Egy pórul járt vezérigazgató története az '50-es évekből
„1952. március hó végén az V. ker. rendőrkapitányság indítványt kért Nagy János trösztigazgató ellen eljárás indítására. […] Miniszter elvtárs utasítására az ügyet kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy Nagy János trösztigazgató a Pestszentlőrincen épített családi házához felhasznált anyagokról számlákkal rendelkezik. […] Bár a Miniszter elvtárs Nagy János elleni eljárás lefolytatására megtagadta a hozzájárulását, április hónap végén Nagy János trösztigazgatót az V. ker. kapitányság mégis őrizetbe vette.”
Az ÉM Minisztériumi Titkárságának levele az V/A Főosztály részére
1953. április 1.
| Minisztériumi Titkárság Ellenőrzési csoport X/0115/M.T./1953. Kozma/Csné | Titkos! Tárgy: Nagy János /45.sz.Tr./ büntetőügyével kapcsolatos megkeresés. |
Feljegyzés
V/A Főosztály részére
A Legfelsőbb Államügyészség 2506/5/1952.sz. megkeresésével és fenti tárgyban f. hó 18-án megküldött 66/1953/H. Imre sz. feljegyzésével kapcsolatban kérem, hogy a feljegyzésében foglalt S. Samu, N. Béla, B. Kálmán (45.Tr[öszt]), M. Ferenc (45/2 V[állalat]), P. József, G. László (45/3 V.), K. Béláné(/45/6 V.), Gy. László (46.Tr.) dolgozókkal szemben a szükséges vizsgálatot és annak eredményéhez képest a fegyelmi eljárást folytassa le. A Földalatti Vasútépítő V. alkalmazásában álló M. Ferenc és B. István munkavállalókkal kapcsolatban szintén a vizsgálat eredményéhez képest intézzen megkeresést jelenlegi munkaadójukhoz a fegyelmi eljárás lefolytatására.
Közlöm, hogy az ügy összes iratai a Legfelsőbb Államügyészségnél Kossuth György államügyésznél vannak nyilvántartásban és azokba a Cím képviselője bármikor betekintést nyerhet, hogy a felsorolt személyekkel kapcsolatban a tényállást tisztázhassa.
Vizsgálatának és eljárásának eredményéről kérem f. hó 15.-ig az Ellenőrzési csoportot értesíteni, hogy a választ az Államügyészség átiratában megnevezett többi dolgozóra vonatkozó álláspontunkkal együtt közölhessem.
| Budapest, 1953. április 1. | [eredeti aláírás] (Révai Gyula) a Min. Titk. vezetője |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő