Éberség a hetvenes években

A közölt források szocializmusban elvárható éberség különböző szintjeit kívánják érzékeltetni. Az egyik a rendszerellenes papi agitálás veszélyére hívta fel az illetékesek figyelmét. Az Artex vállalat által Egyesült Államokba exportált történelmi Magyarországot és a koronás címert ábrázoló falicsempék pedig a „proletár internacionalizmus" érdekeivel ellentétes folyamatok elindítására alkalmasak. A harmadik dokumentumban Megyeri Károly a Magyar Televízió elnökhelyettese az 1956-os forradalom 20. évfordulója kapcsán külföldi forgatócsoportok fokozott ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.

Források  

Levél a televíziónak

MAGYAR TELEVÍZIÓ

 

Grósz Károly elvtársnak
Az MSZMP KB Agit. Prop. Osztálya
Vezetőjének

BUDAPEST

Kedves Grósz elvtárs!

Az ellenforradalom 20. évfordulója alkalmából több külföldi tv forgatást tervez Magyarországon. Véleményünk szerint a beutazások és forgatások fokozott ellenőrzést igényelnek. Ezzel kapcsolatosan mellékelünk néhány javaslatot.

Budapest, 1976. julius 9.

                      Elvtársi üdvözlettel

Megyeri Károly

JAVASLAT

Az utóbbi időben több nyugati tv-szervezet vagy azok nevében fellépő személy olyan témában fordult a magyar szervekhez forgatási engedélyért, amelyekből feltételezhető, hogy a nyugati propaganda szervek aktívan hozzáláttak az 1956-os magyarországi ellenforradalom 20. évfordulójához felhasználható anyagok gyűjtéséhez. Íme a példák:

 Schreiber - Antenne 2 (Franciaország) - elutasítva
Kanadai forgatócsoport (egyik befejezte a forgatást, a másik július végén, augusztus elején kezdi)
BBC - Panoráma forgatócsoport

Várható, hogy a következő két hónapban ez a tendencia felerősödik. Sőt, az MTV Film és Koprodukciós Főosztály egyik vezetője szerint "minden nyugati forgatócsoport most már ezzel a témával foglalkozik". (Nincs kizárva, hogy augusztusban és szeptemberben követik ezt a hullámot a nyugati újságírók is.)

A forgatási engedélyek beszerzése ugyanakkor olyan légkörben történik, amikor a szocialista országok erőteljesen bizonyítják a "harmadik kosár" kérdésében Helsinkiben elfoglalt álláspontjuk helytállóságát és igen sok vonatkozásban komoly könnyítéseket biztosítanak a nyugati kultúra-, sajtó- és propaganda szervek, ezen belül tömegkommunikációs szervek képviselőinek beutazásának engedélyezésében. Utalni kell pl. a legújabb vízum-kiadási rendelkezésre, amely a napokban lépett érvényben osztrák-magyar viszonylatban.

A mai nemzetközi helyzetben, a szocialista közösség és ezen belül hazánk érdekeinek ártana, ha olyan rendszabályokat vezetnénk be, amelyek kihatással lehetnének az államközi kapcsolatokra és amelyeket a nyugati propaganda erőteljesen kihasználhatna ellenünk.

Mindezzel együtt szükségesnek látszik politikailag ellensúlyozni a nyugati forgatócsoportok olyan irányú "évfordulós" tevékenységét, amely módot adhat arra, hogy a nálunk készült anyaggal ellenünk folytassanak propagandát, méghozzá a közismerten nagyszámú tv-nyilvánosság előtt. Indokolttá teszik az ellenintézkedések meghozatalát a legutóbbi lengyelországi események is.

Miután a forgatási engedélyek megadásának megszigorítása jelen körülmények között nem lenne célravezető, javasoljuk a forgatócsoportok "hazai ellátásának" új módon történő megszervezését. Hangsúlyozni kell, hogy ez az intézkedés csupán ideiglenes jellegű lehet és nincs is mód arra, hogy e gyakorlatot általánossá tegyük.

Javasoljuk:

  • Kérjük meg az illetékes szervet, hogy legyen a KB Agit. Prop. Osztályán egy felelős, kihez minden sajtó- és propaganda szerv köteles az olyan beutazási szándékot bejelenteni, amelynél erősen feltételezhető, hogy a 20. évfordulóhoz kapcsolódik. (Ez a KÜM-re, illetve a külképviseletekre is vonatkozik.)
  • A bejelentő köteles minden rendelkezésre álló információt is megadni, amely egyrészt alátámasztja a feltételezést, másrészt tartalmazza az állásfoglalását a beutazással, illetve a szükséges intézkedésekkel kapcsolatosan.
  • A kijelölt KB-munkatárs a KÜM Sajtófőosztályának és az érdekelt szerv bevonásával hozzondöntést a beutazási engedély megadásának kérdésében.
  • Az Ujságíró Szövetség bevonásával alakuljon egy külön ujságíró brigád, amely politikailag képzett és tapasztalt, nyelveket tudó ujságírókból áll, akik kísérőként dolgozhatnának a beutazó csoportok mellett. Ez lehetővé tenné, hogy az általunk kijelölt gyártásvezető segítőtársat kapna. Egyuttal lehetővé tenné, hogy szükség esetén - párhuzamos anyagot is készítsünk.
  • A fogadó szervnek nagyobb gondot kell fordítani az ilyen forgatócsoportok magyarországi tartózkodásának megszervezésére. Olyan programot kell számukra kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy fokozottabb mértékben politikailag befolyásolhassuk őket.
  • Az ilyen forgatócsoportok által kiválasztott interjualanyok megkeresésénél igen körültekintően kell eljárni. Minden olyan esetben, amikor jelentős illetve fontos beosztásban levő személyről van szó, külön kell konzultálni, hogy milyen módon történjék az interju megszervezése vagy elutasítása. (A BBC pl. Rényi elvtárssal tervez interjut készíteni, amihez Rényi elvtárs elvi hozzájárulását már megkapták. Ezen interju kapcsán, feltételezésünk szerint, be szeretnénk jutni a Népszabadság székházába, nyomdájába, stb.)
  • A szolgáltatások biztosításáért felelős szerv köteles fokozottabb mértékben betartani mindazokat a rendszabályokat, amelyek vonatkoznak az illetékes belügyminisztériumi és külügyminisztériumi szervekkel való kapcsolattartásra. Különösen vonatkozik ez a bejelentési kötelezettségek teljesítésére.
  • Megfontolandó, hogy erre az időszakra - akár átmenetileg - nem lenne-e célravezető felemelni a szolgáltatások árát.
  • Minden érdekelt szerv dolgozza ki az ezzel kapcsolatos belső rendszabályokat és azokról a szerv vezetője tájékoztassa a KB illetékes osztályát, valamint a KÜM Sajtófőosztályt és a Belügyminisztériumot.

Budapest, 1976. július 7.

 (Megyeri Károly)

Ezen a napon történt május 26.

1980

Farkas Bertalan hajózó százados és Valerij Kubászov űrhajós ezredes a Szojuz–36 fedélzetén elhagyta a földet. (A program korábbi technikai...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő