Javaslat 1980-ból a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére

„Legyen minden magyar nemzeti ügye”

„Szeretném Óvári Elvtársnak, mint az Agitációs és Propaganda Bizottság vezetőjének figyel-mét egy látszólag távolabb lévő, de nagy jelentőségű eseményre felhívni. A magyar állam alapításának 1100. évfordulója 1996-ban érkezik el. Ez olyan nemzeti esemény, amelyre mél-tán lehetünk büszkék és ez csak kevés népnek jutott osztályrészül. Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük.”

Az ünnep gyakorlati megvalósítása

Szira József is elismerte, hogy elképzelései elég távoliak, de talán ezt a nagy időtávot gyakorlati ötletei igazolják, hiszen olyan dolgokat vetett fel, amelyek megvalósításához nem elegendő pár esztendő.

Első és legfontosabb, hogy az 1100. évfordulót úgy ünnepeljük, hogy „a magyar gazdaság egészét világszínvonalra emeljük". Ez „anyagi alapot teremt nagy nemzeti alkotásaink létrehozásához. A fejlett szocializmus építése és az 1100. évforduló egybeesése jusson kifejezésre egyedi létesítményekben. E létesítmények megválasztása legyen nemzeti ügy, kiválasztásuk történjék meg közakarat szerint. (Szülessen meg például az új Nemzeti Színház.) Az ünnepség tárgyi eredményei ne korlátozódjanak csak a fővárosra, legyen meg a saját programja minden városnak és falunak." Sajnos az egyedi létesítmények ötletével adós maradt Szira József, de a Nemzeti Színház felvetése mutatja, hogy az épület körüli bonyodalmak mindig foglalkoztatták az 

 Ha 1996-ban nem is, de a Magyar Millennium idején 2000-ben megvalósult az a gondolat, hogy minden városnak és falunak legyen meg a saját programja.

Egyedi alkotások mellett Szira József konkrét, országos problémák megoldását javasolta 1996-ra: „oldjuk meg véglegesen a lakáskérdést, biztosítsuk természeti kincseink hasznosítását, valósítsunk meg hatékony környezetvédelmet." Kár, hogy ünnepségektől függetlenül, legyen ez 1100., vagy 1000. évforduló ezek a problémák jó része máig sem oldódott meg.

Új alkotásokat szorgalmazott a kultúra és a művészet terén is. Elképzelése szerint minden településen a magyarságot és a szocializmust jelképező szobor, vagy emlékmű lenne szükséges.

Egy ilyen nagy ívű, előremutató és termékeny gondolatsorból nem maradhatott ki a sport sem! Először újra a világ élvonalába kell felküzdeni magunkat, amely alapot ad arra, hogy Magyarország kérhesse, hogy az 1996. évi olimpiát mi rendezhessük meg. Az olimpia kérdése sokszor előkerült és Szira József fantáziáját is megmozgatta, mikor komolyan felvetette ezt a lehetőséget.

Szira József szerint elképzeléseinek természetesen a világon élő minden magyar ügyévé kellett volna válnia.

A megfogalmazott gondolatok közül egy talán a mának is alkalmas és előremutató: „Emeljük magasra a közéleti mércét, életvitelünk legyen mértéktartó, életcéljaink legyenek nemesek és magasztosak, szolgáljuk a közérdeket."

Szira József elképzelése szerint egy, az ügyet összefogó országos védnökségre volt szükség, és minden településen a Hazafias Népfront keretein belül szükséges lett volna helyi bizottság felállítása, amely vállalta volna a feladatok társadalmi gondozását.

Természetesen a nagy ívű gondolatok pénz nélkül mit sem érnek, ezért Szira József szerint szükséges mindenki anyagi áldozatvállalása, ezért szükséges számla nyitása „az 1100. évforduló méltó megünneplését célzó létesítmények anyagi fedezetéül felajánlott hozzájárulások összegyűjtésére.

Szira József nagyszabású, minden álmot magában foglaló és a realitást mellőző elképzelései nem jutottak túl az MSZMP KB titkárán, Óvári Miklóson, aki a javaslatot korainak tartotta, szerinte akkor még csak általános célokat lehetett megfogalmazni.

Szira József elképzelései elhaltak, a történelem pedig megakadályozta az MSZMP által szervezett 1100. évfordulós ünnepségeket, ugyanakkor korjelzőnek tekinthetjük, miként képzelte el a majdani ünnepségeket egy megbízható pénzügyi főtisztviselő.

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő