Ünnepélyesen megnyitják az első világháborút lezáró békekonferenciát Párizsban.Tovább
Nylonharisnya magánimport 1961-ben
Egy volt illegális kommunista csempészügye
„Mi, akik többször jártunk már nyugaton, meg tudjuk érteni, hogy egyeseket megragad és elront a nyugati kalmárszellem. Nyilván ez történt ezzel a szerencsétlen flótással is. Bármennyire is hibázott, még egy enyhítő körülményt fel lehet hozni mellette. Tulajdonképpen nem károsította meg a magyar népgazdaságot, hiszen a kint két hónap alatt összespórolt ösztöndíjából vette azokat az átkozott harisnyákat. Ha egy csöpp esze lett volna, legalább annyi, mint amennyi hiányzik neki, inkább streap-steese bárra költötte volna. Az ő korában ez már inkább használt, mint ártott volna neki."
4. Vélemények a Központi Ellenőrzési Bizottság számára
MSZMP Központi Bizottság
Központi Ellenőrzési Bizottság
Sánta Istvánné elvtársnőnek
Budapest
Hivatkozva Sánta Istvánné elvtársnővel történt telefonbeszélgetésünkre az alábbiakban közlöm a [...] Belklinika pártcsoportjának véleményét Dr. Halmi Ernő elvtársról:
Tudomásunk szerint fiatalkora óta részt vesz a munkásmozgalomban, részt vett a spanyol polgárháborúban, és a kínai szabadságharcban. Hazatérése után hosszabb ideig szervezői munkát végzett és az „orvostudományok kandidátusa" fokozatot is egészségügyi szervezési témájú munkájával nyerte el. Tulajdonképpen orvosi munkát csak meglehetősen későn tudott elkezdeni. Három éve került a [...] Belklinikára, amikor az Intézet még Hajnal prof[esszor] vezetése alatt állt, akkor Ő volt az egyetlen orvos párttag, ami igen nehéz feladatot rótt rá. A klinika átszervezése után tudományos kutatómunkában elmélyedt, jelenleg az isotop-laboratórium vezetője. Kétségtelenül meglévő jó tulajdonságai mellett számos hibája is van, amelyek közül nem utolsósorban szerepel anyagiassága. Ezen hibájára részben a pártcsoportban, részben elvtársai, baráti beszélgetésekben is figyelmeztettük.
A pártcsoport határozottan elítéli Halmi elvtárs törvénysértő vámügyét, amiről egyébként hivatalos formában nem értesültünk.
Budapest, 1961. május 18.
Elvtársi üdvözlettel:
Dr. F. T.
Pártcsop[ort] bizalmi
Jelzet: MOL M-KS 932. f. 1964/13. (Magyar Országos Levéltár Központi Ellenőrző Bizottság)
***
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Budapest, 1961. május 30.
EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM Iktatószám:
PÁRTBIZOTTSÁGA Tárgy: információ dr. [Halmi]-ról
124/1961.
Központi Ellenőrző Bizottság titkársága
Budapest
Telefonhívásra dr. [Halmi Ernő]ről az alábbiakat közlöm:
Dr. [Halmi Ernőről] a II. alapszerv területén dolgozó elvtársaktól igyekeztem véleményt kérni. Nevezett volt illegális párttag. Még a minisztériumba kerülése előtt kizárták a Pártból, és rövid időn belül visszavették. A minisztériumba, már, mint párttag került és a Statisztikai Osztály vezetője volt 1956-ban.
Közvetlenül az ellenforradalom után az Országos Fürdőigazgatósághoz ment. A minisztériumba Cs. L. elvtárs volt a főosztályvezetője, de ő sem tud sokat róla, általában nagyon kevesen ismerik. Szerinte a minisztériumba dr. [Halmi Ernő] egyéni érdeke miatt lépett be (disszertáció elkészítése, szakorvosi vizsga).
Munkájára az volt jellemző, hogy szétosztotta a feladatokat, ő maga nem sokat végzett. Politikailag nem tud róla semmit sem mondani.
F. elvtárs, az akkori párttitkár (alapszervi) sem tudta sokkal kiegészíteni Cs. elvtárs véleményét. Egy dologra emlékszik, hogy amikor ellenforradalom alatt tárgyalták a vörös csillagok leverését, ő kijelentette, hogy ez nem nagy dolog, hiszen az nem a munkásmozgalom jelképe. F. elvtársat ez a kijelentés nagyon meglepte, mert ismerte dr. [Halmi] e[lv]t[árs] illegális múltját.
Fentieken kívül dr. [Halmi] e[lv]t[árs] tevékenységével kapcsolatban mást mondani nem tudunk.
Elvtársi üdvözlettel:
(Dr. Völgyi Lajos)
PB titkár
Jelzet: MOL M-KS 932. f. 1964/13. (Magyar Országos Levéltár Központi Ellenőrző Bizottság)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 18.
1919
1945
A szovjet Vörös Hadsereg felszabadítja a pesti gettót.
A németek felrobbantják a budapesti Erzsébet hidat.Tovább
1946
Megnyitják a budapesti Kossuth hidat, a világháború után megépített első állandó dunai átkelőt.Tovább
1977
Újabb jelentős kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Bank. Nyugat-európai bankok 150 millió dollárt utalnak át Magyarországnak.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő