Két pillanatkép állami- és pártvezetőink hétköznapi életéből a hatvanas években

November 11-én reggel 8 óra előtt autómból egy tántorgó rendőrt pillantottam meg a Calvin tér sarkánál, aki autóbuszokat /pl. a 15-ös jelzésut/ állított meg, a vezetőkbe, de főleg az utasokba belekötött, majd sorba állította őket. Valószínuleg igazolni kellett magukat a megállított személyeknek, azonban ezt csak feltételezem, mert én nem álltam meg kocsimmal, csupán egyszer-kétszer elmentem a szánalmas jelenetet produkáló rendőr mellett. A jelenetre erősen reagált a járókelő közönség, s úgy vettem észre, többen megmosolyogták, mások rosszallásukat fejezték ki a látottak fölött.

Dr. Varga Ferenc jelentése

TOLNA MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG

J e l e n t é s
Szekszárd, 1968. április 9.

Jelentem, hogy Főkapitány Elvtárs szóbeli utasítására felkerestem Parti Istvánt, a Gemenc-i Kormányrezervátum vezetőjét annak megállapítása végett, hogy 1968. április 7-én Fock elvtárs itt-tartózkodásakor milyen rendkívüli esemény történt. Távollétében feleségével beszéltem, aki az alábbiakat mondta el:

1968. április 3-án Gemencbe érkezett Fock elvtárs fia. Ekkor szerzett tudomást arról, hogy előreláthatólag 7-én 10 órára Fock elvtárs is meg fog érkezni. Program erre az időre nem volt tervezve.

Az érkezés 10 órára volt jelezve, de csak 13 órakor érkezett meg Fock elvtárs a gemenci kastélyhoz feleségével és leányával együtt gyalog. Partiék azon érdeklődésére, hogy mi történt, közölte Fock elvtárs, hogy kísérőjét és a gépkocsivezetőt elküldte az ebédhez sört vásárolni, de fogalma sincs, mi történt velük, bár ő megmondta nekik, hogy amíg vásárolnak, addig ők sétálnak.

Nagyon ideges állapotban tett említést arról, hogy az turhetetlen, ha az Operaházba megy előadásra, akkor a biztosítója egész idő alatt ott ül mögötte, most viszont elhagyta, és azt sem tudja, hol jár a gépkocsival.

Említést tett Parti és felesége előtt arról is, hogy az esetet Sebestyén elvtárssal, a Kormányőrség Parancsnokával közölni fogja. Turhetetlennek minősítette, hogy személyi biztosítója ilyen felelőtlen magatartást tanúsít.

A Parti-család Fock elvtárs felháborodását megértette, mert ténylegesen fáradtan, porosan, kimelegedve érkeztek meg, és látszott rajtuk a 14 km-es gyaloglás. Ennek ellenére igyekeztek Fock elvtársat megnyugtatni, mondván, hogy minden bizonnyal valami félreértés történt.

Parti István kb. 13 óra után néhány perccel telefonon kérte a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság ügyeletétől, hogy keressék meg Szekszárdon azt a fekete színu Csajka gépkocsit, amellyel Fock elvtárs érkezett, és jelenleg a városban van. Megtalálás után indítsák útba Gemencbe.

A telefonálás után kb. 10-15 perc múlva a Tolna Megyei Pártbizottság telefonvonalán érdeklődött Gemenctől Fock elvtárs kísérője, hogy Fock elvtárs nincs-e ott. Azon közlésére, hogy már ott van, kb. 10-15 perc múlva a gépkocsi kiérkezett.

A kocsi Gemencbe történő megérkezése után néhány perccel a Főkapitányság ügyeletes tisztje telefonon közölte Parti Istvánnal, hogy a keresett gépkocsit útba indították Gemencbe. Ezt a közlést Parti István már azzal nyugtázta, hogy köszöni, a kocsi megérkezett.

Fock elvtárs a gépkocsi megérkezése után a kísérőjével és a gépkocsivezetővel nem akart találkozni, és úgy rendelkezett, hogy lovaskocsi álljon elő, mert a gépkocsiba nem hajlandó beülni, lovaskocsival mennek be a belső kastélyhoz.

Ott tartózkodó fiát - Jenőt - küldte le a gépkocsihoz, hogy menjenek el a háztól addig, amíg ők el nem indulnak, és majd csak 17 órakor jelentkezzenek, mert erre van tervezve a Budapestre történő visszaindulás.

Fock elvtárs és családjának a gemenci belső kastélyhoz történt elindulása után kísérője és a gépkocsivezető visszamentek Partiékhoz, és ez alkalommal elmondták, hogy nem értik az egész dolgot. Fock elvtárssal kb. 10 órakor érkeztek meg Szekszárdra, itt azt az utasítást kapták, hogy vásároljanak néhány üveg sört az ebédhez.

Amíg a sörvásárlást elintézik, addig ők, mármint Fock elvtárs és családja "egyet sétálunk" vagy "előresétálunk" megjegyzést tette azzal, hogy majd találkozunk. A kísérő nem merte megkérdezni, hogy hol lesz a találkozás helye. A sör megvásárlása után Fock elvtársat gépkocsival a város területén több helyen keresték, de nem találták meg. Mivel a keresés eredménytelen maradt, a Tolna Megyei Pártbizottság épülete előtt álltak, gondolván azt, hogy Fock elvtárs ott van, vagy oda fog menni. Már türelmetlenek voltak Fock elvtárs távolléte miatt, ezért telefonáltak ki Gemencbe. Időközben kapták a Főkapitányság értesítését, hogy menjenek Gemencbe, mert Fock elvtárs már ott van.

Dr. Varga Ferenc r. ales.
FOKAPITÁNYHELYETTES

Belügyminisztérium Központi Irattára, Miniszteri iratok, 4042-1-a/466 (1968)

Ezen a napon történt július 06.

1941

Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert (Budapest és közvetlen környéke kivételével). Ezt az...Tovább

1944

Koszorús Ferenc vezérkari ezredes az esztergomi páncélosok mintaszerű alkalmazásával megakadályozza a Baky László belügyi államtitkár...Tovább

1988

Bartók Béla zeneszerző újratemetése Budapesten, a Farkasréti temetőben.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő