Gróf Apponyi Franciska és a fóti jótékonysági intézmények

A segítő és népjóléti bizottságot Apponyi Franciska a falu intelligenciájából szervezte 1914-ben, s ez a bizottság felügyelte a csecsemőotthont, a szegények segélyezését és támogatását, a népkonyhát, sőt kezdetben a hadisegély-véleményezést is, amire később külön bizottságot alakítottak. A grófnő példás tevékenységet fejtett ki az anya- és csecsemővédelem terén. A hatvan férőhelyes csecsemőotthont a templom melletti apácazárda udvara és az iskola fogadta be. Tavasztól őszig, hajnali négy órától este tíz óráig fogadta be a munkába menő anyák gyermekeit, akiket az otthonban megfürödettek, tiszta ruhát kaptak, és bőséges táplálékban részesültek. Szakképzett ápolónők foglalkoztak velük. Hat hónaptól hároméves korig vették fel a gyerekeket, az ellátásért kinek-kinek a tehetsége szerint kellett fizetnie naponta 20-34 fillért, miközben csak az étkeztetésük fejenként napi 74 fillérbe került. A szegény terhes nők ingyenes orvosi kezelésben részesültek, az uradalmi orvos látta el őket. Az újszülöttek gondozásához beszereztek egy garnitúra csecsemő-kelengyét és egyéb szükséges eszközöket. Két községi bábát alkalmaztak, akik vándorkosarakkal jártak a szülő és gyermekágyas anyákhoz, ellátva őket és csecsemőjüket tiszta, higiénikus kelengyével és holmival.

A szegénygondozás érdekében Apponyi Franciska megszervezte a családlátogatók intézményét. (9. kép) 17 kerületre osztva a községet, 17 családlátogató hölgy hetente látogatott meg tíz-tíz szegény családot, feljegyzést készítettek, s gyűlésen számoltak be 

. Franciska két leánya, Fruzsina és Klára is részt vett ebben a munkában. A rászorultság alapján javasoltak természetbeni segélyt, a mindennapi megélhetéshez élelmiszert (tejet, burgonyát, lisztet, stb.), tüzelőanyagot. (Lásd a 7. sz. forrást!) A grófnő és férje a hatalmas fóti parkból közel 11 ezer négyszögöl területet adott ki 76 földnélküli hadbavonult feleségének feles művelésbe. (Lásd a 8. forrást!) A vetőmagot is a grófnő adta. A krumplitermés felét a népkonyha számára kellett beszolgáltatniuk, ahol napi 100 adag ingyen ételt osztottak szét a szegényeknek, a többi termés és a vetemény a megmunkálóé .

9. kép Családlátogatók gyűlése

7. sz. forrás Grafikon a szegények és betegek részére kiosztott természetbeni javakról Az irat jelzete: MNL OL P–380–I–14. pag. 6e

8. sz. forrás: Földnélküliek Földje 1915 és 1919 nyarán Az irat jelzete: MNL OL P–380–I–14. pag. 137a

A Tanácsadó Iroda adminisztrálta az összes fóti népjóléti intézmény tevékenységét, kimutatást készített a bevonult katonák és a hadifoglyok hollétéről és ügyeiről, vezette csecsemőotthon törzskönyvét, az orvosi naplót, a szegények élelmezését és segélyezését, a jogi és egyéb tanácsadást. Kartoték-rendszert vezettek, törzslapot állítottak ki mindenkinek, aki az Irodával kapcsolatba került. Üzleti pontossággal adminisztráltak mindent, amint azt a 23-féle könyvvezetés 

.

Szterényi József államtitkár (1918-tól kereskedelmi miniszter) így értékelte Apponyi Franciska tevékenységét a fóti intézményekről megjelent ismertetésében: „ez tényleg alkalmas követendő példának. Úgynevezett iskolapéldája a teljesen átgondolt, okos koncepciónak és példás végrehajtásnak. Amilyen ebben a teljességében megvalósítva kevés lesz más téren is az országban. Amilyent minden községben kellene megcsinálni. Akkor megszűnnék sok elégületlenség, erkölcsi tőkéjében és számban szaporodnék a falu népe, a jótékonyság pedig szervezve 

."