Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.Tovább
Dr. Klivényi, a népi demokrácia ellensége
„Dr. Klivényi Lajos vádlott […] együttérzését kifejezésre juttatta abban, hogy [a letartóztatott építésügyi miniszter] Mistéth Endre családja részére két alkalommal a sajátjából élelmiszereket juttatott […] és többek között közölte a népi demokráciát rágalmazó azon hírt, hogy nálunk tömeges deportálások folynak.”
Az ÉM Titkárságának tájékoztatása Klivényi Lajos ügyéről Szíjártó Lajos miniszter részére
| Szigorúan titkos! |
| Minisztériumi Titkárság 0580/M.T. | Tárgy: Klivényi Lajos kérelme. |
Feljegyzés
Miniszter elvtárs részére
1./ Dr. Klivényi Lajos állam- és jogtudományi doktorátust szerzett 1935-ben. 1936-1946. októberig igazságügyi vonalon dolgozott, mint fogalmazó, titkár, később mint az Igazságügyminisztérium előadója. Berlinben a Kollégium Hungarikumban 7 és fél hónapot töltött. 1946. októberében az É.M. jogügyi osztályára helyezték, mint osztályvezetőt, majd Mistét[h] Endre letartóztatása után osztályvezető-helyettesi beosztást kapott.
2./ Dr. Klivényi Lajost 1951. augusztus 12-én letartóztatták, majd a bíróság jogerősen 2 évi börtönbüntetésre, 10 évi közügyektől való eltiltásra és vagyonelkobzásra ítélte. A börtönbüntetést kitöltötte. Az 1953. évi 11.tvr. folytán azonban a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól kegyelem folytán mentesült.
Letartóztatásának és elítélésének indoka a következő (az ítéletet szó szerint idézve):
„Dr. Klivényi Lajos vádlott [...] 1946. októberétől az Építésügyi Minisztérium jogügyi osztályán működött mint osztályvezető. E beosztásából azonban Mistét[h] Endre letartóztatásakor leváltották. Mistét[h] Endrével való együttérzését kifejezésre juttatta abban, hogy Mistét[h] családja részére két alkalommal a sajátjából élelmiszereket juttatott.
Dr. Klivényi Lajos vádlott 1946. 1947. években az amerikai követség könyvtárát látogatta, majd 1949-ben és 1950-ben az angol követségre járt rendszeresen. Az angol követségről builetinokat [!] is vitt magával lakására, amelyekből 2 példányt a házkutatás során lakásán megtaláltak. Ugyancsak megtaláltak lakásán egy Hitler képet, valamint nagyobb mennyiségű fasiszta könyvet, amelyekre a beszolgáltatási kötelezettség vonatkozott.
Dr. Klivényi Lajos vádlott az amerikai rádió híreit rendszeresen hallgatta, munkahelyén ezeket a híreket terjesztette, ezáltal a dolgozók között a népi demokrácia ellen izgatott. Így többek között közölte a népi demokráciát rágalmazó azon hírt, hogy nálunk tömeges deportálások folynak."
Fenti cselekményei alapján a bíróság izgatásban mondotta ki bűnösnek és ítélte el.
3./ A beszerzett felvilágosítások szerint dr. Klivényi Lajos jó munkaerő volt, aki hivatali munkáját jól végezte.
Budapest, 1953. november 5.
| [aláírás] Pintér László a Minisztériumi Titkárság vezetője |
[A lap aljára kézzel ráírva: Válaszoljon, hogy jelenleg nem tudunk részére jogtanácsosi helyet biztosítani. A miniszter aláírása.]
Jelzet: MOL XIX-D-3-b 2. doboz 580/1953. sz. iratok. (Magyar Országos Levéltár - Építésügyi Minisztérium - visszaminősített TÜK iratok.) - Dr. Klivényi Lajos ügyében az Építésügyi Minisztérium iratanyagában található iratok.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 05.
1914
1914
a német hadsereg megtámadja Liège városát, illetve a város körül felállított megerősített pozíciókat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő