Kádár különvonata

„Az új vonat padlózata és falai erősebbek, üvege pedig vastagabb volt, mint az átlagos személyszállító vonatoké. A fülkék hangszigeteltek voltak, belsejüket ellátták légkondicionáló készülékkel. A szerelvény telefonhálózattal, világvevő rádióval, rádióantennával és vonathangosítással is rendelkezett. […] A vonaton volt konyha, tárgyaló (16 fő részére), fürdőszoba zuhanyzóval, ill. két- és négyfős hálókocsi-rész. Kádár kérésére egy kártyázásra és sakkozásra alkalmas kis szobát is kialakítottak.”

BELÜGYMINISZTÉRIUM
Kormányőrség Parancsnokság.
és [popup title="III/III/1. Osztály." format="Default click" activate="click" close text="A szöveg után kézzel írt bejegyzés: „Lássa Miniszter Helyettes Elvtárs! Tájékoztatásul felterjesztem. Eperjesi [László] VI. 9. "]                                                                                    [popup title="„SZIGORÚAN TITKOS!" " format="Default click" activate="click" close text="Alatta kézírással az alábbi szöveg: „Pap [János] elvtárs! Tájékoztatás céljából felterjesztem. Amennyiben egyet értesz vele, javasolom, hogy Csanádi [György, Közlekedési és Postaügyi miniszter] elvtárssal együtt beszéljük. (aláírás olvashatatlan) V. 22."]

 

JELENTÉS
a kormányvonatok üzemeltetésének problémáiról és javaslatok ezek megoldására.

Az elmúlt évek során a magyar párt és kormán vezetői a hazánkban tartózkodó magas szintű párt és kormánydelegációk vasúton történő utazásai alkalmával nagyon sok problémával találkoztunk.

A rendelkezésre álló szerelvények többségükben elavultak, korszerűtlenek, nem felelnek meg a mai követelményeknek.

A motoros vonatok többségében túlzottan elhasználtak, egyedi darabok, ezért javításuk, alkatrészellátásuk rendkívül bonyolult és költséges. A legutóbb a 49-es számú motor műszaki meghibásodás miatt nem tudott időben indulni.

A 46-os négyrészes motorvonat jelenleg még a legjobb - körülbelül 15 éve üzemel -, azonban ez is korszerűtlen, mert eredetileg nem ilyen célra készült.

Nagyobb létszámú, magas szintű delegációk utazása céljára rendelkezésre áll egy erőgépvontatásra alkalmas szerelvény. A szerelvény az alábbi kocsikból tevődik össze:

4 db termeskocsi (51-es, 52-es, 54-es, 56-os ), 2 db hálókocsi (350-es, 361-es), 1 db étkezőkocsi (230-as), 2 db. paklikocsi (2-es, 1401-es).

A szerelvény vontatására korábban a forgalomból gőzmozdonyokat vontunk ki. Az utóbbi időben Nohab-típusú Diesel mozdonyokkal vontatunk, melyeket szintén a forgalomból vonunk ki.

Ez a vagonpark sem felel meg a korszerű közlekedés követelményeinek, magas szintű delegációk utazására.

A vagonok külső mérete és formája különböző, ezért az összeállított szerelvény esztétikailag nem megfelelő.

A vagonok színétől élesen elüt a mozdony színe, (a mozdony világos piros, fehér csíkozással, a vagonok sötétzöldek).

A termeskocsik hőmérséklete, szellőzése kellően nem szabályozható. Berendezéseik régi típusúak.

Az étkezőkocsi 4 személyes kis asztalokkal van beépítve. A delegáció nem tud egy asztalhoz ülni. Az elmúlt időben ezt már több vezető elvtárs komolyan kifogásolta.

Az elmúlt években több esetben vita tárgyát képezte a kormányzati vonatok igénybevételének joga. Pl. a motorvonatokat rendszeresen használták a K[özlekedési és] P[ostaügyi] M[inisztérium] különböző beosztású vezetői. A termeskocsikat a legkülönbözőbb célokra igénybe veszik, a legutóbb egyik külkereskedelmi vállalat igényelte reprezentációs okokra hivatkozva. A felhasználásra vonatkozóan nincs egyértelmű rendelkezés kiadva.

A kormányzati vonatok műszaki karbantartása, javítása nincs megnyugtatóan megoldva, és ez nagymértékben akadályozza a biztonságos közlekedést és a pontos időben történő utazásokat.

A vonatszerelvények külső és belső tisztántartása, apróbb műszaki meghibásodása igen sok kívánni valót hagy maga után. Több alkalommal a mi intézkedésünkre, beavatkozásunkra volt szükség, hogy a szerelvény tiszta legyen, a meghibásodások időben ki legyenek javítva.

Megítélésünk szerint a fenti hiányosságok a következőkre vezethetőek vissza:

A MÁV-on belül nincs egy felelős szerv megjelölve, amely a kormányzati vonatok felett egyértelműen rendelkezne.

A KPM I/8-as Szakosztályán belül szervezett különleges utazási ügyekkel foglalkozó csoport más irányú feladatai elvégzése mellett szervezi a kormányzati vonatok üzemeltetését is. Véleményünk szerint e csoportnak megfelelő hatásköre nincs, ezért az ügyek intézése nagyon körülményes, sokszor hosszú időt vesz igénybe.

A vonójárművek a MÁV Hámán Kató Fűtőházhoz tartozó kormányzati kocsiszínhez, a vontatott járművek a MÁV Nyugati műszaki kocsi-szolgálati főnökséghez tartozó termes-kocsiszínhez tartoznak.

Az említett három szerv természetesen a KPM és MÁV szervezetének megfelelően alá van rendelve a meglévő felsőbb szakszolgálati ágakna, így elsősorban a MÁV Budapesti Igazgatóság szakosztályainak, majd közvetve a KPM I: (vasúti) Főosztálya illetékes szakosztályainak, mint főfelügyeleti szerveknek.

A jelenlegi helyzetet mindezekért nem tartjuk megfelelőnek. A helyzet normalizálására, a meglévő hibák kijavítására a következőket javasoljuk:

1./ A kormányzati vonatok biztonságos üzemeltetése érdekében egy önálló osztály kell szervezni. (Különleges Utazási Osztály).

a./ Az osztályt úgy kell megszervezni, hogy alkalmas legyen a kormányvonatokkal történő utazások forgalmi és műszaki feladatainak végrehajtására.

b./ Az osztály személyi állományának kiválasztását a későbbiekben szükséges személyi változásokat a BM illetékes szerve hozzájárulásával lehet végrehajtani.

c./ A biztonságos közlekedés megvalósítása érdekében az osztály fontosabb beosztottai közül 6 főt

állományba kell elhelyezni.

d./ Az osztály beosztottainak bérezését úgy kell megállapítani, hogy az osztályon megfelelő szakképzettségű beosztottakat lehessen alkalmazni és ők hátrányosabb helyzetbe ne kerüljenek, más területen dolgozó hasonló beosztásúakkal szemben.

e./ Az osztály hatáskörébe kell adni a különleges utazási célokra fenntartott vonó- és vontatott járműveket, a kocsiszínt, a javítóműhely szükséges részét és a pályaudvarokon meglévő kormányzati várótermeket.

f./ Az osztály irányítás és ellenőrzés szempontjából közvetlenül a MÁV Vezérigazgatójához tartozzon.

g./ A különleges utazási osztály hatáskörét, ügyrendjét a KPM I. (vasúti) Főosztály dolgozza ki. Az ügyrendet a MÁV Vezérigazgatója és a Belügyminiszter I. Helyettese hagyja jóvá.

 

      Felelős:                                  Határidő: 1966. január 1.
      Belügyminiszter
      Közlekedésügyi miniszter.

2./ A különleges utazási osztályhoz tartozó vasúti kocsikat az MSZMP PB tagjai és póttagjai, a KB titkárai, az Elnöki Tanács Elnöke, a Minisztertanács Elnöke, a Párt és Kormány Vezetői által utazó delegációk részére kell fenntartani.

Az 1966-os évben elkészülő új három részes motorvonatot kizárólag a párt első titkára, a Minisztertanács Elnöke rendelkezésére kell fenntartani.

A különleges utazási célokra fenntartott vasúti szerelvényeket - hasonlóan a kormányrepülőgéphez - a Belügyminiszter tudomásával lehet igénybe venni.

      Felelős:
      Belügyminiszter.

3./ A különleges utazási osztály megszervezése után rendezni kell a motorvontatok, a vonó- és vontatott járművek fenntartási körülményeit. Illetékes szakemberek bevonásával felül kell vizsgálni műszaki állapotukat. A megállapításokat jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A megállapított hiányosságokat soron kívül ki kell javítani.

Ki kell alakítani, hogy az állományhoz tartozó járművekhez szükséges anyagok és tartalék alkatrészek megfelelő minőségben és mennyiségben, raktári készletként rendelkezésre álljanak.

4./ A különleges utazási osztály részére a járművek üzemeltetése, karbantartása, a szükséges fejlesztés céljára, valamint a kormányvárótermek karbantartására külön költségvetést kell megállapítani és biztosítani.

Az új motorvonat elkészülése után a 49-es egymotorost le kell adni a KPM vezetői részére. A motorvonaton történő utazási igényeket az új motorvonattal és a 46-os motorvonattal kell megoldani. A 48-as egymotorost előfutó biztosító motorvonatnak kell fenntartani.

A Nohab vontatású szerelvény korszerűsítése érdekében a következőket kell tenni.
2 db. Nohab Diesel mozdonyt fenn kell tartani a különleges utazások céljára. Ezeket be kell festeni, hogy a szerelvény színével megegyezzen (a mozdonyok rendszeres mozgatása jobb kihasználása érdekében; e két mozdonyt a forgalomban csak Budapest-Sturovo [Párkány], Budapest-Szolnok közötti szakaszon szabad felhasználni, hogy azokat mindenkor a legrövidebb időn belül fő rendeltetésének megfelelően lehessen felhasználni).

A vagonokat folyamatosan le kell cserélni új korszerű vagonokra. (Tudomásunk szerint a meglévők korszerűsítése költségesebb). 1966. január 1-jétől folyamatosan évente két új vagont kell megépíttetni a korszerűbb követelményeknek megfelelően. A leadásra kerülő vagonokat a MÁV használja fel egyéb reprezentatív célokra.

      Felelős:
      Közlekedésügyi Miniszter.

5./ Meg kell szervezni a kocsiszín fegyveres őrzését.

      Felelős:                                                                      Határidő: 1966. január 1.
      Belügyminiszter.

Jelzet: MOL XIX-B-1-ai 36. doboz.

Ezen a napon történt augusztus 25.

1907

Stuttgartban megtartották a szocialista ifjúsági szervezetek első nemzetközi konferenciáját. A tanácskozás középpontjában a militarizmus...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.

 

Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.

 

Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.

 

Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.

 

Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.

 

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. július 23.

Miklós Dániel

főszerkesztő