Megnyílik Budapesten a Társadalomtudományok Szabadiskolája.Tovább
Kettős mérce: az erotika befektetési előnyei a szocializmusban
A Playboy című folyóirat stábja 1986-ban egy hónapig a magyar kormány költségén akart „szép lányokról” felvételeket készíteni, és reklámozni „Nyugaton” Budapestet. A dokumentumok a kérés körüli huza-vonát mutatják be.
A Playboy beutazási kérelme
| Ügyiratszám S/4/53-1/1986. | Külügyminisztérium | Tárgy: A Playboy beutazási kérelme |
Előadó:
Címzett: Barabás János elvtárs
MSZMP KV APO h. vezetője
Hivatalból Budapest Dr. Szatmári István
Mell. 4 db
Kedves Barabás Elvtárs!
Egyetértünk abban, hogy a Playboy magazin csak részben tekinthető szexből élő bulvárlapnak, valójában igen nagy tömegekhez szóló, nemzetközileg több nyelven terjesztett hetilap is, amelyben a többi között ismert politikusok (pl. Carter volt elnök), írók, publicisták stb. vállalkoznak véleménynyilvánításra.
Azonban Jeff Cohen felelős szerkesztő Bolgár Andráshoz írt, itt mellékelt leveléből arra lehet következtetni, hogy az ideutazásra ajánlkozó csoport "bemutatná.... a gyönyörű várost (Budapestet)", de annak is inkább éjszakai életét, mint hátteret (sic!), a lényeg pedig 15-20 magyar szépség "egy nap helyett egyhónapos fotózása" lenne egy első osztályú szállodai apartement-ban. S mindehhez a magyar fél biztosítsa első osztályú hotelban az apartement-t, egyéb szobákat, közlekedést, tolmácsot, sofőrt, kocsit, hogy a levelükből logikusan következő más feladatokról ne is szóljunk.
A dr. Meggyes István elvtársnak írott rövid leveledből az világlik ki, hogy téged az OIH a saját, hozzád írt levelével tájékoztatott, s nem Cohen szerkesztő enyhén szólva érthetetlen írásának eredetijével. Bennem ez a levél olyan benyomást kelt, mintha egy tekintélyes stáb a mi több ezer dolláros költségünkre tervezne egy kellemes és hosszas magyarországi kirándulást, a fizetség pedig lényegében lányaink bájainak propagálása lenne. Ugyanis a Cohen-levélben nyomát sem látom a Te legfontosabb kikötésednek: nevezetesen annak, hogy az OIH szakmai szempontból ítélje meg a Playboy ajánlatát és vegyen részt az anyagok előkészítésében. Elsősorban ebből a megfontolásból támogatom Tóth elvtársnak az aktában tett észrevételét, s azt is figyelemre méltónak találom, hogy éppen akkor fotóznák a "15-20 bájos fiatal magyar hölgyet", amikor Molnár Csilla öngyilkossága még élénken foglalkoztatja a közvéleményünket. Zavar továbbá, hogy Bolgár Andrástól egy sort sem látok. Szóval itt most aggályaimnak adok hangot azzal a kéréssel, hogy azokat vedd figyelembe.
Budapest, 1986. július 14.
Elvtársi üdvözlettel:
/Szabó L. István/
a Sajtófőosztály vezetője
Melléklet:
- J. Cohen levele angolul és magyarul
- Dr. Kovács János levelének másolata
- levonat Tóth Lajos et. bejegyzéséről.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 14.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő