Kádár János el nem küldött levele Leonyid Brezsnyevnek

„Nálunk olyan benyomás alakult ki, hogy a mi elvi-politikai állásfoglalásainkkal, a módsze-rekre ajánlott javaslatainkkal szemben megnemértés, fenntartás, sőt bizalmatlanság jelentke-zik az Önök részéről, ugyanakkor az eltérő vélemények és módszerek kérdésében nem győz-nek meg bennünket arról, hogy az Önök magatartása lenne a helyes. Ugyanezt tapasztaltuk egész sor esetben a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása előkészítésének menetében is.”

Forrás

1.

Szigorúan bizalmas!
Készült: 2 pl-ban

Előterjesztés a Politikai Bizottság ülésére

Javaslat a szovjet elvtársaknak írandó levél ügyében

Legutóbb, az öt párt moszkvai találkozójáról szóló jelentést tárgyalva, a Politikai Bizottság úgy határozott, hogy levéllel fordul a szovjet elvtársakhoz és megbeszélést javasol azokban a kérdésekben, amelyekben véleményeltérés volt, illetve van közöttünk. Levéltervezet benyújtása helyett néhány körülmény ismételt megvizsgálását és újabb állásfoglalást kérünk a Politikai Bizottságtól. Véleményünk szerint ismételten mérlegelni kell a következőket:

Először: Az utóbbi időszakban véleményeltérés mutatkozott közöttünk a nyugattal kapcsolatos magyar gazdasági elgondolások, a német kérdés, a román kérdés, a csehszlovák helyzet politikai megítélésében, a Varsói Szerződés, a KGST időszerű kérdéseinek, s általában fontos nemzetközi kérdések megtárgyalásának és megoldási módjainak kérdéseiben, a kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozójának néhány - politikai jelentőséggel bíró - eljárási kérdésében. Mindez összegezve és együttesen felvetve újabb, és nem kis politikai kérdésként jelentkezik kapcsolatainkban.

Mérlegelni kell, hogy a jelenlegi időpont (a csehszlovák helyzet kialakulatlansága miatti ideges légkör, az esedékes magyar párt- és kormányküldöttség útjának közelsége stb.) alkalmas-e a szóban forgó levél elküldésére, külön tárgyalás, vita kezdeményezésére?

Másodszor: Szükséges annak ismételt mérlegelése is, hogy akár most, akár később, formailag hogyan, mennyire hivatalos módon (és súllyal) vessük fel kérdéseinket? Elképzelhető (ha teljesen pártvonalon tartjuk a kérdést), hogy Központi Bizottságunk fordul az SZKP KB-hoz, Politikai Bizottságunk az SZKP PB-hez, hogy a PB állásfoglalására és megbízására hivatkozva írunk Brezsnyev elvtársnak, és végül, hogy vezető testületre való kifejezett hivatkozás nélkül, személyes levelet írunk Brezsnyev elvtársnak. Ennek abban van a jelentősége, hogy az általunk választott forma más-más kezelési módra ad választási lehetőséget a szovjet elvtársak számára.

Harmadszor: Mérlegelni lehet és kell, hogy a jelzett kérdéseknek ugyan van, és számunkra elsősorban szovjet-magyar vonatkozása van, de meghatározott mértékben érinti a lengyel és német elvtársakhoz való viszonyunkat is. Ezen túlmenően a Varsói Szerződés és a KGST keretében aktív összes partnereinkkel való együttműködésünket is érinti. Tehát elvileg elképzelhető, hogy ne csak a szovjet elvtársaknak, hanem egyidejűleg a többi közvetlen partnerünknek is felvessük együttműködésünket érintő elvi és politikai észrevételeinket.
A fenti meggondolásokból kiindulva tesszük meg javaslatainkat.

Határozati javaslat

1. A Politikai Bizottság úgy ítéli meg, hogy nagy figyelmet kell szentelni azoknak a nézeteltéréseknek, amelyek egyes fontos kérdésekben megmutatkoznak és zavarják az SZKP-val és más közeli szövetséges testvérpártokkal való együttműködésünket. A magunk részéről mindent meg kell tennünk e nézeteltérések elvi alapon történő és mielőbbi megszüntetése érdekében.

2. A Politikai Bizottság úgy határoz, hogy e nézeteltéréseket a maguk összefüggésében, mint átfogó kérdést pártvonalon, bizalmasan és a PB-n belül napirenden kell tartani, a testvérpártok közül pedig csak az SZKP-nál kell, alkalmas időpontban és módon szóvá tenni.

3. Most e kérdésekben nem kell levelet írni az SZKP-hoz, ellenben meg kell vizsgálni, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség június végi hivatalos útja alkalmából, melyeket lehet közülük a szokásos tárgyalások rendes témái közé felvenni.

4. A Politikai Bizottság a nézeteltérések konkrét kérdéseire, s azok felszámolása érdekében szükséges lépések megvizsgálására párt- és kormányküldöttségünk Szovjetunióban teendő látogatását követően tér vissza.

1968. május 24-én

Kádár János s. k.
Komócsin Zoltán s. k.

2.

Szigorúan bizalmas!
Készült 2 pl-ban.
Levéltervezet

L. I. Brezsnyev elvtársnak,
a Szovjetunió Kommunista Pártja
Központi Bizottsága első titkárának

Moszkva

Tisztelt Brezsnyev elvtárs!

A Politikai Bizottságunkban lefolytatott beszélgetés alapján fordulok Önhöz azzal a javaslattal, hogy a közeljövőben hozzunk létre egy protokollmentes, nem hivatalos, nem publikált, kötetlen, elvtársi, kétoldalú találkozót, amelynek során véleményt cserélhetnénk olyan kérdésekről, amelyek bennünket huzamosabb ideje foglalkoztatnak.

Annak érdekében, hogy az Önök számára kétoldalú megbeszélésre a felkészülést megkönnyítsük, a bennünket foglalkoztató gondolataink lényegét a következőkben ismertetem:

A kétoldalú magyar-szovjet kapcsolatokban is, de még inkább a nemzetközi problémák, a szocialista országok között felmerülő kérdések megítélésében és kezelésében olyan lényegbevágó eltérést látunk mind tartalmi, mind pedig a módszerek vonatkozásában az Önök és a mi állásfoglalásaink és magatartásunk között, amelyek bennünket nyugtalanítanak. Azokra a nézet és módszerbeli eltérésekre gondolunk, amelyek annakidején jelentkeztek a külügyminisztereink varsói értekezletén a német kérdésről, majd a Varsói Szerződés keretében folyó vitáinkban, a drezdai és legutóbb az öt testvérpárt moszkvai megbeszélésén felszínre kerültek. Nálunk olyan benyomás alakult ki, hogy a mi elvi-politikai állásfoglalásainkkal, a módszerekre ajánlott javaslatainkkal szemben megnemértés, fenntartás, sőt bizalmatlanság jelentkezik az Önök részéről, ugyanakkor az eltérő vélemények és módszerek kérdésében nem győznek meg bennünket arról, hogy az Önök magatartása lenne a helyes. Ugyanezt tapasztaltuk egész sor esetben a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása előkészítésének menetében is. Mindezekről a problémákról azért szeretnénk közvetlen kétoldalú eszmecserét folytatni, mert számunkra az a legfontosabb, hogy a szovjet-magyar kapcsolatok, az együttműködés rendben legyen, mert a mi szocialista építőmunkánknak és nemzetközi politikánknak ez az alapja.

Remélem, sikerült érzékeltetni e szűkre szabott levél keretei ellenére is, hogy milyen gondok foglalkoztatnak bennünket, és elfogadják javaslatunkat a kétoldalú találkozóra.

Felhasználva az alkalmat, Politikai Bizottságunk legjobb kívánságait, szívélyes elvtársi üdvözletét tolmácsolom szovjet testvérpártunk Politikai Bizottságának. Önnek, Koszigin,

Politikai Bizottságuk tagjainak személyes jókívánságaimat küldöm.

Szívélyes kommunista üdvözlettel:
Kádár János

Jelzet: MOL M-KS 288. f. 47. cs. 743. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Szocialista Munkáspárt - Kádár János titkárságának iratai)

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt október 10.

1903

Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább

1911

Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább

1957

Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább

1989

Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő