A Don-kanyarról egy magyar páncélos szemével

„18-án benzinünk elfogy. Két kannát ennél találok. Tovább menet. Vételezünk olajat, benzint. Már óriási pánik, egymás után maradnak le a kocsik. 2h-kor támadásba megyünk, 3h-kor kilőnek bennünket. Csóti Lajos a kocsi hátulján ült, páncéltörő eltalálta és meghalt. Kocsinak a kupoláját érte a találat. Nekünk Hál Istennek nem lett semmi bajunk. […] Támadás után visszamentünk a főhadnagy úrhoz. Utána Nyikolajevkán keresztül Alekszejevkára. Óriási tömeg. Nagy zendülés. Itt háltunk.”

Forrás

K. Papp József frontnaplója

1942 június 24. - 1943 március 27.

 

Szállítmány száma

1314/66

353/773

6/53

K. Papp József szkv

Tábori Posta szám

241/16

119/97

 ____________________________________________________

Fényjelek

Piros körözve motort indíts vagy állíts

Föltartva állj vagy ind[íts]

Kék Parancsnokok hozzám

Zöld Hosszant előznek

szaggatva távolságot

nagyobbíts vagy csökkents

 

Zászlójelek

Sárga üzemképtelen

Fekete kereszt gáz

Kék föltartva kettős oszlop

Kék körözve Ék vagy gyülekező

Piros körözve tűzkészültség

Piros föltartva tűzvonal

 

Géppisztoly száma

7741

5 tár

1 táska

1 töltőgép

 

Torony g[ép]p[uska] száma 8724

1 zárhüvely

1 géppuska

3 tartalék cső

2 csőtartó

2 teljes zár

1 ütőszeg

1 hevedervezető

1 adogató

1 válltámasz

1 állvány

1 csőkihúzó doboz

2 kefe

1 bádogdoboz

2 olajos kanna

1 Tároló gép

 

Löveg száma 2315

Részei

1 Zár

0 Zárfelhúzó

Ütőszeg rugóval

5 kivető, biztosító

Ütőszeg biztosító

Zárfelhúzó biztosító

Csőkihúzó kefe

 

Tartalék

Faláda

Áram, vezető

2 ütőszeg rugóval

2 kivető

1 biztosító

1 kefe biztosító

1 áramvizsgáló lámpa

 

I. HK 840

Löveg száma: 2315

Torony g[ép]p[uska] száma: 8724

Rádiós gp. száma 8609

Géppi[sztoly] száma: 7441

Pi. száma: 156223

Látcső száma: 28337

Gázálarc száma: 890160

 

Gránátok súlya

Repeszgránát 7,10 kg

Páncélgránát 8,20 kg

Különleges gránát 5,80 kg

Ködgránát 7,50 kg

 

Gyakorlati kiképzés

Löveg:

Repeszgránát: V. hó 28-án 10 drb.

Ködgránát: V. hó 28-án 1 drb.

Repeszgránát: VI. hó 2-án 20 drb

Ködgránát: VI. hó 2-án 3 drb

Páncélgránát: VI. hó 5-én 13 drb.

Repeszgránát: VI. 5-én 1 drb

 

Páncélgránát: VII. hó 18-án 10 drb.

Különleges gránát: VII. hó 18-án 4 drb.

Repeszgránát: VII. hó 18-án 28 drb.

Repeszgránát: VIII. hó 7-én 10 drb.

Repeszgránát: VIII. 10-én 52 drb.

Páncélgránát: VIII. hó 10-én 10 drb.

Különleges gránát: VIII. hó 10-én 1 drb.

Ködgránát: VIII. hó 10- én 5 drb.

Repeszgránát: VIII. hó 15-én 26 drb.

Páncélgránát: VIII. hó 15-én 21 drb.

 

Löveg

Repeszgránát: X. hó 10-én 47drb.

Páncélgránát: X. hó 10-én 2 drb.

Repeszgránát: X. hó 11-én 28 drb.

Ködgránát: X. hó 11-én 6 drb.

Repeszgránát: X. hó 12-én 37 drb.

 

összesen 268 db.

 

Torony gp.

Gyakorlati kiképzés

 

Rendes IV. hó 13-án 50 drb.

IV. hó 21. 40 drb.

IV. hó 21. 40 drb.

V. hó 2. 50 drb.

V. hó 3. 50 drb.

V. hó 4. 50 drb.

V. hó 5. 1350 drb.

V. hó 18. 50 drb.

 

Torony gp

Rendes VI. 2-án 100 drb.

Vegyes VII. 18-án 1900 drb

Vegyes VIII. 7-én 300 drb.

Vegyes VIII. 10-én 2000 drb.

Vegyes VIII. 15-én 1100 drb.

Vegyes IX. 10-én 1550 drb.

Vegyes IX. 11-én 1000 drb.

 

Vegyes VIII. 7-én 900 drb.

Vegyes IX. 10-én 450 drb.

Vegyes IX. 11-én 300 drb.

A rádiós megsebesült 12-én

Összesen 3160 drb.

Ezen a napon történt június 17.

1940

A Szovjetunió elfoglalja a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát.Tovább

1944

Izland kikiáltja függetlenségét.Tovább

1946

P. István tanuló, a Teréz körút 15. számú ház romos padlásteréből egy órán keresztül lövöldözve megölt két orosz katonát és egy magyar nőt...Tovább

1953

Népfelkelés az NDK-ban.Tovább

1967

Az első kínai kísérleti hidrogénbomba-robbantás.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő