A Don-kanyarról egy magyar páncélos szemével
„18-án benzinünk elfogy. Két kannát ennél találok. Tovább menet. Vételezünk olajat, benzint. Már óriási pánik, egymás után maradnak le a kocsik. 2h-kor támadásba megyünk, 3h-kor kilőnek bennünket. Csóti Lajos a kocsi hátulján ült, páncéltörő eltalálta és meghalt. Kocsinak a kupoláját érte a találat. Nekünk Hál Istennek nem lett semmi bajunk. […] Támadás után visszamentünk a főhadnagy úrhoz. Utána Nyikolajevkán keresztül Alekszejevkára. Óriási tömeg. Nagy zendülés. Itt háltunk.”
Február 1. ennivaló van bőven.
1-én a kocsink beindul.
2-án elindulunk, de a kocsink elromlik.
3-án a kocsinkat Zajecsibe hagyjuk.
4-én elindulunk a Királlyal gyalog Belgorodba benzinért.
5-én gk-ával viszünk, a kocsi végleg elromlik, ott hagyjuk. Bemegyünk gk-val Belgorodba.
6-án 24 márkáért veszünk egy kenyeret.
7-én elindulunk Szumiba a műhelyszázaddal 220 km-es út. Ennivaló van bőven.
8-án Szumiban.
9-én Szumiban.
10-én Szumiban.
11-én Vonattal Bahmacsra.
12-én bombáztak, nagyon sok halott lett.
13-án beérünk Bahmacsra.
14-én tovább menet nyitott vagonban Nyizsinbe.
15-én vasárnap ennivaló van bőven vonatban.
16-án vonatban.
17-én vonatban.
18-án 2h-kor érünk be Nyizsinbe, 15km[ét]ert gyalogolunk.
19-én pihenő, mosakodás.
20-án szolgálat vasárnap.
21-én szolgálat.
22-én cigarettát eladtam, vettem egy órát, 220 m(árka) egy zsebórát 80 m(árka).
23-án fényképésznél levetettük magunkat, fürdés.
24-én mosakodás, pihenő
25-én pihenő, kitüntetés kiosztása.
26-án pihenő.
27-én szolgálat külső szállás őrségben. 9h-kor Kenéz Sanyi megsebesült, véletlen elsült a géppisztoly a Varga kezében. Vasárnap.
28-a szolgálat, du. pihenő.
Március
1-én menet Kievbe.
2-án 15km gyalogolunk.
3-án pihenő.
4-én 9h-kor kihallgatás.
5-én pihenő.
6-án pihenő vasárnap.
7-én pihenő templom.
8-án 9h-kor egy kis csukló, 16h-kor szintén.
9-én 9h-kor csukló, 16h-kor csukló.
10-én 9h-kor csukló, 16h-kor csukló.
11-én 9h-kor csukló 16h-kor csukló.
12-én 9h-kor csukló, 16h-kor csukló.
13-án berúgtam nagyon. Vasárnap.
14-én beteg voltam.
15-én 5h-kor ébresztő. Szállást csinálni Kievbe, Pápai Kis János, Kis Ferenc és a Gróf úr mentünk. 7 km gyalog. Rendes helyen háltunk.
16-án a Gróf úrat meghívjuk ebédre.
17-én új szállást csinálni. 10km gyalog utána vissza Hatnera.
18-án ismét szállást csinálni megyünk 16km.
19-én Szvitosinkán csinálunk szállást 16km.
20-án telefon szolgálat.
21-én befut a század.
22-én 32km gyalog moziba.
23-án pihenő, ruha karbantartás.
24-én pihenő.
25-én ünnepély.
26-án fertőtlenítés és berakodás. 18h30kor Indulás a Régi Nagy Magyarország felé.
27-én Ebéd Labocsnin.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 14.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő