Az Osztrák–Magyar Monarchia kormánya bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját (bekebelezését).Tovább
Nylonharisnya magánimport 1961-ben
Egy volt illegális kommunista csempészügye
„Mi, akik többször jártunk már nyugaton, meg tudjuk érteni, hogy egyeseket megragad és elront a nyugati kalmárszellem. Nyilván ez történt ezzel a szerencsétlen flótással is. Bármennyire is hibázott, még egy enyhítő körülményt fel lehet hozni mellette. Tulajdonképpen nem károsította meg a magyar népgazdaságot, hiszen a kint két hónap alatt összespórolt ösztöndíjából vette azokat az átkozott harisnyákat. Ha egy csöpp esze lett volna, legalább annyi, mint amennyi hiányzik neki, inkább streap-steese bárra költötte volna. Az ő korában ez már inkább használt, mint ártott volna neki."
4. Vélemények a Központi Ellenőrzési Bizottság számára
MSZMP Központi Bizottság
Központi Ellenőrzési Bizottság
Sánta Istvánné elvtársnőnek
Budapest
Hivatkozva Sánta Istvánné elvtársnővel történt telefonbeszélgetésünkre az alábbiakban közlöm a [...] Belklinika pártcsoportjának véleményét Dr. Halmi Ernő elvtársról:
Tudomásunk szerint fiatalkora óta részt vesz a munkásmozgalomban, részt vett a spanyol polgárháborúban, és a kínai szabadságharcban. Hazatérése után hosszabb ideig szervezői munkát végzett és az „orvostudományok kandidátusa" fokozatot is egészségügyi szervezési témájú munkájával nyerte el. Tulajdonképpen orvosi munkát csak meglehetősen későn tudott elkezdeni. Három éve került a [...] Belklinikára, amikor az Intézet még Hajnal prof[esszor] vezetése alatt állt, akkor Ő volt az egyetlen orvos párttag, ami igen nehéz feladatot rótt rá. A klinika átszervezése után tudományos kutatómunkában elmélyedt, jelenleg az isotop-laboratórium vezetője. Kétségtelenül meglévő jó tulajdonságai mellett számos hibája is van, amelyek közül nem utolsósorban szerepel anyagiassága. Ezen hibájára részben a pártcsoportban, részben elvtársai, baráti beszélgetésekben is figyelmeztettük.
A pártcsoport határozottan elítéli Halmi elvtárs törvénysértő vámügyét, amiről egyébként hivatalos formában nem értesültünk.
Budapest, 1961. május 18.
Elvtársi üdvözlettel:
Dr. F. T.
Pártcsop[ort] bizalmi
Jelzet: MOL M-KS 932. f. 1964/13. (Magyar Országos Levéltár Központi Ellenőrző Bizottság)
***
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Budapest, 1961. május 30.
EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM Iktatószám:
PÁRTBIZOTTSÁGA Tárgy: információ dr. [Halmi]-ról
124/1961.
Központi Ellenőrző Bizottság titkársága
Budapest
Telefonhívásra dr. [Halmi Ernő]ről az alábbiakat közlöm:
Dr. [Halmi Ernőről] a II. alapszerv területén dolgozó elvtársaktól igyekeztem véleményt kérni. Nevezett volt illegális párttag. Még a minisztériumba kerülése előtt kizárták a Pártból, és rövid időn belül visszavették. A minisztériumba, már, mint párttag került és a Statisztikai Osztály vezetője volt 1956-ban.
Közvetlenül az ellenforradalom után az Országos Fürdőigazgatósághoz ment. A minisztériumba Cs. L. elvtárs volt a főosztályvezetője, de ő sem tud sokat róla, általában nagyon kevesen ismerik. Szerinte a minisztériumba dr. [Halmi Ernő] egyéni érdeke miatt lépett be (disszertáció elkészítése, szakorvosi vizsga).
Munkájára az volt jellemző, hogy szétosztotta a feladatokat, ő maga nem sokat végzett. Politikailag nem tud róla semmit sem mondani.
F. elvtárs, az akkori párttitkár (alapszervi) sem tudta sokkal kiegészíteni Cs. elvtárs véleményét. Egy dologra emlékszik, hogy amikor ellenforradalom alatt tárgyalták a vörös csillagok leverését, ő kijelentette, hogy ez nem nagy dolog, hiszen az nem a munkásmozgalom jelképe. F. elvtársat ez a kijelentés nagyon meglepte, mert ismerte dr. [Halmi] e[lv]t[árs] illegális múltját.
Fentieken kívül dr. [Halmi] e[lv]t[árs] tevékenységével kapcsolatban mást mondani nem tudunk.
Elvtársi üdvözlettel:
(Dr. Völgyi Lajos)
PB titkár
Jelzet: MOL M-KS 932. f. 1964/13. (Magyar Országos Levéltár Központi Ellenőrző Bizottság)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 06.
1908
1934
Elindul útjára az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó, a „Budapest”.Tovább
1944
Budapesten kommunista vezetésű partizánok (a Marót-csoport) felrobbantják Gömbös Gyula korábbi magyar miniszterelnök szobrát (az Erzsébet...Tovább
1956
Ünnepélyesen újratemetik az 1949-ben kivégzett, 1955-ben rehabilitált Rajk Lászlót és mártír társait.Tovább
1956
A kivégzett Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András október 6-án tartott temetése, ami egy nagyszabású tüntetés jellegét...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő