Megjelenik a Bibó-emlékkönyv, melyet Bibó István 1945-1948 között írt meg.Tovább
Rotschild Klárának sem fizetett
„Gábor Zsazsa többszöri rendelés-módosítással $ 4178.00 összegben különböző női ruházati cikkeket rendelt. A rendelésnek megfelelően a ruhákat elkészítették, azonban Gábor Zsazsa sem a ruhák átvételére, sem azok értékének megtérítésére nem volt hajlandó. Az egyes próbák alkalmával több ruhát széttépett, s a szalon dolgozóival szemben minősíthetetlen hangot ütött meg. Többször tett olyan kijelentéseket is, mint pl.: »Mondták nekem, hogy ne utazzak Magyarországra, mivel az egész magyar társaság csaló tolvaj.«"
Források - 1. Varga János külügyminisztériumi főelőadó feljegyzése Gábor Zsazsa Magyarországi látogatásáról
1968. október 14.
V. Területi Osztály
SZIGORÚAN TITKOS!
Amerikai referatura
Varga János főelőadó
Készült 6 példányban
- 1./ Péter [János] elvtárs
- 2./ Szilágyi [Béla] elvtárs
- 3./ Randé [Jenő] elvtárs
- 4./ Szücsné elvtárs
- 5./ WASHINGTON
- 6./ Osztály
Feljegyzés.
Október 10-én 10.30-órakor E. Alexander I. o. titkár, a budapesti amerikai nagykövetség kulturattachéja telefonon felhívott, s az alábbiakat közölte: A hívást megelőzően felkereste Gábor Zsazsa, aki magából kikelve panaszt tett a Rotschild szalon ellen, hangoztatva, hogy be akarják csapni, amit ő nem hajlandó eltűrni. Azzal fenyegetődzött, hogy az USA-ba visszaérkezve az esetről széles körben nyilatkozik az amerikai rádiónak, TV-nek és sajtónak. Alexander elmondta: a kilátásba helyezett interjúkat részükről meg akarják akadályozni, mivel szeretnének minden olyan megnyilatkozást elkerülni, amely a két ország vonatkozásában negatív hatást válthat ki. Erre való tekintettel arra kér bennünket, hogy adjunk tájékoztatást a nagykövetségnek valóban mi is történt. Gábor Zsazsa ismeretének birtokában arra következtetnek, hogy valamilyen újabb szélhámosságot követett el.
Közöltem Alexanderrel, hogy az esetről nincs tudomásom, kérésének megfelelően tájékozódom, s később telefonon visszahívom.
Ezt köszönettel nyugtázta.
A Rotschild szalontól kapott tájékoztatás szerint Gábor Zsazsa többszöri rendelés-módosítással $ 4178.00 összegben különböző női ruházati cikkeket rendelt. A rendelésnek megfelelően a ruhákat elkészítették, azonban Gábor Zsazsa sem a ruhák átvételére, sem azok értékének megtérítésére nem volt hajlandó. Az egyes próbák alkalmával több ruhát széttépett, s a szalon dolgozóival szemben minősíthetetlen hangot ütött meg. Többször tett olyan kijelentéseket is, mint pl.: „Mondták nekem, hogy ne utazzak Magyarországra, mivel az egész magyar társaság csaló tolvaj."
A szalon elkövette azt a hibát, hogy a $ 900 depositon kívül a rendelést írásos formában nem rögzítette. A szóbanforgó $ 4178.00-t megkísérlik a Centrum Áruházak - felügyeleti szervük - jogtanácsosának segítségével bekebelezni.
13.30-órakor telefonon hívtam Alexandert, hogy a kért felvilágosítást megadjam. A nagykövetségen közölték, hogy Alexander nincs bent. Ezért üzenetet hagytam, hogy visszaérkezése után hívjon fel.
Időközben telefonon jelentkezett Gábor Zsazsa, aki pályafutásának ismertetése után közölte, hogy a Rotshild szalon őt „zsarolja", s különböző anyagi követelésekkel lép fel vele szemben. A Külügyminisztérium segítségét kéri ennek megszüntetése érdekében. Közöltem vele: a kérdés nem tartozik a Külügyminisztériumra, forduljon a szalonhoz, vagy annak felügyeleti szervéhez, és egymás között rendezzék a problémát. Erre magából kikelve kijelentette: „ehhez a csaló, tolvaj társasághoz nem fordulok, vegye tudomásul, ha nem intézkednek, az USA-ba visszaérkezve olyan nyilatkozatokat adok a rádiónak, TV-nek és a sajtónak, ami a maguk turista forgalmát tönkreteszi." Az alkalmazott hangnemet kikértem magamnak, s egyben közöltem vele, hogy ügye a fenyegetése ellenére sem tartozik a Külügyminisztériumra, majd elköszöntem tőle.
15.00-órakor Alexander telefonon jelentkezett. Közöltem vele: kérésére megvizsgáltattuk, hogy valóban mi is történt. Arról tájékoztattak bennünket, hogy Gábor Zsazsa a Rotschild szalonban $ 4178.00 összegű rendelést eszközölt, melynek megtérítésére nem hajlandó, s a szalon dolgozóival szemben minősíthetetlen hangnemet alkalmazott.
Valószínűnek tartom, hogy a kérdésben a szalon is meg fogja őt keresni. Említést tettem arról is, hogy közben Gábor Zsazsa engem is felhívott telefonon, s velem szemben is megkísérelt minősíthetetlen hangnemet alkalmazni.
Alexander megköszönte a tájékoztatást, s közölte: a nagykövetség részéről mindent el fognak követni, hogy Gábor Zsazsa rendezze számláit, s botrányos magatartásáról tájékoztatni fogják a
.Megjegyzés:
1./ Célszerűnek tartom Gábor Zsazsa tiltólistára vételét.
2./ A Sajtó Osztályt tájékoztattuk, s javasoltuk az esetleges kinti nyilatkozatok megelőzésére, a magyar sajtóban és rádióban glossza közzétételét.
Budapest, 1968. október 14.
Varga János
Jelzet: MOL XIX-J-1-j-1968-USA. 10. d. 4-9., 003469/1968. - Magyar Országos Levéltár. Az államigazgatás felsőbb szervei. Külügyminisztérium.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
