Kádár János közelgő 60. születésnapja előtt levélben kérte nyugdíjaztatását. A PB május 18-án Kádár távollétében, majd 22-én az első...Tovább
Két pillanatkép állami- és pártvezetőink hétköznapi életéből a hatvanas években
November 11-én reggel 8 óra előtt autómból egy tántorgó rendőrt pillantottam meg a Calvin tér sarkánál, aki autóbuszokat /pl. a 15-ös jelzésut/ állított meg, a vezetőkbe, de főleg az utasokba belekötött, majd sorba állította őket. Valószínuleg igazolni kellett magukat a megállított személyeknek, azonban ezt csak feltételezem, mert én nem álltam meg kocsimmal, csupán egyszer-kétszer elmentem a szánalmas jelenetet produkáló rendőr mellett. A jelenetre erősen reagált a járókelő közönség, s úgy vettem észre, többen megmosolyogták, mások rosszallásukat fejezték ki a látottak fölött.
Jelentés
| Belügyminisztérium Titkársága Ellenőrzési Osztály | Szigorúan titkos |
J e l e n t é s
Budapest, 1964. december hó 18.
Dr. Sík Endre elvtárs által tett panaszbejelentés alapján - mely szerint 1964. november 11-én reggel 8 h előtt a Kálvin tér sarkán ittas állapotban lévő rendőr intézkedett - kivizsgálást folytattunk, melynek tapasztalatait az alábbiakban jelentem:
Az V. ker. kapitányság XIII-as körzeti megbízottja, Tarr József ftörm. november 11-én 7-9 h-ig közlekedésrendészeti ellenőrzést hajtott végre az Egyetem tér és Kálvin tér közötti szakaszon. A Boráros térről 7.43 h-kor induló GA 91-84 frsz. 15-ös jelzésu és Batta Balázs /XX. ker. Királyhágó u. 39/ gépkocsivezető által vezetett autóbuszt a Kecskeméti u. és Magyar u. torkolatánál, az autóbuszmegállótól néhány méterre leállította. Ez azért vált szükségessé, mert az autóbusz hátsó ajtaja a sok utas miatt nyitva maradt és a lépcsőn lógtak. A gépkocsivezető a vezetőfülkéből kiszállt, majd Tarr ftörm. igazoltatta és egy betétlapot elvett tőle. A gépkocsivezető nem akart tovább menni, mert az intézkedést nem tartotta helyesnek. Véleménye szerint az ajtó nyitva maradásáért az utasokat terheli a felelősség. Tarr elvtárs felszólította Battát, hogy folytassa útját, majd közölte, hogy ellene eljárást nem indít, hanem ügyét átadja a Fővárosi Autóbuszüzemnek fegyelmi eljárás lefolytatása végett. Az intézkedés ideje alatt a megjelölt helyen több autóbusz és egyéb jármu torlódott össze. Az autóbusz visszatartása miatt az utasok nemtetszésüket fejezték ki.
November 11-én 8.10 h-kor a Budapesti Rendőrfőkapitányság központi ügyeletére dr. Salamon Andor I. Donáti u. 13/a sz. alatti lakos nevében ismeretlen személy telefonon bejelentette, hogy az V. ker. Kecskeméti és Magyar u. sarkán ittas r. törm. intézkedik. Dr. Salamon Andor határozottan állítja, hogy a bejelentést nem tette, és a tárgyalási napló alapján kimutatta, hogy november 11-én 9 h-kor tárgyalás végett a bíróságra ment. Ahhoz viszont, hogy a Markó utcai bíróságot megközelítse, a Kálvin teret nem kellett érintenie. A bejelentés alapján a RA 14-67 frsz. gépkocsival Kalmár Péter r. szkv., Karácsonyi István r. szkv. és Egyed István r. tiz. /beo.: BRFK Tart. Z./ megjelent a helyszínen. Az említett helyen ittas állapotban lévő rendőrt nem találtak. Majd jelentéstétel végett a Múzeum büfébe mentek telefonálni, ahol találkoztak Tarr ftörm. elvtárssal, aki a büfében tartózkodó személyeket ellenőrizte. A kiküldött három rendőr elvtárs Tarr ftörm.-t nem találta ittasnak, ezért intézkedés nem vált szükségessé.
Batta Balázs gépkocsivezető a vele való beszélgetés során elmondotta, hogy a rendőrön semmi rendellenességet nem tapasztalt, annak ellenére, hogy néhány percen keresztül közvetlen közelségben tárgyaltak. A rendőr intézkedését utólag jogszerunek ítéli meg.
A közlekedésrendészeti ellenőrzés után Tarr ftörm. november 11-én kb. 9.15 h-kor felkereste a Fővárosi Autóbuszüzem Forgalmi Főosztályának vezetőjét, Kárpáti Lajos elvtársat, akivel szóban közölte a történteket, és Batta Balázs betétlapját átadta további eljárás végett. Tarr elvtárs rövidebb időt a titkárságon is töltött. Sem a titkárság személyzete, sem Kárpáti elvtárs rajta rendellenességet, illetve ittasságot nem észlelt.
Tarr ftörm. elmondotta, hogy a bejelentésben szereplő intézkedést ő hajtotta végre. Az azonban nem felel meg a valóságnak, hogy több autóbuszt állított volna le, csak ha a lépcsőn lógtak, a vezetőket lassításra intette. Állítja, hogy intézkedés során nem volt ittas, szeszesitalt egyáltalán nem fogyasztott. Azt sem tartja helytállónak, hogy ő az utasokba belekötött volna, illetve azokat sorbaállásra vagy igazoltatásra szólította volna fel.
Tarr József ftörm.-ről megállapítottuk, hogy jelenlegi szolgálati helyén, mint körzeti megbízott 1957 óta teljesít szolgálatot. Az irodája az V. Magyar u. 18. sz. alatt van, a Károly-kerttel szemben, ahol rajta kívül még 3 kmb-s dolgozik. Parancsnokai fegyelmezett, jól intézkedő rendőrnek ismerik. Fenyítve utoljára 1962-ben volt, helyszínbírságolási blokk elvesztése miatt. Fenyítését törölték. Hibája, hogy intézkedései során néhány esetben túlzottan merev, az eset összes körülményeit nem mérlegeli megfelelően, és gyakran elhamarkodottan indít eljárást egyes személyekkel szemben. Rossz szokása az átlagnál magasabb hangnem használata és a túlzott mozgékonyság, mutogatás, mely ezen intézkedésénél is megmutatkozott.
Összefoglalva megállapítható, hogy Tarr József r. ftörm. intézkedése jogszeru volt. Ittasságát bizonyítani nem lehetett. Az ügyben további vizsgálat nem indokolt, mivel olyan hat elvtárs állítja, hogy nem volt ittas, akik az intézkedés alatt illetve után vele közvetlenül beszéltek. Fent említett rossz szokása miatt magatartása az intézkedés során ténylegesen úgy tunhetett, mintha ittas lenne. Ezért javasoljuk, hogy parancsnoka foglalkozzon vele olyan irányban, hogy különösen intézkedései során higgadtabb magatartást tanúsítson.
Nagy István
r. ales.
Belügyminisztérium Központi Irattára, Miniszteri iratok, 2636-1-1102 (1964)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 10.
1972
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő