Kádár különvonata

„Az új vonat padlózata és falai erősebbek, üvege pedig vastagabb volt, mint az átlagos személyszállító vonatoké. A fülkék hangszigeteltek voltak, belsejüket ellátták légkondicionáló készülékkel. A szerelvény telefonhálózattal, világvevő rádióval, rádióantennával és vonathangosítással is rendelkezett. […] A vonaton volt konyha, tárgyaló (16 fő részére), fürdőszoba zuhanyzóval, ill. két- és négyfős hálókocsi-rész. Kádár kérésére egy kártyázásra és sakkozásra alkalmas kis szobát is kialakítottak.”

BELÜGYMINISZTÉRIUM
Kormányőrség Parancsnokság.
és [popup title="III/III/1. Osztály." format="Default click" activate="click" close text="A szöveg után kézzel írt bejegyzés: „Lássa Miniszter Helyettes Elvtárs! Tájékoztatásul felterjesztem. Eperjesi [László] VI. 9. "]                                                                                    [popup title="„SZIGORÚAN TITKOS!" " format="Default click" activate="click" close text="Alatta kézírással az alábbi szöveg: „Pap [János] elvtárs! Tájékoztatás céljából felterjesztem. Amennyiben egyet értesz vele, javasolom, hogy Csanádi [György, Közlekedési és Postaügyi miniszter] elvtárssal együtt beszéljük. (aláírás olvashatatlan) V. 22."]

 

JELENTÉS
a kormányvonatok üzemeltetésének problémáiról és javaslatok ezek megoldására.

Az elmúlt évek során a magyar párt és kormán vezetői a hazánkban tartózkodó magas szintű párt és kormánydelegációk vasúton történő utazásai alkalmával nagyon sok problémával találkoztunk.

A rendelkezésre álló szerelvények többségükben elavultak, korszerűtlenek, nem felelnek meg a mai követelményeknek.

A motoros vonatok többségében túlzottan elhasználtak, egyedi darabok, ezért javításuk, alkatrészellátásuk rendkívül bonyolult és költséges. A legutóbb a 49-es számú motor műszaki meghibásodás miatt nem tudott időben indulni.

A 46-os négyrészes motorvonat jelenleg még a legjobb - körülbelül 15 éve üzemel -, azonban ez is korszerűtlen, mert eredetileg nem ilyen célra készült.

Nagyobb létszámú, magas szintű delegációk utazása céljára rendelkezésre áll egy erőgépvontatásra alkalmas szerelvény. A szerelvény az alábbi kocsikból tevődik össze:

4 db termeskocsi (51-es, 52-es, 54-es, 56-os ), 2 db hálókocsi (350-es, 361-es), 1 db étkezőkocsi (230-as), 2 db. paklikocsi (2-es, 1401-es).

A szerelvény vontatására korábban a forgalomból gőzmozdonyokat vontunk ki. Az utóbbi időben Nohab-típusú Diesel mozdonyokkal vontatunk, melyeket szintén a forgalomból vonunk ki.

Ez a vagonpark sem felel meg a korszerű közlekedés követelményeinek, magas szintű delegációk utazására.

A vagonok külső mérete és formája különböző, ezért az összeállított szerelvény esztétikailag nem megfelelő.

A vagonok színétől élesen elüt a mozdony színe, (a mozdony világos piros, fehér csíkozással, a vagonok sötétzöldek).

A termeskocsik hőmérséklete, szellőzése kellően nem szabályozható. Berendezéseik régi típusúak.

Az étkezőkocsi 4 személyes kis asztalokkal van beépítve. A delegáció nem tud egy asztalhoz ülni. Az elmúlt időben ezt már több vezető elvtárs komolyan kifogásolta.

Az elmúlt években több esetben vita tárgyát képezte a kormányzati vonatok igénybevételének joga. Pl. a motorvonatokat rendszeresen használták a K[özlekedési és] P[ostaügyi] M[inisztérium] különböző beosztású vezetői. A termeskocsikat a legkülönbözőbb célokra igénybe veszik, a legutóbb egyik külkereskedelmi vállalat igényelte reprezentációs okokra hivatkozva. A felhasználásra vonatkozóan nincs egyértelmű rendelkezés kiadva.

A kormányzati vonatok műszaki karbantartása, javítása nincs megnyugtatóan megoldva, és ez nagymértékben akadályozza a biztonságos közlekedést és a pontos időben történő utazásokat.

A vonatszerelvények külső és belső tisztántartása, apróbb műszaki meghibásodása igen sok kívánni valót hagy maga után. Több alkalommal a mi intézkedésünkre, beavatkozásunkra volt szükség, hogy a szerelvény tiszta legyen, a meghibásodások időben ki legyenek javítva.

Megítélésünk szerint a fenti hiányosságok a következőkre vezethetőek vissza:

A MÁV-on belül nincs egy felelős szerv megjelölve, amely a kormányzati vonatok felett egyértelműen rendelkezne.

A KPM I/8-as Szakosztályán belül szervezett különleges utazási ügyekkel foglalkozó csoport más irányú feladatai elvégzése mellett szervezi a kormányzati vonatok üzemeltetését is. Véleményünk szerint e csoportnak megfelelő hatásköre nincs, ezért az ügyek intézése nagyon körülményes, sokszor hosszú időt vesz igénybe.

A vonójárművek a MÁV Hámán Kató Fűtőházhoz tartozó kormányzati kocsiszínhez, a vontatott járművek a MÁV Nyugati műszaki kocsi-szolgálati főnökséghez tartozó termes-kocsiszínhez tartoznak.

Az említett három szerv természetesen a KPM és MÁV szervezetének megfelelően alá van rendelve a meglévő felsőbb szakszolgálati ágakna, így elsősorban a MÁV Budapesti Igazgatóság szakosztályainak, majd közvetve a KPM I: (vasúti) Főosztálya illetékes szakosztályainak, mint főfelügyeleti szerveknek.

A jelenlegi helyzetet mindezekért nem tartjuk megfelelőnek. A helyzet normalizálására, a meglévő hibák kijavítására a következőket javasoljuk:

1./ A kormányzati vonatok biztonságos üzemeltetése érdekében egy önálló osztály kell szervezni. (Különleges Utazási Osztály).

a./ Az osztályt úgy kell megszervezni, hogy alkalmas legyen a kormányvonatokkal történő utazások forgalmi és műszaki feladatainak végrehajtására.

b./ Az osztály személyi állományának kiválasztását a későbbiekben szükséges személyi változásokat a BM illetékes szerve hozzájárulásával lehet végrehajtani.

c./ A biztonságos közlekedés megvalósítása érdekében az osztály fontosabb beosztottai közül 6 főt

állományba kell elhelyezni.

d./ Az osztály beosztottainak bérezését úgy kell megállapítani, hogy az osztályon megfelelő szakképzettségű beosztottakat lehessen alkalmazni és ők hátrányosabb helyzetbe ne kerüljenek, más területen dolgozó hasonló beosztásúakkal szemben.

e./ Az osztály hatáskörébe kell adni a különleges utazási célokra fenntartott vonó- és vontatott járműveket, a kocsiszínt, a javítóműhely szükséges részét és a pályaudvarokon meglévő kormányzati várótermeket.

f./ Az osztály irányítás és ellenőrzés szempontjából közvetlenül a MÁV Vezérigazgatójához tartozzon.

g./ A különleges utazási osztály hatáskörét, ügyrendjét a KPM I. (vasúti) Főosztály dolgozza ki. Az ügyrendet a MÁV Vezérigazgatója és a Belügyminiszter I. Helyettese hagyja jóvá.

 

      Felelős:                                  Határidő: 1966. január 1.
      Belügyminiszter
      Közlekedésügyi miniszter.

2./ A különleges utazási osztályhoz tartozó vasúti kocsikat az MSZMP PB tagjai és póttagjai, a KB titkárai, az Elnöki Tanács Elnöke, a Minisztertanács Elnöke, a Párt és Kormány Vezetői által utazó delegációk részére kell fenntartani.

Az 1966-os évben elkészülő új három részes motorvonatot kizárólag a párt első titkára, a Minisztertanács Elnöke rendelkezésére kell fenntartani.

A különleges utazási célokra fenntartott vasúti szerelvényeket - hasonlóan a kormányrepülőgéphez - a Belügyminiszter tudomásával lehet igénybe venni.

      Felelős:
      Belügyminiszter.

3./ A különleges utazási osztály megszervezése után rendezni kell a motorvontatok, a vonó- és vontatott járművek fenntartási körülményeit. Illetékes szakemberek bevonásával felül kell vizsgálni műszaki állapotukat. A megállapításokat jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A megállapított hiányosságokat soron kívül ki kell javítani.

Ki kell alakítani, hogy az állományhoz tartozó járművekhez szükséges anyagok és tartalék alkatrészek megfelelő minőségben és mennyiségben, raktári készletként rendelkezésre álljanak.

4./ A különleges utazási osztály részére a járművek üzemeltetése, karbantartása, a szükséges fejlesztés céljára, valamint a kormányvárótermek karbantartására külön költségvetést kell megállapítani és biztosítani.

Az új motorvonat elkészülése után a 49-es egymotorost le kell adni a KPM vezetői részére. A motorvonaton történő utazási igényeket az új motorvonattal és a 46-os motorvonattal kell megoldani. A 48-as egymotorost előfutó biztosító motorvonatnak kell fenntartani.

A Nohab vontatású szerelvény korszerűsítése érdekében a következőket kell tenni.
2 db. Nohab Diesel mozdonyt fenn kell tartani a különleges utazások céljára. Ezeket be kell festeni, hogy a szerelvény színével megegyezzen (a mozdonyok rendszeres mozgatása jobb kihasználása érdekében; e két mozdonyt a forgalomban csak Budapest-Sturovo [Párkány], Budapest-Szolnok közötti szakaszon szabad felhasználni, hogy azokat mindenkor a legrövidebb időn belül fő rendeltetésének megfelelően lehessen felhasználni).

A vagonokat folyamatosan le kell cserélni új korszerű vagonokra. (Tudomásunk szerint a meglévők korszerűsítése költségesebb). 1966. január 1-jétől folyamatosan évente két új vagont kell megépíttetni a korszerűbb követelményeknek megfelelően. A leadásra kerülő vagonokat a MÁV használja fel egyéb reprezentatív célokra.

      Felelős:
      Közlekedésügyi Miniszter.

5./ Meg kell szervezni a kocsiszín fegyveres őrzését.

      Felelős:                                                                      Határidő: 1966. január 1.
      Belügyminiszter.

Jelzet: MOL XIX-B-1-ai 36. doboz.

Ezen a napon történt július 07.

1919

A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege kivonul a Felvidékről; a Szlovák Tanácsköztársaság bukása.Tovább

1939

Kárpátalján megszűnik a katonai közigazgatás, hatályba lép a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet.Tovább

1951

Az első színes televízióadás az Egyesült Államokban.Tovább

1985

Taróczy Balázs (Heinz Günthardttal) első magyar győztesként megnyeri a férfi párost Wimbledonban.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő