Nylonharisnya magánimport 1961-ben

Egy volt illegális kommunista csempészügye

„Mi, akik többször jártunk már nyugaton, meg tudjuk érteni, hogy egyeseket megragad és elront a nyugati kalmárszellem. Nyilván ez történt ezzel a szerencsétlen flótással is. Bármennyire is hibázott, még egy enyhítő körülményt fel lehet hozni mellette. Tulajdonképpen nem károsította meg a magyar népgazdaságot, hiszen a kint két hónap alatt összespórolt ösztöndíjából vette azokat az átkozott harisnyákat. Ha egy csöpp esze lett volna, legalább annyi, mint amennyi hiányzik neki, inkább streap-steese bárra költötte volna. Az ő korában ez már inkább használt, mint ártott volna neki."

4. Vélemények a Központi Ellenőrzési Bizottság számára

  

MSZMP Központi Bizottság

Központi Ellenőrzési Bizottság

Sánta Istvánné elvtársnőnek

 

Budapest

 

Hivatkozva Sánta Istvánné elvtársnővel történt telefonbeszélgetésünkre az alábbiakban közlöm a [...] Belklinika pártcsoportjának véleményét Dr. Halmi Ernő elvtársról:

Tudomásunk szerint fiatalkora óta részt vesz a munkásmozgalomban, részt vett a spanyol polgárháborúban, és a kínai szabadságharcban. Hazatérése után hosszabb ideig szervezői munkát végzett és az „orvostudományok kandidátusa" fokozatot is egészségügyi szervezési témájú munkájával nyerte el. Tulajdonképpen orvosi munkát csak meglehetősen későn tudott elkezdeni. Három éve került a [...] Belklinikára, amikor az Intézet még Hajnal prof[esszor] vezetése alatt állt, akkor Ő volt az egyetlen orvos párttag, ami igen nehéz feladatot rótt rá. A klinika átszervezése után tudományos kutatómunkában elmélyedt, jelenleg az isotop-laboratórium vezetője. Kétségtelenül meglévő jó tulajdonságai mellett számos hibája is van, amelyek közül nem utolsósorban szerepel anyagiassága. Ezen hibájára részben a pártcsoportban, részben elvtársai, baráti beszélgetésekben is figyelmeztettük.

A pártcsoport határozottan elítéli Halmi elvtárs törvénysértő vámügyét, amiről egyébként hivatalos formában nem értesültünk.

 

Budapest, 1961. május 18.

Elvtársi üdvözlettel:

 

Dr. F. T.

Pártcsop[ort] bizalmi

 

Jelzet: MOL M-KS 932. f. 1964/13. (Magyar Országos Levéltár Központi Ellenőrző Bizottság)

 

***

 

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT                 Budapest, 1961. május 30.

EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM                                             Iktatószám:

PÁRTBIZOTTSÁGA                                                        Tárgy: információ dr. [Halmi]-ról

 

124/1961.

 

Központi Ellenőrző Bizottság titkársága

Budapest

 

Telefonhívásra dr. [Halmi Ernő]ről az alábbiakat közlöm:

Dr. [Halmi Ernőről] a II. alapszerv területén dolgozó elvtársaktól igyekeztem véleményt kérni. Nevezett volt illegális párttag. Még a minisztériumba kerülése előtt kizárták a Pártból, és rövid időn belül visszavették. A minisztériumba, már, mint párttag került és a Statisztikai Osztály vezetője volt 1956-ban.

Közvetlenül az ellenforradalom után az Országos Fürdőigazgatósághoz ment. A minisztériumba Cs. L. elvtárs volt a főosztályvezetője, de ő sem tud sokat róla, általában nagyon kevesen ismerik. Szerinte a minisztériumba dr. [Halmi Ernő] egyéni érdeke miatt lépett be (disszertáció elkészítése, szakorvosi vizsga).

Munkájára az volt jellemző, hogy szétosztotta a feladatokat, ő maga nem sokat végzett. Politikailag nem tud róla semmit sem mondani.

F. elvtárs, az akkori párttitkár (alapszervi) sem tudta sokkal kiegészíteni Cs. elvtárs véleményét. Egy dologra emlékszik, hogy amikor ellenforradalom alatt tárgyalták a vörös csillagok leverését, ő kijelentette, hogy ez nem nagy dolog, hiszen az nem a munkásmozgalom jelképe. F. elvtársat ez a kijelentés nagyon meglepte, mert ismerte dr. [Halmi] e[lv]t[árs] illegális múltját.

 

Fentieken kívül dr. [Halmi] e[lv]t[árs] tevékenységével kapcsolatban mást mondani nem tudunk.

 

Elvtársi üdvözlettel:

(Dr. Völgyi Lajos)

PB titkár

 

Jelzet: MOL M-KS 932. f. 1964/13. (Magyar Országos Levéltár Központi Ellenőrző Bizottság)

 

Ezen a napon történt június 23.

1915

I. világháború: Az első isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen védekezik.Tovább

1940

Hitler látogatást tesz a német csapatok által megszállt Párizsban.Tovább

1941

Szlovákia csatlakozik a Szovjetunió elleni hadjárathoz.Tovább

1961

Életbe lép a nemzetközi Antarktisz-egyezmény, amely kiköti a kontinens semlegességét.Tovább

1983

II. János Pál pápa első külföldi látogatása során Varsóban tárgyal Lengyelország államfőjével, Jaruzelski tábornokkal, és Zakopanéban...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő