Megindul Pearl Harbor felé az 1. japán légiflotta.Tovább
Két pillanatkép állami- és pártvezetőink hétköznapi életéből a hatvanas években
November 11-én reggel 8 óra előtt autómból egy tántorgó rendőrt pillantottam meg a Calvin tér sarkánál, aki autóbuszokat /pl. a 15-ös jelzésut/ állított meg, a vezetőkbe, de főleg az utasokba belekötött, majd sorba állította őket. Valószínuleg igazolni kellett magukat a megállított személyeknek, azonban ezt csak feltételezem, mert én nem álltam meg kocsimmal, csupán egyszer-kétszer elmentem a szánalmas jelenetet produkáló rendőr mellett. A jelenetre erősen reagált a járókelő közönség, s úgy vettem észre, többen megmosolyogták, mások rosszallásukat fejezték ki a látottak fölött.
Dr. Varga Ferenc jelentése
TOLNA MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
J e l e n t é s
Szekszárd, 1968. április 9.
Jelentem, hogy Főkapitány Elvtárs szóbeli utasítására felkerestem Parti Istvánt, a Gemenc-i Kormányrezervátum vezetőjét annak megállapítása végett, hogy 1968. április 7-én Fock elvtárs itt-tartózkodásakor milyen rendkívüli esemény történt. Távollétében feleségével beszéltem, aki az alábbiakat mondta el:
1968. április 3-án Gemencbe érkezett Fock elvtárs fia. Ekkor szerzett tudomást arról, hogy előreláthatólag 7-én 10 órára Fock elvtárs is meg fog érkezni. Program erre az időre nem volt tervezve.
Az érkezés 10 órára volt jelezve, de csak 13 órakor érkezett meg Fock elvtárs a gemenci kastélyhoz feleségével és leányával együtt gyalog. Partiék azon érdeklődésére, hogy mi történt, közölte Fock elvtárs, hogy kísérőjét és a gépkocsivezetőt elküldte az ebédhez sört vásárolni, de fogalma sincs, mi történt velük, bár ő megmondta nekik, hogy amíg vásárolnak, addig ők sétálnak.
Nagyon ideges állapotban tett említést arról, hogy az turhetetlen, ha az Operaházba megy előadásra, akkor a biztosítója egész idő alatt ott ül mögötte, most viszont elhagyta, és azt sem tudja, hol jár a gépkocsival.
Említést tett Parti és felesége előtt arról is, hogy az esetet Sebestyén elvtárssal, a Kormányőrség Parancsnokával közölni fogja. Turhetetlennek minősítette, hogy személyi biztosítója ilyen felelőtlen magatartást tanúsít.
A Parti-család Fock elvtárs felháborodását megértette, mert ténylegesen fáradtan, porosan, kimelegedve érkeztek meg, és látszott rajtuk a 14 km-es gyaloglás. Ennek ellenére igyekeztek Fock elvtársat megnyugtatni, mondván, hogy minden bizonnyal valami félreértés történt.
Parti István kb. 13 óra után néhány perccel telefonon kérte a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság ügyeletétől, hogy keressék meg Szekszárdon azt a fekete színu Csajka gépkocsit, amellyel Fock elvtárs érkezett, és jelenleg a városban van. Megtalálás után indítsák útba Gemencbe.
A telefonálás után kb. 10-15 perc múlva a Tolna Megyei Pártbizottság telefonvonalán érdeklődött Gemenctől Fock elvtárs kísérője, hogy Fock elvtárs nincs-e ott. Azon közlésére, hogy már ott van, kb. 10-15 perc múlva a gépkocsi kiérkezett.
A kocsi Gemencbe történő megérkezése után néhány perccel a Főkapitányság ügyeletes tisztje telefonon közölte Parti Istvánnal, hogy a keresett gépkocsit útba indították Gemencbe. Ezt a közlést Parti István már azzal nyugtázta, hogy köszöni, a kocsi megérkezett.
Fock elvtárs a gépkocsi megérkezése után a kísérőjével és a gépkocsivezetővel nem akart találkozni, és úgy rendelkezett, hogy lovaskocsi álljon elő, mert a gépkocsiba nem hajlandó beülni, lovaskocsival mennek be a belső kastélyhoz.
Ott tartózkodó fiát - Jenőt - küldte le a gépkocsihoz, hogy menjenek el a háztól addig, amíg ők el nem indulnak, és majd csak 17 órakor jelentkezzenek, mert erre van tervezve a Budapestre történő visszaindulás.
Fock elvtárs és családjának a gemenci belső kastélyhoz történt elindulása után kísérője és a gépkocsivezető visszamentek Partiékhoz, és ez alkalommal elmondták, hogy nem értik az egész dolgot. Fock elvtárssal kb. 10 órakor érkeztek meg Szekszárdra, itt azt az utasítást kapták, hogy vásároljanak néhány üveg sört az ebédhez.
Amíg a sörvásárlást elintézik, addig ők, mármint Fock elvtárs és családja "egyet sétálunk" vagy "előresétálunk" megjegyzést tette azzal, hogy majd találkozunk. A kísérő nem merte megkérdezni, hogy hol lesz a találkozás helye. A sör megvásárlása után Fock elvtársat gépkocsival a város területén több helyen keresték, de nem találták meg. Mivel a keresés eredménytelen maradt, a Tolna Megyei Pártbizottság épülete előtt álltak, gondolván azt, hogy Fock elvtárs ott van, vagy oda fog menni. Már türelmetlenek voltak Fock elvtárs távolléte miatt, ezért telefonáltak ki Gemencbe. Időközben kapták a Főkapitányság értesítését, hogy menjenek Gemencbe, mert Fock elvtárs már ott van.
Dr. Varga Ferenc r. ales.
FOKAPITÁNYHELYETTES
Belügyminisztérium Központi Irattára, Miniszteri iratok, 4042-1-a/466 (1968)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 26.
Theodore Roosevelt bevezeti a Hálaadás ünnepét.Tovább
New Yorkban, a „Hollywood Theater” filmszínházban bemutatják Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével a „Casablanca” című filmet...Tovább
A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.Tovább
Az ENSZ közgyűlése ismét napirendre tűzi a „magyar kérdést”.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
