Párizsban meggyilkolják Jean Jaurès francia pacifista politikust, a világháborús részvétel elleni tiltakozó mozgalom vezetőjét.Tovább
Kettős mérce: az erotika befektetési előnyei a szocializmusban
A Playboy című folyóirat stábja 1986-ban egy hónapig a magyar kormány költségén akart „szép lányokról” felvételeket készíteni, és reklámozni „Nyugaton” Budapestet. A dokumentumok a kérés körüli huza-vonát mutatják be.
Playboy Enterprises Inc. levelének fordítása
Kedves Bolgár Úr!
Nagy örömömre szolgált, hogy találkozhattam Önnel, és megvitathattuk a Budapest gyönyörű asszonyairól szóló képriport érdekes tervét. Pompeo mindig nagy lelkesedéssel szólt a tervről, de találkozásunk óta - miután megnőtt annak valószínűsége, hogy ez valóban létrejöhet - semmi másról nem beszél, csomagjai útra készen állnak.
Ebben a levélben röviden összefoglalom a beszélgetésünk során már érintett kérdéseket, és körvonalazom kéréseinket, melyek teljesítése biztosítja, hogy minden simán és sikeresen bonyolódjon le.
Pompeo ez év szeptemberében szeretne Budapestre utazni. Egy fiatal hölggyel utazik majd, aki annak a 15-20 fiatal hölgynek a sminkelését és frizurájuk elkészítését végzi, akiket egyhónapos ott tartózkodása alatt szeretne lefényképezni. Egy ilyen nagyszabású terv előkészítése sok időt és az anyagi-technikai feltételek biztosítását igényli; meg kell találni azokat a hölgyeket, akik hajlandók modellt állni, és tudomására kell hozni mindenkinek, akit érint, hogy Pompeo a Playboy számára dolgozik a városban. Miután megtaláltuk a hölgyeket, egy lány fényképezése általában 1 napot vesz igénybe, de összességében 1 hónapos ott tartózkodásra van szükség.
A hölgyekkel való munkához és a kellékek, a ruhatár, a fotófelszerelés, és a Polaroid-próbák számára szükséges központi munkahelyhez, Pompeonak Magyarországon való tartózkodásának teljes időtartamára egy elsőosztályú hotelben lévő nagy lakosztályra lesz szüksége. A legjobb lenne, ha egész idő alatt egy hotelben tartózkodna, mert így utazása alatt bármikor könnyen elérhető. A sminkmesternek szintén egy nagy egyágyas szobára lesz szüksége a szóbanforgó időben, s ennek ugyanabban a hotelben kellene lennie. Szeptember folyamán valamikor én is Budapestre utaznék, s ha ez így lesz, nekem is szükségem lesz kb. egy hétre egy szobára. Az összes szobát kérjük díjtalanul biztosítani.
Mi? Miért?
Pompeo nagymennyiségű fotófelszereléssel, vakuval, kamerákkal, filmmel, kellékekkel és sminkeléshez szükséges eszközökkel stb. jön Magyarországra, és szeretnénk biztosak lenni abban, hogy ezek behozatala és kivitele, a film átvilágítása és szükségtelen repülőtéri átvizsgálás nélkül történik.
Külső helyszínek kereséséhez és budapesti, valamint Budapest-környéki utazásokhoz szeretnénk egy fiatal kisegítőt felvenni, aki fordítana Pompeo számára, és az általunk bérelt, vagy ideális esetben a fiatalember tulajdonát képező kocsit vezetné, és aki minimális jártasságra tett szert a fotózásban, így segíteni tudna Pompeonak a felvételek során. Ugyanakkor biztosítani szeretnénk helyismerettel rendelkező ember segítségét vagy gyártásvezetőt, aki ismeri a várost és segíteni tud szállodai szobák, lakosztályok, villák, éttermek, night-clubok stb. biztosításában, amelyek a fényképezés hátteréül szolgálnának. Szintén ideális lenne, ha a fotós kisegítőnek vagy a gyártásvezetőnek kapcsolatai lennének azokkal a modellekkel és fiatal hölgyekkel, akik készek lennének arra, hogy szerepeljenek a képriportban.
A városban való és a vidéki utazást elősegítendő, szeretnénk, ha Pompeo számára az Országos Idegenforgalmi Hivatal ajánlólevelet adnia.
Szándékunkban áll, hogy az amerikai Playboyban, valamint sok külföldi kiadású Playboyban, mint pl. a német, francia, olsz és spanyol kiadásban egy nagyon kedvező hangvételű képriportot közöljünk, mely bemutatná Budapest gyönyörű városát, és a városban élő, oda látogató kedves hölgyeket. Közöljük majd a szállodák, nightclubok, éttermek és különleges látnivalók nevét, amelyet - úgy érezzük - olvasóinknak ismerniük kell és el kell oda látogatniuk, ha Magyarországra utaznak.
Rendkívül érdekel bennünket ez a terv, és segítségével egy különleges és emlékezetes képriportot készíthetünk minden olvasónk számára. Mind Pompeo, mind én jó utazást kívánunk Önnek Budapestre és várjuk, hogy Los Angelesbe való visszatértekor bíztató híreket hoz.
A legjobbakat: Jeff Cohen
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő