Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább
Gróf Apponyi Franciska és a fóti jótékonysági intézmények
„a háborúval járó nehézségeken igyekeztem én a magam kis körében Tanácsadó Irodámmal segíteni és talán nem minden siker nélkül, hisz közel voltam a fótiakhoz és mindegyikük számára nyitva volt az ajtóm." - írja naplójában gróf Károlyi Lászlóné született gróf Apponyi Franciska, aki 1914 őszén megalakította a „Fóth községi segítő és népjóléti bizottságot" és a fóti Tanácsadó Irodát, majd a háború után férjével telepet hozott létre hadirokkantak és hadiözvegyek részére. A grófnő az állami gondoskodást megelőzve karolta fel a rászorultakat, s adott mintát szociális intézmények szervezésére.
A Tanácsadó Iroda feladatköre idővel tovább bővült és differenciálódott a grófnő és Winkler Anna főtitkárnő irányítása alatt (5. és 6. kép). Általános tanácsadást, útbaigazítást adott a hozzá fordulóknak a legkülönbözőbb ügyekben, az államsegélytől és a rokkantsegélytől az özvegyi nyugdíjon és baleseti ügyeken át a házassági ügyekig, beadványok megírásáig és okmányok beszerzéséig. Foglalkozott állás - és munkaközvetítéssel, népoktató előadásokat és tanfolyamokat szervezett, s kölcsönkönyvtárat is működtetett. (7. kép) Az Iroda hivatalos fogadóórát tartott munkanapokon délelőtt fél tíz és tizenegy óra között, de személyes megjelenés nélkül, írásban is lehetett ide fordulni. Két titkárnő, díjazott és önkéntes segítők végezték az adminisztratív munkát. (8. kép) A Tanácsadó Iroda ügyvédje a fóti Károlyi-uradalom jogtanácsosa volt, aki ingyenes jogi tanácsadást nyújtott a hozzá utaltaknak, sőt perekben díjtalan ügyvédi védelmet is
. Az Iroda személyre és esetre szabott német-magyar nyelvű „beszélő cédulával" látta el az ügyintézés végett Bécsbe utazó fóti asszonyokat. Ilyen ügyesen összeállított cédulával intézte el több fóti asszony az ügyét, illetve hozta haza urát, anélkül, hogy németül egy szót is szólt .Apponyi Franciska foglalkoztató műhelyt alakított ki nők számára a kastély egyik melléképületében, melyet ugyancsak a Tanácsadó Iroda működtetett. Főként varrtak, kötöttek, cipő- és papucskészítést végeztek hadi megrendelésre, s állandó keresethez jutottak. Fiatal lányok is megtanulhatták itt a varrást, s elláthatták ruhaneművel a családjukat. A foglalkoztatási gondok enyhítésére a háború után is szükség volt, ezért Fót-Újfaluba varrodát, s többféle háziipari tevékenységet
. „Fót-Újfalu Foglalkoztató Műhely" elnevezés alatt 1923-ban kezdte el tevékenységét a szövő-, a kosárfonó, az asztalos és az iparművészeti műhely hadirokkantak, hadiözvegyek és anyák alkalmazásával. (Lásd a 6. sz. forrást!) |
5. kép Gróf Apponyi Franciska dolgozószobája az Irodában |
 |
6. kép Winkler Anna főtitkár dolgozószobája |
 |
7. kép Kölcsönkönyvtár |
 |
8. kép A Tanácsadó Iroda titkársága a kastélykertben nyáron |
 |
6. sz. forrás Fót-Újfalu Foglalkoztató Műhely szórólapja (levelezőlap) |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 29.
1903
1923
Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább
1945
Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább
1947
Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább
1970
Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő