I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
Éberség a hetvenes években
A közölt források szocializmusban elvárható éberség különböző szintjeit kívánják érzékeltetni. Az egyik a rendszerellenes papi agitálás veszélyére hívta fel az illetékesek figyelmét. Az Artex vállalat által Egyesült Államokba exportált történelmi Magyarországot és a koronás címert ábrázoló falicsempék pedig a „proletár internacionalizmus" érdekeivel ellentétes folyamatok elindítására alkalmasak. A harmadik dokumentumban Megyeri Károly a Magyar Televízió elnökhelyettese az 1956-os forradalom 20. évfordulója kapcsán külföldi forgatócsoportok fokozott ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.
Források
Levél a televíziónak
MAGYAR TELEVÍZIÓ
Grósz Károly elvtársnak
Az MSZMP KB Agit. Prop. Osztálya
Vezetőjének
BUDAPEST
Kedves Grósz elvtárs!
Az ellenforradalom 20. évfordulója alkalmából több külföldi tv forgatást tervez Magyarországon. Véleményünk szerint a beutazások és forgatások fokozott ellenőrzést igényelnek. Ezzel kapcsolatosan mellékelünk néhány javaslatot.
Budapest, 1976. julius 9.
| Elvtársi üdvözlettel | Megyeri Károly |
JAVASLAT
Az utóbbi időben több nyugati tv-szervezet vagy azok nevében fellépő személy olyan témában fordult a magyar szervekhez forgatási engedélyért, amelyekből feltételezhető, hogy a nyugati propaganda szervek aktívan hozzáláttak az 1956-os magyarországi ellenforradalom 20. évfordulójához felhasználható anyagok gyűjtéséhez. Íme a példák:
| Schreiber - Antenne 2 (Franciaország) - elutasítva Kanadai forgatócsoport (egyik befejezte a forgatást, a másik július végén, augusztus elején kezdi) BBC - Panoráma forgatócsoport |
Várható, hogy a következő két hónapban ez a tendencia felerősödik. Sőt, az MTV Film és Koprodukciós Főosztály egyik vezetője szerint "minden nyugati forgatócsoport most már ezzel a témával foglalkozik". (Nincs kizárva, hogy augusztusban és szeptemberben követik ezt a hullámot a nyugati újságírók is.)
A forgatási engedélyek beszerzése ugyanakkor olyan légkörben történik, amikor a szocialista országok erőteljesen bizonyítják a "harmadik kosár" kérdésében Helsinkiben elfoglalt álláspontjuk helytállóságát és igen sok vonatkozásban komoly könnyítéseket biztosítanak a nyugati kultúra-, sajtó- és propaganda szervek, ezen belül tömegkommunikációs szervek képviselőinek beutazásának engedélyezésében. Utalni kell pl. a legújabb vízum-kiadási rendelkezésre, amely a napokban lépett érvényben osztrák-magyar viszonylatban.
A mai nemzetközi helyzetben, a szocialista közösség és ezen belül hazánk érdekeinek ártana, ha olyan rendszabályokat vezetnénk be, amelyek kihatással lehetnének az államközi kapcsolatokra és amelyeket a nyugati propaganda erőteljesen kihasználhatna ellenünk.
Mindezzel együtt szükségesnek látszik politikailag ellensúlyozni a nyugati forgatócsoportok olyan irányú "évfordulós" tevékenységét, amely módot adhat arra, hogy a nálunk készült anyaggal ellenünk folytassanak propagandát, méghozzá a közismerten nagyszámú tv-nyilvánosság előtt. Indokolttá teszik az ellenintézkedések meghozatalát a legutóbbi lengyelországi események is.
Miután a forgatási engedélyek megadásának megszigorítása jelen körülmények között nem lenne célravezető, javasoljuk a forgatócsoportok "hazai ellátásának" új módon történő megszervezését. Hangsúlyozni kell, hogy ez az intézkedés csupán ideiglenes jellegű lehet és nincs is mód arra, hogy e gyakorlatot általánossá tegyük.
Javasoljuk:
- Kérjük meg az illetékes szervet, hogy legyen a KB Agit. Prop. Osztályán egy felelős, kihez minden sajtó- és propaganda szerv köteles az olyan beutazási szándékot bejelenteni, amelynél erősen feltételezhető, hogy a 20. évfordulóhoz kapcsolódik. (Ez a KÜM-re, illetve a külképviseletekre is vonatkozik.)
- A bejelentő köteles minden rendelkezésre álló információt is megadni, amely egyrészt alátámasztja a feltételezést, másrészt tartalmazza az állásfoglalását a beutazással, illetve a szükséges intézkedésekkel kapcsolatosan.
- A kijelölt KB-munkatárs a KÜM Sajtófőosztályának és az érdekelt szerv bevonásával hozzondöntést a beutazási engedély megadásának kérdésében.
- Az Ujságíró Szövetség bevonásával alakuljon egy külön ujságíró brigád, amely politikailag képzett és tapasztalt, nyelveket tudó ujságírókból áll, akik kísérőként dolgozhatnának a beutazó csoportok mellett. Ez lehetővé tenné, hogy az általunk kijelölt gyártásvezető segítőtársat kapna. Egyuttal lehetővé tenné, hogy szükség esetén - párhuzamos anyagot is készítsünk.
- A fogadó szervnek nagyobb gondot kell fordítani az ilyen forgatócsoportok magyarországi tartózkodásának megszervezésére. Olyan programot kell számukra kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy fokozottabb mértékben politikailag befolyásolhassuk őket.
- Az ilyen forgatócsoportok által kiválasztott interjualanyok megkeresésénél igen körültekintően kell eljárni. Minden olyan esetben, amikor jelentős illetve fontos beosztásban levő személyről van szó, külön kell konzultálni, hogy milyen módon történjék az interju megszervezése vagy elutasítása. (A BBC pl. Rényi elvtárssal tervez interjut készíteni, amihez Rényi elvtárs elvi hozzájárulását már megkapták. Ezen interju kapcsán, feltételezésünk szerint, be szeretnénk jutni a Népszabadság székházába, nyomdájába, stb.)
- A szolgáltatások biztosításáért felelős szerv köteles fokozottabb mértékben betartani mindazokat a rendszabályokat, amelyek vonatkoznak az illetékes belügyminisztériumi és külügyminisztériumi szervekkel való kapcsolattartásra. Különösen vonatkozik ez a bejelentési kötelezettségek teljesítésére.
- Megfontolandó, hogy erre az időszakra - akár átmenetileg - nem lenne-e célravezető felemelni a szolgáltatások árát.
- Minden érdekelt szerv dolgozza ki az ezzel kapcsolatos belső rendszabályokat és azokról a szerv vezetője tájékoztassa a KB illetékes osztályát, valamint a KÜM Sajtófőosztályt és a Belügyminisztériumot.
Budapest, 1976. július 7.
| (Megyeri Károly) |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő