A nyugati fronton megindul az antant utolsó – őszig elhúzódó – támadása, mely eldöntötte az I. világháború kimenetelét.Tovább
„A párt érdeke mindenek felett”
Hárman a spanyolosok közül – Marschall László és társai perének 1954-es felülvizsgálata
„A volt elítélt államvédelmi tisztekkel kapcsolatban, akiknek ügyük a közelmúltban felülvizsgálásra került és szabadon lettek bocsátva, hálózati úton az alábbiakról szereztünk tudomást:
1. A fenti személyek jelentős része ellenséges rémhír terjesztéssel foglalkozik, „belpolitikai válságról, a Párt vezető szerveiben fennálló ellentétekről” fecsegnek.
2. a volt államvédelmi tisztek egy része a korábban vagy ügyeik felülvizsgálása során tudomásukra jutott szigorú államtitkokat egymás között megbeszélik."
Források
A BM Vizsgálati Főosztályának jelentése és határozata Csatári József felülvizsgálati ügyében
a.
A jelentés
1954. április 16.
| BELÜGYMINISZTÉRIUM Vizsgálati Főosztálya | SZIGORÚAN TITKOS! |
Kiértékelő jelentés
Csatári (Kálcsics) József elítélt ügyében
Budapest, 1954. április hó 16-án
Csatári (Kálcsics) József (Felsőcsatár, 1909. Horváth Teréz) polgári foglalkozása szíjgyártó, őrizetbe vételekor ht. [hivatásos] alezredes, budapesti lakos, 6 elemit végzett Brüsszelben. 1936-tól a Nemzetközi Brigáddal részt vett a spanyol polgárháborúban. 1941-től résztvett Belgiumban a fegyveres ellenállási mozgalomban, mint szd. parancsnok. Őrizetbe vételekor a honvédségnél teljesített szolgálatot ezredparancsnoki beosztásban.
Csatári (Kálcsics) Józsefet az ÁVH 1949. május 30-án vette őrizetbe a Rajk által vezetett összeesküvésben való részvétel gyanúja alapján. Nevezettet a Budapesti Katonai Törvényszék 1949. november 8-án a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel miatt (1946. VII. tc. 10. § (2) (5) bek.) jogerősen 13 évi kényszermunkára, 10 évi hivatalvesztésre, vagyonelkobzásra és lefokozásra ítélte.
Az ítélet Csatári (Kálcsics) bűnösségét az alábbiakkal indokolja:
Az 1930-as évek elején Belgiumban - ahová anyagi okokból vándorolt ki - tagja lett a „Világosság" nevű szovjet és kommunistaellenes jobboldali szociáldemokrata csoportnak. 1936-ban a spanyol köztársasági hadseregbe, majd 1938-ban a Rákosi zlj. [zászlóalj]-hoz került, ahol megismerkedett Rajk Lászlóval és az ő ottani trockista politikájával. Ettől kezdve vele jó viszonyban volt. A háború alatt 1941-től 1944-ig Brüsszelben egy német üzemben dolgozott, munkájával a német hatóságoktól jutalmazást érdemelt ki. A háború után egy darabig nem akart visszatérni a népi demokratikus Magyarországra. 1946-ban a párizsi partizán kongresszuson találkozott Rajk Lászlóval és vele többször tárgyalva meggyőződtek egymás változatlan szovjet ellenes és kommunista ellenes beállítottságáról, s Rajk már ekkor közölte vele, hogy neki az MKP vonalától független és eltérő politikai elképzelései vannak, hangsúlyozta, hogy tervei végrehajtásában számít terheltre és trockista barátaira.
1947 márciusában Rajk utasítása alapján Kovács Ferenc trockistával együtt vádlott hazatért Magyarországra és megérkezése után azonnal felvette a kapcsolatot Rajkkal, aki azt az utasítást adta, hogy egyelőre dolgozzanak a szociáldemokrata pártban, szerezzenek pozíciót és egy idő után igénybe fogja venni szolgálataikat. 1947 és 1948 években több alkalommal felkereste Vádlott Rajk Lászlót, akiről látta, hogy pártellenes nacionalista politikát folytat, szemben áll az MKP-val és a népi demokrácia irányvonalával. Rajk hangsúlyozta terhelt előtt, hogy saját politikai elképzelésének megfelelően fogja őt használni, közölte, hogy bizalmas feladattal magas rangban az ÁVH-hoz fogja beküldeni. 1948. május 1-én Rajk kinevezte vádlottat rendőr ezredesnek és beosztotta az ÁVH-hoz, egyben közölte vele, hogy egyidejűleg Kovács Ferenc és Ráth Károly trockistákat is oda helyezte. Mindhármuknak az a feladata, hogy az ÁVH vezetőjének tevékenységét ellensúlyozzák, őket megfigyeljék és Rajkot rendszeresen tájékoztassák. Rajk közölte, hogy csoportjukat Ráth Károly fogja vezetni.
A kapott utasítás alapján terhelt Ráthtal és Kováccsal az ÁVH-nál rendszeres megbeszéléseket tartott, amelyeknek célja az volt, hogy aknamunkát folytassanak az ÁVH munkája ellen. A megtudott adatokat Ráth több ízben átadta Rajk Lászlónak. 1948 júliusában vádlott maga is felkereste Rajkot és jelentette neki mindazt, amit az ÁVH működéséről megtudott, ugyanakkor mindhármuk részére a szervezkedés céljainak előmozdítása érdekében fontosabb beosztást kért.
Miután a vádlott az ÁVH-n belül nem tudott jelentős beosztást kapni, 1948 szeptemberében ismét tárgyalt Rajkkal, aki azt ajánlotta, hogy végezze el a honvéd törzstiszti tanfolyamot, menjen be a hadseregbe, és ott Pálffy György alt[á]b[orna]gyra támaszkodjon, aki neki megbízható embere. Vádlott Rajk utasításai szerint a törzstiszti tanfolyamot el is végezte, majd ezután először zlj. pk. [parancsnok] majd ezred pk. lett. Ezt követően egyszer a Kossuth Akadémián, egyszer a Gellért Szállóban, egyszer pedig a Partizán Szövetségben, összesen három ízben tárgyalt Rajkkal, aki közölte vádlottal, hogy tervei végrehajtásában számít rá és várjon nyugodtan, amíg konkrét utasításokat nem kap tőle.
Bűnösségét az alábbiak bizonyítják:
A beszerzett iratokból csupán az állapítható meg, hogy Csatári (Kálcsics) Józsefnek a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvételét dr. Szebenyi Endre, Cseresznyés Sándor tanúk vallomása, szakértői vélemény, valamint Pálffy György által tett vallomás bizonyítja. Az iratokból nem tűnik ki az, hogy a felsorolt személyek Csatári (Kálcsics) Józsefnek bűnösségéről mit vallottak.
Zagg János áv. fhdgy.
Készült: 2 pld.
Jelzet: ÁBTL 2.1. I/7. 3-4. Géppel írt jelentés, Zagg János államvédelmi főhadnagy aláírásával.
b.
A határozat
1954. augusztus 2.
| Belügyminisztérium Vizsgálati Főosztálya | SZIGORÚAN TITKOS! |
Jóváhagyom:
BM. Vizsgálati Főosztály
Vezetője
Határozat
Budapest, 1954. augusztus 2-án.
Zagg János áv. szds., a BM. Vizsgálati Főosztály fővizsgálója áttanulmányoztam Csatári (Kálcsics) József (Felsőcsatár, 1909. Horváth Teréz) volt ht. alezredes, budapesti lakos vizsgálati és bírósági anyagait és
megállapítottam,
hogy nevezettet 1949. május 30-án vette őrizetbe az ÁVH 1949. november 8-án első fokon 10 évi, 1949. december 24-én másodfokon a Budapesti Katonai Törvényszék a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel büntette miatt 13 évi kényszermunkára ítélte. Bűnösségét saját-, Rajk László, Ráth Károly és Kovács Ferenc vallomásai bizonyították
Annak ellenére, hogy Csatári (Kálcsics) József bűnösségét a korábbi vizsgálat és a bíróság megállapította, a megállapításaink szerint nincs megnyugtatóan bizonyítva bűnössége. A fentiek alapján
határozatot hoztam
Csatári (Kálcsics) József ügyének felülvizsgálására, bűnösségének megállapítására.
| Zagg János áv. szds. fővizsgáló |
Készült: 1 pld-ban, 1 lapon.
Gépelte: JJ-né áv. hdgy.
Jelzet: ÁBTL 2.1. I/7-a. 14. Géppel írt határozat, Zagg János államvédelmi százados aláírásával.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 08.
1918
1940
Az angliai csata kezdete.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő