Kádár különvonata

„Az új vonat padlózata és falai erősebbek, üvege pedig vastagabb volt, mint az átlagos személyszállító vonatoké. A fülkék hangszigeteltek voltak, belsejüket ellátták légkondicionáló készülékkel. A szerelvény telefonhálózattal, világvevő rádióval, rádióantennával és vonathangosítással is rendelkezett. […] A vonaton volt konyha, tárgyaló (16 fő részére), fürdőszoba zuhanyzóval, ill. két- és négyfős hálókocsi-rész. Kádár kérésére egy kártyázásra és sakkozásra alkalmas kis szobát is kialakítottak.”

BELÜGYMINISZTÉRIUM
Kormányőrség Parancsnokság.
és [popup title="III/III/1. Osztály." format="Default click" activate="click" close text="A szöveg után kézzel írt bejegyzés: „Lássa Miniszter Helyettes Elvtárs! Tájékoztatásul felterjesztem. Eperjesi [László] VI. 9. "]                                                                                    [popup title="„SZIGORÚAN TITKOS!" " format="Default click" activate="click" close text="Alatta kézírással az alábbi szöveg: „Pap [János] elvtárs! Tájékoztatás céljából felterjesztem. Amennyiben egyet értesz vele, javasolom, hogy Csanádi [György, Közlekedési és Postaügyi miniszter] elvtárssal együtt beszéljük. (aláírás olvashatatlan) V. 22."]

 

JELENTÉS
a kormányvonatok üzemeltetésének problémáiról és javaslatok ezek megoldására.

Az elmúlt évek során a magyar párt és kormán vezetői a hazánkban tartózkodó magas szintű párt és kormánydelegációk vasúton történő utazásai alkalmával nagyon sok problémával találkoztunk.

A rendelkezésre álló szerelvények többségükben elavultak, korszerűtlenek, nem felelnek meg a mai követelményeknek.

A motoros vonatok többségében túlzottan elhasználtak, egyedi darabok, ezért javításuk, alkatrészellátásuk rendkívül bonyolult és költséges. A legutóbb a 49-es számú motor műszaki meghibásodás miatt nem tudott időben indulni.

A 46-os négyrészes motorvonat jelenleg még a legjobb - körülbelül 15 éve üzemel -, azonban ez is korszerűtlen, mert eredetileg nem ilyen célra készült.

Nagyobb létszámú, magas szintű delegációk utazása céljára rendelkezésre áll egy erőgépvontatásra alkalmas szerelvény. A szerelvény az alábbi kocsikból tevődik össze:

4 db termeskocsi (51-es, 52-es, 54-es, 56-os ), 2 db hálókocsi (350-es, 361-es), 1 db étkezőkocsi (230-as), 2 db. paklikocsi (2-es, 1401-es).

A szerelvény vontatására korábban a forgalomból gőzmozdonyokat vontunk ki. Az utóbbi időben Nohab-típusú Diesel mozdonyokkal vontatunk, melyeket szintén a forgalomból vonunk ki.

Ez a vagonpark sem felel meg a korszerű közlekedés követelményeinek, magas szintű delegációk utazására.

A vagonok külső mérete és formája különböző, ezért az összeállított szerelvény esztétikailag nem megfelelő.

A vagonok színétől élesen elüt a mozdony színe, (a mozdony világos piros, fehér csíkozással, a vagonok sötétzöldek).

A termeskocsik hőmérséklete, szellőzése kellően nem szabályozható. Berendezéseik régi típusúak.

Az étkezőkocsi 4 személyes kis asztalokkal van beépítve. A delegáció nem tud egy asztalhoz ülni. Az elmúlt időben ezt már több vezető elvtárs komolyan kifogásolta.

Az elmúlt években több esetben vita tárgyát képezte a kormányzati vonatok igénybevételének joga. Pl. a motorvonatokat rendszeresen használták a K[özlekedési és] P[ostaügyi] M[inisztérium] különböző beosztású vezetői. A termeskocsikat a legkülönbözőbb célokra igénybe veszik, a legutóbb egyik külkereskedelmi vállalat igényelte reprezentációs okokra hivatkozva. A felhasználásra vonatkozóan nincs egyértelmű rendelkezés kiadva.

A kormányzati vonatok műszaki karbantartása, javítása nincs megnyugtatóan megoldva, és ez nagymértékben akadályozza a biztonságos közlekedést és a pontos időben történő utazásokat.

A vonatszerelvények külső és belső tisztántartása, apróbb műszaki meghibásodása igen sok kívánni valót hagy maga után. Több alkalommal a mi intézkedésünkre, beavatkozásunkra volt szükség, hogy a szerelvény tiszta legyen, a meghibásodások időben ki legyenek javítva.

Megítélésünk szerint a fenti hiányosságok a következőkre vezethetőek vissza:

A MÁV-on belül nincs egy felelős szerv megjelölve, amely a kormányzati vonatok felett egyértelműen rendelkezne.

A KPM I/8-as Szakosztályán belül szervezett különleges utazási ügyekkel foglalkozó csoport más irányú feladatai elvégzése mellett szervezi a kormányzati vonatok üzemeltetését is. Véleményünk szerint e csoportnak megfelelő hatásköre nincs, ezért az ügyek intézése nagyon körülményes, sokszor hosszú időt vesz igénybe.

A vonójárművek a MÁV Hámán Kató Fűtőházhoz tartozó kormányzati kocsiszínhez, a vontatott járművek a MÁV Nyugati műszaki kocsi-szolgálati főnökséghez tartozó termes-kocsiszínhez tartoznak.

Az említett három szerv természetesen a KPM és MÁV szervezetének megfelelően alá van rendelve a meglévő felsőbb szakszolgálati ágakna, így elsősorban a MÁV Budapesti Igazgatóság szakosztályainak, majd közvetve a KPM I: (vasúti) Főosztálya illetékes szakosztályainak, mint főfelügyeleti szerveknek.

A jelenlegi helyzetet mindezekért nem tartjuk megfelelőnek. A helyzet normalizálására, a meglévő hibák kijavítására a következőket javasoljuk:

1./ A kormányzati vonatok biztonságos üzemeltetése érdekében egy önálló osztály kell szervezni. (Különleges Utazási Osztály).

a./ Az osztályt úgy kell megszervezni, hogy alkalmas legyen a kormányvonatokkal történő utazások forgalmi és műszaki feladatainak végrehajtására.

b./ Az osztály személyi állományának kiválasztását a későbbiekben szükséges személyi változásokat a BM illetékes szerve hozzájárulásával lehet végrehajtani.

c./ A biztonságos közlekedés megvalósítása érdekében az osztály fontosabb beosztottai közül 6 főt

állományba kell elhelyezni.

d./ Az osztály beosztottainak bérezését úgy kell megállapítani, hogy az osztályon megfelelő szakképzettségű beosztottakat lehessen alkalmazni és ők hátrányosabb helyzetbe ne kerüljenek, más területen dolgozó hasonló beosztásúakkal szemben.

e./ Az osztály hatáskörébe kell adni a különleges utazási célokra fenntartott vonó- és vontatott járműveket, a kocsiszínt, a javítóműhely szükséges részét és a pályaudvarokon meglévő kormányzati várótermeket.

f./ Az osztály irányítás és ellenőrzés szempontjából közvetlenül a MÁV Vezérigazgatójához tartozzon.

g./ A különleges utazási osztály hatáskörét, ügyrendjét a KPM I. (vasúti) Főosztály dolgozza ki. Az ügyrendet a MÁV Vezérigazgatója és a Belügyminiszter I. Helyettese hagyja jóvá.

 

      Felelős:                                  Határidő: 1966. január 1.
      Belügyminiszter
      Közlekedésügyi miniszter.

2./ A különleges utazási osztályhoz tartozó vasúti kocsikat az MSZMP PB tagjai és póttagjai, a KB titkárai, az Elnöki Tanács Elnöke, a Minisztertanács Elnöke, a Párt és Kormány Vezetői által utazó delegációk részére kell fenntartani.

Az 1966-os évben elkészülő új három részes motorvonatot kizárólag a párt első titkára, a Minisztertanács Elnöke rendelkezésére kell fenntartani.

A különleges utazási célokra fenntartott vasúti szerelvényeket - hasonlóan a kormányrepülőgéphez - a Belügyminiszter tudomásával lehet igénybe venni.

      Felelős:
      Belügyminiszter.

3./ A különleges utazási osztály megszervezése után rendezni kell a motorvontatok, a vonó- és vontatott járművek fenntartási körülményeit. Illetékes szakemberek bevonásával felül kell vizsgálni műszaki állapotukat. A megállapításokat jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A megállapított hiányosságokat soron kívül ki kell javítani.

Ki kell alakítani, hogy az állományhoz tartozó járművekhez szükséges anyagok és tartalék alkatrészek megfelelő minőségben és mennyiségben, raktári készletként rendelkezésre álljanak.

4./ A különleges utazási osztály részére a járművek üzemeltetése, karbantartása, a szükséges fejlesztés céljára, valamint a kormányvárótermek karbantartására külön költségvetést kell megállapítani és biztosítani.

Az új motorvonat elkészülése után a 49-es egymotorost le kell adni a KPM vezetői részére. A motorvonaton történő utazási igényeket az új motorvonattal és a 46-os motorvonattal kell megoldani. A 48-as egymotorost előfutó biztosító motorvonatnak kell fenntartani.

A Nohab vontatású szerelvény korszerűsítése érdekében a következőket kell tenni.
2 db. Nohab Diesel mozdonyt fenn kell tartani a különleges utazások céljára. Ezeket be kell festeni, hogy a szerelvény színével megegyezzen (a mozdonyok rendszeres mozgatása jobb kihasználása érdekében; e két mozdonyt a forgalomban csak Budapest-Sturovo [Párkány], Budapest-Szolnok közötti szakaszon szabad felhasználni, hogy azokat mindenkor a legrövidebb időn belül fő rendeltetésének megfelelően lehessen felhasználni).

A vagonokat folyamatosan le kell cserélni új korszerű vagonokra. (Tudomásunk szerint a meglévők korszerűsítése költségesebb). 1966. január 1-jétől folyamatosan évente két új vagont kell megépíttetni a korszerűbb követelményeknek megfelelően. A leadásra kerülő vagonokat a MÁV használja fel egyéb reprezentatív célokra.

      Felelős:
      Közlekedésügyi Miniszter.

5./ Meg kell szervezni a kocsiszín fegyveres őrzését.

      Felelős:                                                                      Határidő: 1966. január 1.
      Belügyminiszter.

Jelzet: MOL XIX-B-1-ai 36. doboz.

Ezen a napon történt március 23.

1901

Esterházy Pál herceg, a művészet és tudomány támogatója (†1989)Tovább

1912

Wernher von Braun, német rakétamérnök, a Harmadik Birodalom, majd az Amerikai Egyesült Államok rakétaprogramjának egyik vezetője (†1977)...Tovább

1915

Fél éven tartó ostrom után a Przemyśl erőd kapitulál az oroszok előtt (első világháború).Tovább

1919

Benito Mussolini Milánóban megalapítja a fasiszta mozgalmat.Tovább

1920

Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő