Tennessee Williams amerikai író, drámaíró (†1983)Tovább
Éberség a hetvenes években
A közölt források szocializmusban elvárható éberség különböző szintjeit kívánják érzékeltetni. Az egyik a rendszerellenes papi agitálás veszélyére hívta fel az illetékesek figyelmét. Az Artex vállalat által Egyesült Államokba exportált történelmi Magyarországot és a koronás címert ábrázoló falicsempék pedig a „proletár internacionalizmus" érdekeivel ellentétes folyamatok elindítására alkalmasak. A harmadik dokumentumban Megyeri Károly a Magyar Televízió elnökhelyettese az 1956-os forradalom 20. évfordulója kapcsán külföldi forgatócsoportok fokozott ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.
Feljegyzés K. A. szegedi lakos panasz-bejelentésének kivizsgálásáról
MSzMP Központi Bizottság
Kulturális Osztály
Budapest, V. Széchenyi rkp. 19.
Kedves Elvtársak!
Ez év május 6-án - szombati napon - Pannonhalmán megnéztem az apátságot. Először egy világi vezető csoportjához csatlakoztam, mivel halkan beszélt, az előttünk járó csoporthoz pártoltam át, amelyet egy A. páter nevű helyi szerzetes tanár vezetett. A csoport egy kecskeméti ált. iskola 6. 7. osztályához tartoztak. Egy férfi tanár volt a kiránduló csoport vezetője.
A szerzetes tanár hangosanés nagyon szellemesen ismertette az apátság értékeit. Amikor már belemélyedett jó pedagógia érzékkel, nagy intelligenciával is mély gyűlölettel rendszerünk iránt, h allatlan iróniával töltötte meg ismertetését. Tudatos lélek mérgezése három irányú volt: 1. A világ teremtése - előszedve az elferdített majom elméletet. 2. Napjaink vezetőinek kigúnyolása - egy ott járt magyar író csoporton keresztül "akik azt sem igen tudták, ki volt Dante." 3. A munka ellen lázított - mivel ma nem érdemes dolgozni, hiszen ma senki sem élvezi a munkát, mert ez már nem munka hanem robot.
A szerzetes tanár jól tudta, hogy a gúny öl. ..., rendszer ellenes előadása vérlázító volt. Javaslom, hogy szerzeteseknek ne adjunk engedélyt csoport-vezetésre. Feltételezem, hogy az Elvtársak megtalálják a módját a hasonló esetek megakadályozására. Nyugdíjas iskola igazgató vagyok. Csongrád megye első úttörő titkára voltam. A felszabadulás utáni összes munkám megcsúfolását látom abban, hogy ma a papok így agitálhatnak ellenünk, s főleg iskolás korúak között. Ki tudja, hány iskolás csoportot fertőzhetnek meg évenként?
| Elvtársi üdvözlettel: |
Szeged, 1972. május 15.
| K. A. Szeged, K. u. 10. II. e. 2. |
Tm/10/179/2.
| ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATAL | 70.410/1972- |
Feljegyzés
K. A. szegedi lakos panasz-bejelentésének kivizsgálásáról.
A bejelentés alapján 1972. június 1-én az Állami Egyházügyi Hivatal vizsgálatot folytatott Pannonhalmán. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben említett "A. páter nevű helyi szerzetes tanár", azonos T. G. A. bencés szerzetes személyével.
A vizsgálat során meghallgattuk dr. Monsberger Ulrich kormányzóperjelt, T. G. A. bencés szerzetest és a helyi idegenforgalmi kirendeltség vezetőjét.
T. G. A. eleinte tagadta a bejelentésben foglalt ellenséges, cinikus, gunyos kitételek használatát. A konkretizálás során és Monsberger kormányzóperjel közbeszólása alapján - aki emlékeztette T., hogy már többször kapott figyelmeztetést - kénytelen volt elismerni a bejelentésben foglaltakat. T. mentségül hozta fel idegileg megromlott egészségi állapotát és azt, hogy "elszólásai" nem szándékosságot tükröznek.
A bencés rend jelenlegi vezetője Monsberger Ulrich perjel egyértelműen elítélte T. A. magatartását és idegenvezetői tevékenységét bizonytalan időre felfüggesztette. Döntésével egyetértettünk és erről a pannonhalmi idegenforgalmi kirendeltség vezetőjét tájékoztattuk, aki azt tudomásul vette.
Budapest, 1972. junius 9.
2. június 13.
Tu/10/179/3.
K. A. elvtársnak
Szeged
K. u. 10. III. 2.
Kedves Kovács Elvtárs!
Levéltben közölt észrevételeiről tájékoztattuk az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőjét és megkértük az ügy kivizsgálására.
Az Ön által említett A. páter - T. G. A. - elismerte, hogy oinikus, gunyos megjegyzéseket tett a tanulók előtt.
A bencés rend jelenlegi vezetője egyértelműen elítélte T. G. magatartását: idegenvezetői tevékenységét felfüggesztette. Az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője a döntéssel egyetértett, erről a pannonhalmi idegenforgalmi kirendeltség vezetőjét értesítette, aki azt tudomásul vette.
Ezuton szeretném megköszönni figyelmességét, és a mindannyiunk számára fontos tájékoztatást.
További eredményes munkát és jó egészséget kívánunk.
| Elvtársi üdvözlettel: (Dr. Molnár Ferenc) |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 26.
1911
1913
Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar matematikusa, az MTA tagja (†1996)Tovább
1921
IV. Károly a gyors hatalomátvétel reményével meglepetésszerűen Magyarország területére érkezett, és Szombathelyen számos magas rangú...Tovább
1924
Olaszország annektálja Fiumét és megszünteti az ott még 1920-ban kikiáltott Fiumei Szabadállamot.Tovább
1936
Lezajlott a II. Debreceni Diéta. A diéta előadói – Rajniss Ferenc kivé-telével – különböző módon és mértékben szemben álltak a Gömbös-féle...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő