1919 – P. Ábrahám Dezső vezetésével Szegeden ellenkormány alakult.Tovább
Gróf Apponyi Franciska és a fóti jótékonysági intézmények
„a háborúval járó nehézségeken igyekeztem én a magam kis körében Tanácsadó Irodámmal segíteni és talán nem minden siker nélkül, hisz közel voltam a fótiakhoz és mindegyikük számára nyitva volt az ajtóm." - írja naplójában gróf Károlyi Lászlóné született gróf Apponyi Franciska, aki 1914 őszén megalakította a „Fóth községi segítő és népjóléti bizottságot" és a fóti Tanácsadó Irodát, majd a háború után férjével telepet hozott létre hadirokkantak és hadiözvegyek részére. A grófnő az állami gondoskodást megelőzve karolta fel a rászorultakat, s adott mintát szociális intézmények szervezésére.
A Tanácsadó Iroda feladatköre idővel tovább bővült és differenciálódott a grófnő és Winkler Anna főtitkárnő irányítása alatt (5. és 6. kép). Általános tanácsadást, útbaigazítást adott a hozzá fordulóknak a legkülönbözőbb ügyekben, az államsegélytől és a rokkantsegélytől az özvegyi nyugdíjon és baleseti ügyeken át a házassági ügyekig, beadványok megírásáig és okmányok beszerzéséig. Foglalkozott állás - és munkaközvetítéssel, népoktató előadásokat és tanfolyamokat szervezett, s kölcsönkönyvtárat is működtetett. (7. kép) Az Iroda hivatalos fogadóórát tartott munkanapokon délelőtt fél tíz és tizenegy óra között, de személyes megjelenés nélkül, írásban is lehetett ide fordulni. Két titkárnő, díjazott és önkéntes segítők végezték az adminisztratív munkát. (8. kép) A Tanácsadó Iroda ügyvédje a fóti Károlyi-uradalom jogtanácsosa volt, aki ingyenes jogi tanácsadást nyújtott a hozzá utaltaknak, sőt perekben díjtalan ügyvédi védelmet is
. Az Iroda személyre és esetre szabott német-magyar nyelvű „beszélő cédulával" látta el az ügyintézés végett Bécsbe utazó fóti asszonyokat. Ilyen ügyesen összeállított cédulával intézte el több fóti asszony az ügyét, illetve hozta haza urát, anélkül, hogy németül egy szót is szólt .Apponyi Franciska foglalkoztató műhelyt alakított ki nők számára a kastély egyik melléképületében, melyet ugyancsak a Tanácsadó Iroda működtetett. Főként varrtak, kötöttek, cipő- és papucskészítést végeztek hadi megrendelésre, s állandó keresethez jutottak. Fiatal lányok is megtanulhatták itt a varrást, s elláthatták ruhaneművel a családjukat. A foglalkoztatási gondok enyhítésére a háború után is szükség volt, ezért Fót-Újfaluba varrodát, s többféle háziipari tevékenységet
. „Fót-Újfalu Foglalkoztató Műhely" elnevezés alatt 1923-ban kezdte el tevékenységét a szövő-, a kosárfonó, az asztalos és az iparművészeti műhely hadirokkantak, hadiözvegyek és anyák alkalmazásával. (Lásd a 6. sz. forrást!) |
5. kép Gróf Apponyi Franciska dolgozószobája az Irodában |
 |
6. kép Winkler Anna főtitkár dolgozószobája |
 |
7. kép Kölcsönkönyvtár |
 |
8. kép A Tanácsadó Iroda titkársága a kastélykertben nyáron |
 |
6. sz. forrás Fót-Újfalu Foglalkoztató Műhely szórólapja (levelezőlap) |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő