A Don-kanyarról egy magyar páncélos szemével

„18-án benzinünk elfogy. Két kannát ennél találok. Tovább menet. Vételezünk olajat, benzint. Már óriási pánik, egymás után maradnak le a kocsik. 2h-kor támadásba megyünk, 3h-kor kilőnek bennünket. Csóti Lajos a kocsi hátulján ült, páncéltörő eltalálta és meghalt. Kocsinak a kupoláját érte a találat. Nekünk Hál Istennek nem lett semmi bajunk. […] Támadás után visszamentünk a főhadnagy úrhoz. Utána Nyikolajevkán keresztül Alekszejevkára. Óriási tömeg. Nagy zendülés. Itt háltunk.”

Február 1. ennivaló van bőven.

1-én a kocsink beindul.

2-án elindulunk, de a kocsink elromlik.

3-án a kocsinkat Zajecsibe hagyjuk.

4-én elindulunk a Királlyal gyalog Belgorodba benzinért.

5-én gk-ával viszünk, a kocsi végleg elromlik, ott hagyjuk. Bemegyünk gk-val Belgorodba.

6-án 24 márkáért veszünk egy kenyeret.

7-én elindulunk Szumiba a műhelyszázaddal 220 km-es út. Ennivaló van bőven.

8-án Szumiban.

9-én Szumiban.

10-én Szumiban.

11-én Vonattal Bahmacsra.

12-én bombáztak, nagyon sok halott lett.

13-án beérünk Bahmacsra.

14-én tovább menet nyitott vagonban Nyizsinbe.

15-én vasárnap ennivaló van bőven vonatban.

16-án vonatban.

17-én vonatban.

18-án 2h-kor érünk be Nyizsinbe, 15km[ét]ert gyalogolunk.

19-én pihenő, mosakodás.

20-án szolgálat vasárnap.

 

21-én szolgálat.

22-én cigarettát eladtam, vettem egy órát, 220 m(árka) egy zsebórát 80 m(árka).

23-án fényképésznél levetettük magunkat, fürdés.

24-én mosakodás, pihenő

25-én pihenő, kitüntetés kiosztása.

26-án pihenő.

27-én szolgálat külső szállás őrségben. 9h-kor Kenéz Sanyi megsebesült, véletlen elsült a géppisztoly a Varga kezében. Vasárnap.

28-a szolgálat, du. pihenő.

 

Március

1-én menet Kievbe.

2-án 15km gyalogolunk.

3-án pihenő.

4-én 9h-kor kihallgatás.

5-én pihenő.

6-án pihenő vasárnap.

 

7-én pihenő templom.

8-án 9h-kor egy kis csukló, 16h-kor szintén.

9-én 9h-kor csukló, 16h-kor csukló.

10-én 9h-kor csukló, 16h-kor csukló.

11-én 9h-kor csukló 16h-kor csukló.

12-én 9h-kor csukló, 16h-kor csukló.

13-án berúgtam nagyon. Vasárnap.

 

14-én beteg voltam.

15-én 5h-kor ébresztő. Szállást csinálni Kievbe, Pápai Kis János, Kis Ferenc és a Gróf úr mentünk. 7 km gyalog. Rendes helyen háltunk.

16-án a Gróf úrat meghívjuk ebédre.

17-én új szállást csinálni. 10km gyalog utána vissza Hatnera.

18-án ismét szállást csinálni megyünk 16km.

19-én Szvitosinkán csinálunk szállást 16km.

20-án telefon szolgálat.

21-én befut a század.

22-én 32km gyalog moziba.

23-án pihenő, ruha karbantartás.

24-én pihenő.

25-én ünnepély.

26-án fertőtlenítés és berakodás. 18h30kor Indulás a Régi Nagy Magyarország felé.

27-én Ebéd Labocsnin.

Ezen a napon történt december 14.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő