Két pillanatkép állami- és pártvezetőink hétköznapi életéből a hatvanas években

November 11-én reggel 8 óra előtt autómból egy tántorgó rendőrt pillantottam meg a Calvin tér sarkánál, aki autóbuszokat /pl. a 15-ös jelzésut/ állított meg, a vezetőkbe, de főleg az utasokba belekötött, majd sorba állította őket. Valószínuleg igazolni kellett magukat a megállított személyeknek, azonban ezt csak feltételezem, mert én nem álltam meg kocsimmal, csupán egyszer-kétszer elmentem a szánalmas jelenetet produkáló rendőr mellett. A jelenetre erősen reagált a járókelő közönség, s úgy vettem észre, többen megmosolyogták, mások rosszallásukat fejezték ki a látottak fölött.

Jelentés

Belügyminisztérium Titkársága
Ellenőrzési Osztály
Szigorúan titkos

J e l e n t é s
Budapest, 1964. december hó 18.

Dr. Sík Endre elvtárs által tett panaszbejelentés alapján - mely szerint 1964. november 11-én reggel 8 h előtt a Kálvin tér sarkán ittas állapotban lévő rendőr intézkedett - kivizsgálást folytattunk, melynek tapasztalatait az alábbiakban jelentem:

Az V. ker. kapitányság XIII-as körzeti megbízottja, Tarr József ftörm. november 11-én 7-9 h-ig közlekedésrendészeti ellenőrzést hajtott végre az Egyetem tér és Kálvin tér közötti szakaszon. A Boráros térről 7.43 h-kor induló GA 91-84 frsz. 15-ös jelzésu és Batta Balázs /XX. ker. Királyhágó u. 39/ gépkocsivezető által vezetett autóbuszt a Kecskeméti u. és Magyar u. torkolatánál, az autóbuszmegállótól néhány méterre leállította. Ez azért vált szükségessé, mert az autóbusz hátsó ajtaja a sok utas miatt nyitva maradt és a lépcsőn lógtak. A gépkocsivezető a vezetőfülkéből kiszállt, majd Tarr ftörm. igazoltatta és egy betétlapot elvett tőle. A gépkocsivezető nem akart tovább menni, mert az intézkedést nem tartotta helyesnek. Véleménye szerint az ajtó nyitva maradásáért az utasokat terheli a felelősség. Tarr elvtárs felszólította Battát, hogy folytassa útját, majd közölte, hogy ellene eljárást nem indít, hanem ügyét átadja a Fővárosi Autóbuszüzemnek fegyelmi eljárás lefolytatása végett. Az intézkedés ideje alatt a megjelölt helyen több autóbusz és egyéb jármu torlódott össze. Az autóbusz visszatartása miatt az utasok nemtetszésüket fejezték ki.

November 11-én 8.10 h-kor a Budapesti Rendőrfőkapitányság központi ügyeletére dr. Salamon Andor I. Donáti u. 13/a sz. alatti lakos nevében ismeretlen személy telefonon bejelentette, hogy az V. ker. Kecskeméti és Magyar u. sarkán ittas r. törm. intézkedik. Dr. Salamon Andor határozottan állítja, hogy a bejelentést nem tette, és a tárgyalási napló alapján kimutatta, hogy november 11-én 9 h-kor tárgyalás végett a bíróságra ment. Ahhoz viszont, hogy a Markó utcai bíróságot megközelítse, a Kálvin teret nem kellett érintenie. A bejelentés alapján a RA 14-67 frsz. gépkocsival Kalmár Péter r. szkv., Karácsonyi István r. szkv. és Egyed István r. tiz. /beo.: BRFK Tart. Z./ megjelent a helyszínen. Az említett helyen ittas állapotban lévő rendőrt nem találtak. Majd jelentéstétel végett a Múzeum büfébe mentek telefonálni, ahol találkoztak Tarr ftörm. elvtárssal, aki a büfében tartózkodó személyeket ellenőrizte. A kiküldött három rendőr elvtárs Tarr ftörm.-t nem találta ittasnak, ezért intézkedés nem vált szükségessé.

Batta Balázs gépkocsivezető a vele való beszélgetés során elmondotta, hogy a rendőrön semmi rendellenességet nem tapasztalt, annak ellenére, hogy néhány percen keresztül közvetlen közelségben tárgyaltak. A rendőr intézkedését utólag jogszerunek ítéli meg.

A közlekedésrendészeti ellenőrzés után Tarr ftörm. november 11-én kb. 9.15 h-kor felkereste a Fővárosi Autóbuszüzem Forgalmi Főosztályának vezetőjét, Kárpáti Lajos elvtársat, akivel szóban közölte a történteket, és Batta Balázs betétlapját átadta további eljárás végett. Tarr elvtárs rövidebb időt a titkárságon is töltött. Sem a titkárság személyzete, sem Kárpáti elvtárs rajta rendellenességet, illetve ittasságot nem észlelt.

Tarr ftörm. elmondotta, hogy a bejelentésben szereplő intézkedést ő hajtotta végre. Az azonban nem felel meg a valóságnak, hogy több autóbuszt állított volna le, csak ha a lépcsőn lógtak, a vezetőket lassításra intette. Állítja, hogy intézkedés során nem volt ittas, szeszesitalt egyáltalán nem fogyasztott. Azt sem tartja helytállónak, hogy ő az utasokba belekötött volna, illetve azokat sorbaállásra vagy igazoltatásra szólította volna fel.

Tarr József ftörm.-ről megállapítottuk, hogy jelenlegi szolgálati helyén, mint körzeti megbízott 1957 óta teljesít szolgálatot. Az irodája az V. Magyar u. 18. sz. alatt van, a Károly-kerttel szemben, ahol rajta kívül még 3 kmb-s dolgozik. Parancsnokai fegyelmezett, jól intézkedő rendőrnek ismerik. Fenyítve utoljára 1962-ben volt, helyszínbírságolási blokk elvesztése miatt. Fenyítését törölték. Hibája, hogy intézkedései során néhány esetben túlzottan merev, az eset összes körülményeit nem mérlegeli megfelelően, és gyakran elhamarkodottan indít eljárást egyes személyekkel szemben. Rossz szokása az átlagnál magasabb hangnem használata és a túlzott mozgékonyság, mutogatás, mely ezen intézkedésénél is megmutatkozott.

Összefoglalva megállapítható, hogy Tarr József r. ftörm. intézkedése jogszeru volt. Ittasságát bizonyítani nem lehetett. Az ügyben további vizsgálat nem indokolt, mivel olyan hat elvtárs állítja, hogy nem volt ittas, akik az intézkedés alatt illetve után vele közvetlenül beszéltek. Fent említett rossz szokása miatt magatartása az intézkedés során ténylegesen úgy tunhetett, mintha ittas lenne. Ezért javasoljuk, hogy parancsnoka foglalkozzon vele olyan irányban, hogy különösen intézkedései során higgadtabb magatartást tanúsítson.

Nagy István
r. ales.

Belügyminisztérium Központi Irattára, Miniszteri iratok, 2636-1-1102 (1964)

Ezen a napon történt június 30.

1905

Albert Einstein publikálja „A mozgó testek elektrodinamikájáról” című dolgozatát, melyben bevezeti a speciális relativitáselméletet.Tovább

1934

A „Hosszú kések éjszakáján” (június 30-ára virradó éjszaka) Hitler leszámol a náci párton belüli ellenzékével, és feloszlatja az SA-t. (...Tovább

1947

Az utolsó magyar hadifoglyot is elengedték nyugati szövetséges hatalmak.Tovább

1951

Lezárul a Marshall-terv segélyezési programja.Tovább

1954

A svájci labdarúgó világbajnokságon a magyar aranycsapat 4:2-re megveri a kétszeres világbajnok Uruguayt.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő