Budapesten megnyílik a Szépművészeti Múzeum.Tovább
A Don-kanyarról egy magyar páncélos szemével
„18-án benzinünk elfogy. Két kannát ennél találok. Tovább menet. Vételezünk olajat, benzint. Már óriási pánik, egymás után maradnak le a kocsik. 2h-kor támadásba megyünk, 3h-kor kilőnek bennünket. Csóti Lajos a kocsi hátulján ült, páncéltörő eltalálta és meghalt. Kocsinak a kupoláját érte a találat. Nekünk Hál Istennek nem lett semmi bajunk. […] Támadás után visszamentünk a főhadnagy úrhoz. Utána Nyikolajevkán keresztül Alekszejevkára. Óriási tömeg. Nagy zendülés. Itt háltunk.”
A naplóban elesettként megjelölt személyek hősi halálával kapcsolatban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum adatbázisa az alábbi főbb adatokat tartalmazza:
Topai Pál százados. Hősi halált halt lövés következtében 1942. 08. 10., Uriv, eltemetve Bolgyirevka.
Tóth Ernő címzetes őrvezető. Hősi halált halt lövés következtében 1942. 08. 15., Korotojak, eltemetve Jeszdocsnoje.
Keresztes Gyula honvéd. Hősi halált halt szilánktalálat következtében 1942. 09. 12., Oszkino, eltemetve ugyanott a 4990. sírjelszám alatt.
Kónyi Jenő honvéd. Hősi halált halt fejlövés következtében 1942. 09. 14., Oszkino, eltemetve ugyanott a 4996. sírjelszám alatt.
Szemán Mihály tartalékos tizedes. Hősi halált halt szívlövés következtében 1942. 08. 15., Korotojak, eltemetve Jeszdocsnaja.
Ferencz Miklós tizedes. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt
Balogh Gergely címzetes őrvezető. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt
Roszik János továbbszolgáló szakaszvezető. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt.
Varga János őrvezető. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt.
Hadnagy Sándor honvéd. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt.
Balázs Lajos főhadnagy. Hősi halált halt fejlövés következtében 1943. 01. 28., Novij Oszkol, eltemetve ugyanott.
Bobojcsov Gyula hadapród őrmester. Hősi halált halt repesztalálat következtében 1943. 01. 18., Nyikolajevka.
Pártos József főhadnagy. Hősi halált halt tüzérségi telitalálat és égés következtében 1942. 08. 16., Korotojak.
Vígh Sándor szakaszvezető. Hősi halált halt Hősi halált halt lövés következtében 1942. 08.1 6., Korotojak, eltemetve Jeszdocsnaja..
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 01.
1906
1906
Párizsban megnyílik a világ első mozija (Cinema Omnia Pathe)Tovább
1913
John Mott, magyarországi látogatása alkalmából – ismertetve a református világszövetség helyzetét – a figyelmet egy „...Tovább
1916
Ferenc József bécsi temetéséről a hazautazókat szállító gyorsvonat herceghalomnál összeütközik egy személyvonattal. A 71 halálos áldozatot...Tovább
1918
Az új szervezeti rendszer gyökerei az őszirózsás forradalom időszakára nyúlnak vissza, amikor az egyetemi ifjúság konzervatív elemei a...Tovább
- 1 / 4
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő