Rádió, olvasók, levelek - 1980

"Pintér Dezső ébreszti és köszönti önöket! Kossuth Rádió Budapest! Híreket mondunk?" […] Ez így rendkívül egyénies, önmutogató, önreklámozó, és anélkül, hogy valakit is gyanúsítana az ember, rendkívül veszélyes is. Először azért, teljesen elmosódik milyen rádióról lévén szó, milyen műsor következik, mert azért még nem Pintér rádió a Kossuth rádió talán, vagy olyan nevű a rádiónk, aki éppen szolgálatot teljesít, műsort vezet.”

Kedves Elvtársak!

Magyarország egyik rádiója a Kossuth, sőt központi rádió. Bizonyára állami rádió. Ez egyáltalán nem biztos! 1980 február 28-án szuntelenül ez jallható a musorkezdéstől 8 óráig:

"Pintér Dezső ébreszti és köszönti önöket! Kossuth Rádió Budapest! Híreket mondunk?" "A mikrofonnál Pintér Dezső. Kossuth Rádió Budapest! Híreket mondunk?" "Stefka István lapszemléje következik?!" "A mikrofonnál Pintér Dezső"

Ez így rendkívül egyénies, önmutogató, önreklámozó, és anélkül, hogy valakit is gyanúsítana az ember, rendkívül veszélyes is. Először azért, teljesen elmosódik milyen rádióról lévén szó, milyen musor következik, mert azért még nem Pintér rádió a Kossuth rádió talán, vagy olyan nevu a rádiónk, aki éppen szolgálatot teljesít, musort vezet. Másodszor : Miért ébresztene Pintér Dezső? Ha hallom a hangját, akkor már csak bizonyára fennvagyok, valószínu az ébresztőóra ébresztett. Ha nem hallom, ne akarjon s nem tud felébreszteni.

Harmadszor: A hallgató számára nem az a fontos, hogy ki van ott szolgálatban. Na és az se, ki van "segítségére" őneki. Mert ugye ő a fej, a többiek kismiskák, beosztottak, alárendeltek. S mindez mellett szinte mellékesen kell megemlíteni a Kossuth rádiót, a musort stb.

Ám a legfőbb, ami miatt hangsúlyozottan írok, mert ez már nem egyéni szabadság - hanem szabadosság, amely nem engedhető meg, legalábbis szerintem nem, állambiztonsági okokból, bel- és külpolitikai megfontolásokból. Vallom, és kategórikusan az, hogy a jelen forma visszatetsző, nyálas, negative személyes, tehát józan ésszel itt és most elfogadhatatlan így. Még a kapitalista magánadók sem engednek meg ilyet. Hiszen ilyen alapon minden cipőn rajta kellene lennie a cipőgyár igazgatója neve, a főmérnöké, tervezőé, a munkásé stb. Miért kell a rádióhallgatónak szüntelen, de legalább félóránként azt hallania, hogy a mikrofonnál Pintér Dezső. És azután jön a Kossuth rádió, a musor közlése és így tovább? Lassan odajutunk, nem a rádiónak nyilatkozó szava, személye lesz a fontos, hanem azé aki ennek az orra alá dugja a mikrofont. Pedighát azért ez nem helyes. No nem magyarkodni akarok Kossuth nevével, vagy nézetemet, állításomat önökre oktrojálni.

A Rádió- és Televízióújság musorközlésénél szintén sok helyen ilyen jellegu a musorközlés. Illetve nem a musor, hanem a rádiósszemélyzet propagált. Talán fontosabb pl. egy mu tartalma, írója, jellege stb., mint az, hogy ki indítja el a magnót?

S végezetül visszatérve az állambiztonsági érdekre, természetesen úgy, hogy valakire vagy valamire szentenciát mondanánk ki, ezen már önök gondolkozzanak a gyakorlatban tapasztalható, előforduló tanulságok, valamint a részemről vázoltak kapcsán. - Ugyanis nem akarok mindenkinél okosabb, főleg rosszindulatubb lenni.-

 Elvtársi tisztelettel:

Ezen a napon történt augusztus 12.

1908

Elkészül az első Ford T-modell.Tovább

1914

A Szerbia elleni hadjárat kezdeteként a Monarchia seregei átlépték a határt, a Drina folyónál.Tovább

1914

Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak.Tovább

1919

A horvát és szerb alakulatok megszállták a Vendvidék jelentős részét (a mai Muravidék), amelyet a trianoni békeszerződés a Szerb–Horvát–...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.

Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.

Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.

Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.

Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban. 
 

Budapest, 2026. június 29.

Miklós Dániel
főszerkesztő