Éberség a hetvenes években

A közölt források szocializmusban elvárható éberség különböző szintjeit kívánják érzékeltetni. Az egyik a rendszerellenes papi agitálás veszélyére hívta fel az illetékesek figyelmét. Az Artex vállalat által Egyesült Államokba exportált történelmi Magyarországot és a koronás címert ábrázoló falicsempék pedig a „proletár internacionalizmus" érdekeivel ellentétes folyamatok elindítására alkalmasak. A harmadik dokumentumban Megyeri Károly a Magyar Televízió elnökhelyettese az 1956-os forradalom 20. évfordulója kapcsán külföldi forgatócsoportok fokozott ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.

Feljegyzés K. A. szegedi lakos panasz-bejelentésének kivizsgálásáról

MSzMP Központi Bizottság
Kulturális Osztály

Budapest, V. Széchenyi rkp. 19.

Kedves Elvtársak!

Ez év május 6-án - szombati napon - Pannonhalmán megnéztem az apátságot. Először egy világi vezető csoportjához csatlakoztam, mivel halkan beszélt, az előttünk járó csoporthoz pártoltam át, amelyet egy A. páter nevű helyi szerzetes tanár vezetett. A csoport egy kecskeméti ált. iskola 6. 7. osztályához tartoztak. Egy férfi tanár volt a kiránduló csoport vezetője.

A szerzetes tanár hangosanés nagyon szellemesen ismertette az apátság értékeit. Amikor már belemélyedett jó pedagógia érzékkel, nagy intelligenciával is mély gyűlölettel rendszerünk iránt, h allatlan iróniával töltötte meg ismertetését. Tudatos lélek mérgezése három irányú volt: 1. A világ teremtése - előszedve az elferdített majom elméletet. 2. Napjaink vezetőinek kigúnyolása - egy ott járt magyar író csoporton keresztül "akik azt sem igen tudták, ki volt Dante." 3. A munka ellen lázított - mivel ma nem érdemes dolgozni, hiszen ma senki sem élvezi a munkát, mert ez már nem munka hanem robot.

A szerzetes tanár jól tudta, hogy a gúny öl. ..., rendszer ellenes előadása vérlázító volt. Javaslom, hogy szerzeteseknek ne adjunk engedélyt csoport-vezetésre. Feltételezem, hogy az Elvtársak megtalálják a módját a hasonló esetek megakadályozására. Nyugdíjas iskola igazgató vagyok. Csongrád megye első úttörő titkára voltam. A felszabadulás utáni összes munkám megcsúfolását látom abban, hogy ma a papok így agitálhatnak ellenünk, s főleg iskolás korúak között. Ki tudja, hány iskolás csoportot fertőzhetnek meg évenként?

 Elvtársi üdvözlettel:

Szeged, 1972. május 15.

 K. A.
Szeged, K. u. 10. II. e. 2.

Tm/10/179/2.

ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATAL70.410/1972-

Feljegyzés
K. A. szegedi lakos panasz-bejelentésének kivizsgálásáról.

A bejelentés alapján 1972. június 1-én az Állami Egyházügyi Hivatal vizsgálatot folytatott Pannonhalmán. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben említett "A. páter nevű helyi szerzetes tanár", azonos T. G. A. bencés szerzetes személyével.

A vizsgálat során meghallgattuk dr. Monsberger Ulrich kormányzóperjelt, T. G. A. bencés szerzetest és a helyi idegenforgalmi kirendeltség vezetőjét.

T. G. A. eleinte tagadta a bejelentésben foglalt ellenséges, cinikus, gunyos kitételek használatát. A konkretizálás során és Monsberger kormányzóperjel közbeszólása alapján - aki emlékeztette T., hogy már többször kapott figyelmeztetést - kénytelen volt elismerni a bejelentésben foglaltakat. T. mentségül hozta fel idegileg megromlott egészségi állapotát és azt, hogy "elszólásai" nem szándékosságot tükröznek.

A bencés rend jelenlegi vezetője Monsberger Ulrich perjel egyértelműen elítélte T. A. magatartását és idegenvezetői tevékenységét bizonytalan időre felfüggesztette. Döntésével egyetértettünk és erről a pannonhalmi idegenforgalmi kirendeltség vezetőjét tájékoztattuk, aki azt tudomásul vette.

Budapest, 1972. junius 9.

2. június 13.

Tu/10/179/3.

K. A. elvtársnak
Szeged
K. u. 10. III. 2.

Kedves Kovács Elvtárs!

Levéltben közölt észrevételeiről tájékoztattuk az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőjét és megkértük az ügy kivizsgálására.

Az Ön által említett A. páter - T. G. A. - elismerte, hogy oinikus, gunyos megjegyzéseket tett a tanulók előtt.

A bencés rend jelenlegi vezetője egyértelműen elítélte T. G. magatartását: idegenvezetői tevékenységét felfüggesztette. Az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője a döntéssel egyetértett, erről a pannonhalmi idegenforgalmi kirendeltség vezetőjét értesítette, aki azt tudomásul vette.

Ezuton szeretném megköszönni figyelmességét, és a mindannyiunk számára fontos tájékoztatást.

További eredményes munkát és jó egészséget kívánunk.

 Elvtársi üdvözlettel:

(Dr. Molnár Ferenc)

Ezen a napon történt május 26.

1980

Farkas Bertalan hajózó százados és Valerij Kubászov űrhajós ezredes a Szojuz–36 fedélzetén elhagyta a földet. (A program korábbi technikai...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő