A magyar labdarúgó válogatott 3-2-re elveszti Bernben a labdarúgó világbajnokság döntőjét a németek ellen.Tovább
Dr. Klivényi, a népi demokrácia ellensége
„Dr. Klivényi Lajos vádlott […] együttérzését kifejezésre juttatta abban, hogy [a letartóztatott építésügyi miniszter] Mistéth Endre családja részére két alkalommal a sajátjából élelmiszereket juttatott […] és többek között közölte a népi demokráciát rágalmazó azon hírt, hogy nálunk tömeges deportálások folynak.”
Források
Klivényi Lajos kérvénye Szíjártó Lajos építésügyi miniszternek
Miniszter Elvtárs!
Alulírott 1946-1951. augusztus 12-ig teljesítettem szolgálatot az Építésügyi Minisztériumban, amikor Miniszter elvtárs által is ismert körülmények között letartóztattak, és két évi börtönbüntetésre ítéltek.
Büntetésemből 19 hónapot töltöttem ki, mert munkahelyemen - az oroszlányi szénbányában - elért 170%-os munkateljesítményem alapján negyed kedvezményben részesültem.
Ez év március 16. óta mint villanyszerelő dolgozom, átlag teljesítményem 140-150 %.
Az időközben kibocsátott amnesztia rendelet reám is vonatkozik, és másolatban csatolom (szükség esetén bemutatom) a fővárosi ügyészség 1951.ü.001253 számú határozatát, amely szerint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesülök, és büntetlen előéletűnek kell tekinteni.
Minthogy jogi képesítéssel rendelkezem, családi körülményeim, valamint egészségi állapotom miatt szeretnék újból értelmiségi beosztásban elhelyezkedni, a vállalatok azonban idegenkednek alkalmazásomtól, így a kormányprogram által kibocsátott amnesztia rendelet velem szemben lényegileg puszta formalitás marad.
Hivatkozással Miniszter elvtárs megértő igazságosságára, valamint a minisztériumban kifejtett munkásságomra, kérem Miniszter elvtársat, szíveskedjék lehetővé tenni magasabb képzettségemnek megfelelő elhelyezkedésem, és ennek megfelelően olyértelmű értesítést adni részemre, miszerint Miniszter elvtárs nem tesz észrevételt az ellen, hogy állami vállalatnál értelmiségi munkakörben helyezkedjem el.
| Tisztelettel: | [aláírás] |
Budapest, 1953. X. 16.
| (Klivényi Lajos) Bp., IX. Mester u. 33-35. sz. |
1 db melléklet.
[A lap aljára kézzel ráírva:
Min. Titk. Hol dolgozott és miért lett letartóztatva? Milyen munkaerő? A miniszter aláírása.]
Jelzet: MOL XIX-D-3-b 2. doboz 580/1953. sz. iratok. (Magyar Országos Levéltár - Építésügyi Minisztérium - visszaminősített TÜK iratok.) - Dr. Klivényi Lajos ügyében az Építésügyi Minisztérium iratanyagában található iratok.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő