A Szovjetunió elfoglalja a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát.Tovább
A Don-kanyarról egy magyar páncélos szemével
„18-án benzinünk elfogy. Két kannát ennél találok. Tovább menet. Vételezünk olajat, benzint. Már óriási pánik, egymás után maradnak le a kocsik. 2h-kor támadásba megyünk, 3h-kor kilőnek bennünket. Csóti Lajos a kocsi hátulján ült, páncéltörő eltalálta és meghalt. Kocsinak a kupoláját érte a találat. Nekünk Hál Istennek nem lett semmi bajunk. […] Támadás után visszamentünk a főhadnagy úrhoz. Utána Nyikolajevkán keresztül Alekszejevkára. Óriási tömeg. Nagy zendülés. Itt háltunk.”
Február 1. ennivaló van bőven.
1-én a kocsink beindul.
2-án elindulunk, de a kocsink elromlik.
3-án a kocsinkat Zajecsibe hagyjuk.
4-én elindulunk a Királlyal gyalog Belgorodba benzinért.
5-én gk-ával viszünk, a kocsi végleg elromlik, ott hagyjuk. Bemegyünk gk-val Belgorodba.
6-án 24 márkáért veszünk egy kenyeret.
7-én elindulunk Szumiba a műhelyszázaddal 220 km-es út. Ennivaló van bőven.
8-án Szumiban.
9-én Szumiban.
10-én Szumiban.
11-én Vonattal Bahmacsra.
12-én bombáztak, nagyon sok halott lett.
13-án beérünk Bahmacsra.
14-én tovább menet nyitott vagonban Nyizsinbe.
15-én vasárnap ennivaló van bőven vonatban.
16-án vonatban.
17-én vonatban.
18-án 2h-kor érünk be Nyizsinbe, 15km[ét]ert gyalogolunk.
19-én pihenő, mosakodás.
20-án szolgálat vasárnap.
21-én szolgálat.
22-én cigarettát eladtam, vettem egy órát, 220 m(árka) egy zsebórát 80 m(árka).
23-án fényképésznél levetettük magunkat, fürdés.
24-én mosakodás, pihenő
25-én pihenő, kitüntetés kiosztása.
26-án pihenő.
27-én szolgálat külső szállás őrségben. 9h-kor Kenéz Sanyi megsebesült, véletlen elsült a géppisztoly a Varga kezében. Vasárnap.
28-a szolgálat, du. pihenő.
Március
1-én menet Kievbe.
2-án 15km gyalogolunk.
3-án pihenő.
4-én 9h-kor kihallgatás.
5-én pihenő.
6-án pihenő vasárnap.
7-én pihenő templom.
8-án 9h-kor egy kis csukló, 16h-kor szintén.
9-én 9h-kor csukló, 16h-kor csukló.
10-én 9h-kor csukló, 16h-kor csukló.
11-én 9h-kor csukló 16h-kor csukló.
12-én 9h-kor csukló, 16h-kor csukló.
13-án berúgtam nagyon. Vasárnap.
14-én beteg voltam.
15-én 5h-kor ébresztő. Szállást csinálni Kievbe, Pápai Kis János, Kis Ferenc és a Gróf úr mentünk. 7 km gyalog. Rendes helyen háltunk.
16-án a Gróf úrat meghívjuk ebédre.
17-én új szállást csinálni. 10km gyalog utána vissza Hatnera.
18-án ismét szállást csinálni megyünk 16km.
19-én Szvitosinkán csinálunk szállást 16km.
20-án telefon szolgálat.
21-én befut a század.
22-én 32km gyalog moziba.
23-án pihenő, ruha karbantartás.
24-én pihenő.
25-én ünnepély.
26-án fertőtlenítés és berakodás. 18h30kor Indulás a Régi Nagy Magyarország felé.
27-én Ebéd Labocsnin.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 17.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő