviseletekre is vonatkozik.)
- A bejelentő köteles minden rendelkezésre álló információt is megadni, amely egyrészt alátámasztja a feltételezést, másrészt tartalmazza az állásfoglalását a beutazással, illetve a szükséges intézkedésekkel kapcsolatosan.
- A kijelölt KB-munkatárs a KÜM Sajtófőosztályának és az érdekelt szerv bevonásával hozzondöntést a beutazási engedély megadásának kérdésében.
- Az Ujságíró Szövetség bevonásával alakuljon egy külön ujságíró brigád, amely politikailag képzett és tapasztalt, nyelveket tudó ujságírókból áll, akik kísérőként dolgozhatnának a beutazó csoportok mellett. Ez lehetővé tenné, hogy az általunk kijelölt gyártásvezető segítőtársat kapna. Egyuttal lehetővé tenné, hogy szükség esetén - párhuzamos anyagot is készítsünk.
- A fogadó szervnek nagyobb gondot kell fordítani az ilyen forgatócsoportok magyarországi tartózkodásának megszervezésére. Olyan programot kell számukra kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy fokozottabb mértékben politikailag befolyásolhassuk őket.
- Az ilyen forgatócsoportok által kiválasztott interjualanyok megkeresésénél igen körültekintően kell eljárni. Minden olyan esetben, amikor jelentős illetve fontos beosztásban levő személyről van szó, külön kell konzultálni, hogy milyen módon történjék az interju megszervezése vagy elutasítása. (A BBC pl. Rényi elvtárssal tervez interjut készíteni, amihez Rényi elvtárs elvi hozzájárulását már megkapták. Ezen interju kapcsán, feltételezésünk szerint, be szeretnénk jutni a Népszabadság székházába, nyomdájába, stb.)
- A szolgáltatások biztosításáért felelős szerv köteles fokozottabb mértékben betartani mindazokat a rendszabályokat, amelyek vonatkoznak az illetékes belügyminisztériumi és külügyminisztériumi szervekkel való kapcsolattartásra. Különösen vonatkozik ez a bejelentési kötelezettségek teljesítésére.
- Megfontolandó, hogy erre az időszakra - akár átmenetileg - nem lenne-e célravezető felemelni a szolgáltatások árát.
- Minden érdekelt szerv dolgozza ki az ezzel kapcsolatos belső rendszabályokat és azokról a szerv vezetője tájékoztassa a KB illetékes osztályát, valamint a KÜM Sajtófőosztályt és a Belügyminisztériumot.
Budapest, 1976. július 7.
| (Megyeri Károly) |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 13.
1935
1942
Schmitt Pál politikus, sportdiplomata, olimpiai- és világbajnok vívó, sportdiplomata, a MOB elnöke, köztársasági elnökTovább
1945
Tunéziában megadja magát a Hans-Jürgen von Arnim tábornok vezette német 5. páncéloshadsereg – amelyet azért hoztak létre, hogy a...Tovább
1946
A Világ c. lap közölte: Szombathelyen, a premontrei Faludi gimnáziumban (a vizsgálat során kiderült, hogy nem a rend intézménye) „fasiszta...Tovább
1981
Ali Agca merényletet kísérel meg II. János Pál pápa ellen a római Szent Péter téren.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő