A Szabad Nép Új tavaszi seregszemle című vezércikke október 23-án szintén a felszabadult aktivitást erősítette az ifjúságban, bár egyúttal...Tovább
Rádió, olvasók, levelek - 1980
"Pintér Dezső ébreszti és köszönti önöket! Kossuth Rádió Budapest! Híreket mondunk?" […] Ez így rendkívül egyénies, önmutogató, önreklámozó, és anélkül, hogy valakit is gyanúsítana az ember, rendkívül veszélyes is. Először azért, teljesen elmosódik milyen rádióról lévén szó, milyen műsor következik, mert azért még nem Pintér rádió a Kossuth rádió talán, vagy olyan nevű a rádiónk, aki éppen szolgálatot teljesít, műsort vezet.”
Kedves Elvtársak!
Magyarország egyik rádiója a Kossuth, sőt központi rádió. Bizonyára állami rádió. Ez egyáltalán nem biztos! 1980 február 28-án szuntelenül ez jallható a musorkezdéstől 8 óráig:
"Pintér Dezső ébreszti és köszönti önöket! Kossuth Rádió Budapest! Híreket mondunk?" "A mikrofonnál Pintér Dezső. Kossuth Rádió Budapest! Híreket mondunk?" "Stefka István lapszemléje következik?!" "A mikrofonnál Pintér Dezső"
Ez így rendkívül egyénies, önmutogató, önreklámozó, és anélkül, hogy valakit is gyanúsítana az ember, rendkívül veszélyes is. Először azért, teljesen elmosódik milyen rádióról lévén szó, milyen musor következik, mert azért még nem Pintér rádió a Kossuth rádió talán, vagy olyan nevu a rádiónk, aki éppen szolgálatot teljesít, musort vezet. Másodszor : Miért ébresztene Pintér Dezső? Ha hallom a hangját, akkor már csak bizonyára fennvagyok, valószínu az ébresztőóra ébresztett. Ha nem hallom, ne akarjon s nem tud felébreszteni.
Harmadszor: A hallgató számára nem az a fontos, hogy ki van ott szolgálatban. Na és az se, ki van "segítségére" őneki. Mert ugye ő a fej, a többiek kismiskák, beosztottak, alárendeltek. S mindez mellett szinte mellékesen kell megemlíteni a Kossuth rádiót, a musort stb.
Ám a legfőbb, ami miatt hangsúlyozottan írok, mert ez már nem egyéni szabadság - hanem szabadosság, amely nem engedhető meg, legalábbis szerintem nem, állambiztonsági okokból, bel- és külpolitikai megfontolásokból. Vallom, és kategórikusan az, hogy a jelen forma visszatetsző, nyálas, negative személyes, tehát józan ésszel itt és most elfogadhatatlan így. Még a kapitalista magánadók sem engednek meg ilyet. Hiszen ilyen alapon minden cipőn rajta kellene lennie a cipőgyár igazgatója neve, a főmérnöké, tervezőé, a munkásé stb. Miért kell a rádióhallgatónak szüntelen, de legalább félóránként azt hallania, hogy a mikrofonnál Pintér Dezső. És azután jön a Kossuth rádió, a musor közlése és így tovább? Lassan odajutunk, nem a rádiónak nyilatkozó szava, személye lesz a fontos, hanem azé aki ennek az orra alá dugja a mikrofont. Pedighát azért ez nem helyes. No nem magyarkodni akarok Kossuth nevével, vagy nézetemet, állításomat önökre oktrojálni.
A Rádió- és Televízióújság musorközlésénél szintén sok helyen ilyen jellegu a musorközlés. Illetve nem a musor, hanem a rádiósszemélyzet propagált. Talán fontosabb pl. egy mu tartalma, írója, jellege stb., mint az, hogy ki indítja el a magnót?
S végezetül visszatérve az állambiztonsági érdekre, természetesen úgy, hogy valakire vagy valamire szentenciát mondanánk ki, ezen már önök gondolkozzanak a gyakorlatban tapasztalható, előforduló tanulságok, valamint a részemről vázoltak kapcsán. - Ugyanis nem akarok mindenkinél okosabb, főleg rosszindulatubb lenni.-
| Elvtársi tisztelettel: |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 23.
1956
1956
A Szabad Nép Új tavaszi seregszemle című vezércikke október 23-án szintén a felszabadult aktivitást erősítette az ifjúságban, bár egyúttal...Tovább
1957
A belügyi szervek szerint Szegeden a „legerősebb és legsokrétűbb” az ellenséges elemek tevékenysége.Tovább
1958
Az [emigráns] magyar diákok III. világkongresszusa a Vatikán dísztermében emlékezett meg a forradalomról.Tovább
1989
Az Országgyűlés ünnepi ülését követően az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezve koszorúzási ünnepséget tartottak a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő