A Don-kanyarról egy magyar páncélos szemével

„18-án benzinünk elfogy. Két kannát ennél találok. Tovább menet. Vételezünk olajat, benzint. Már óriási pánik, egymás után maradnak le a kocsik. 2h-kor támadásba megyünk, 3h-kor kilőnek bennünket. Csóti Lajos a kocsi hátulján ült, páncéltörő eltalálta és meghalt. Kocsinak a kupoláját érte a találat. Nekünk Hál Istennek nem lett semmi bajunk. […] Támadás után visszamentünk a főhadnagy úrhoz. Utána Nyikolajevkán keresztül Alekszejevkára. Óriási tömeg. Nagy zendülés. Itt háltunk.”

Forrás

K. Papp József frontnaplója

1942 június 24. - 1943 március 27.

 

Szállítmány száma

1314/66

353/773

6/53

K. Papp József szkv

Tábori Posta szám

241/16

119/97

 ____________________________________________________

Fényjelek

Piros körözve motort indíts vagy állíts

Föltartva állj vagy ind[íts]

Kék Parancsnokok hozzám

Zöld Hosszant előznek

szaggatva távolságot

nagyobbíts vagy csökkents

 

Zászlójelek

Sárga üzemképtelen

Fekete kereszt gáz

Kék föltartva kettős oszlop

Kék körözve Ék vagy gyülekező

Piros körözve tűzkészültség

Piros föltartva tűzvonal

 

Géppisztoly száma

7741

5 tár

1 táska

1 töltőgép

 

Torony g[ép]p[uska] száma 8724

1 zárhüvely

1 géppuska

3 tartalék cső

2 csőtartó

2 teljes zár

1 ütőszeg

1 hevedervezető

1 adogató

1 válltámasz

1 állvány

1 csőkihúzó doboz

2 kefe

1 bádogdoboz

2 olajos kanna

1 Tároló gép

 

Löveg száma 2315

Részei

1 Zár

0 Zárfelhúzó

Ütőszeg rugóval

5 kivető, biztosító

Ütőszeg biztosító

Zárfelhúzó biztosító

Csőkihúzó kefe

 

Tartalék

Faláda

Áram, vezető

2 ütőszeg rugóval

2 kivető

1 biztosító

1 kefe biztosító

1 áramvizsgáló lámpa

 

I. HK 840

Löveg száma: 2315

Torony g[ép]p[uska] száma: 8724

Rádiós gp. száma 8609

Géppi[sztoly] száma: 7441

Pi. száma: 156223

Látcső száma: 28337

Gázálarc száma: 890160

 

Gránátok súlya

Repeszgránát 7,10 kg

Páncélgránát 8,20 kg

Különleges gránát 5,80 kg

Ködgránát 7,50 kg

 

Gyakorlati kiképzés

Löveg:

Repeszgránát: V. hó 28-án 10 drb.

Ködgránát: V. hó 28-án 1 drb.

Repeszgránát: VI. hó 2-án 20 drb

Ködgránát: VI. hó 2-án 3 drb

Páncélgránát: VI. hó 5-én 13 drb.

Repeszgránát: VI. 5-én 1 drb

 

Páncélgránát: VII. hó 18-án 10 drb.

Különleges gránát: VII. hó 18-án 4 drb.

Repeszgránát: VII. hó 18-án 28 drb.

Repeszgránát: VIII. hó 7-én 10 drb.

Repeszgránát: VIII. 10-én 52 drb.

Páncélgránát: VIII. hó 10-én 10 drb.

Különleges gránát: VIII. hó 10-én 1 drb.

Ködgránát: VIII. hó 10- én 5 drb.

Repeszgránát: VIII. hó 15-én 26 drb.

Páncélgránát: VIII. hó 15-én 21 drb.

 

Löveg

Repeszgránát: X. hó 10-én 47drb.

Páncélgránát: X. hó 10-én 2 drb.

Repeszgránát: X. hó 11-én 28 drb.

Ködgránát: X. hó 11-én 6 drb.

Repeszgránát: X. hó 12-én 37 drb.

 

összesen 268 db.

 

Torony gp.

Gyakorlati kiképzés

 

Rendes IV. hó 13-án 50 drb.

IV. hó 21. 40 drb.

IV. hó 21. 40 drb.

V. hó 2. 50 drb.

V. hó 3. 50 drb.

V. hó 4. 50 drb.

V. hó 5. 1350 drb.

V. hó 18. 50 drb.

 

Torony gp

Rendes VI. 2-án 100 drb.

Vegyes VII. 18-án 1900 drb

Vegyes VIII. 7-én 300 drb.

Vegyes VIII. 10-én 2000 drb.

Vegyes VIII. 15-én 1100 drb.

Vegyes IX. 10-én 1550 drb.

Vegyes IX. 11-én 1000 drb.

 

Vegyes VIII. 7-én 900 drb.

Vegyes IX. 10-én 450 drb.

Vegyes IX. 11-én 300 drb.

A rádiós megsebesült 12-én

Összesen 3160 drb.

Ezen a napon történt október 21.

1921

Károly, hogy trónját visszaszerezze, a felesége, Zita királyné társaságában repülõgéppel ismét Magyarország területére érkezett.Tovább

1944

A második világháborúban a szövetségesek elfoglalják Aachent, az első német nagyvárost.Tovább

1949

Kispesten felavatják az ország első úttörőházát.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő