„A párt érdeke mindenek felett”

Hárman a spanyolosok közül – Marschall László és társai perének 1954-es felülvizsgálata

„A volt elítélt államvédelmi tisztekkel kapcsolatban, akiknek ügyük a közelmúltban felülvizsgálásra került és szabadon lettek bocsátva, hálózati úton az alábbiakról szereztünk tudomást:
1. A fenti személyek jelentős része ellenséges rémhír terjesztéssel foglalkozik, „belpolitikai válságról, a Párt vezető szerveiben fennálló ellentétekről” fecsegnek.
2. a volt államvédelmi tisztek egy része a korábban vagy ügyeik felülvizsgálása során tudomásukra jutott szigorú államtitkokat egymás között megbeszélik."

Jelentés kiszabadult volt államvédelmi tisztek tevékenységéről

1954. október 5.

Budapesti Főosztály.Szigorúan titkos!
Különösen fontos!

Ikt.sz: 221-4026/54.

Jelentés.
Budapest, 1954. október 5.

A volt elítélt államvédelmi tisztekkel kapcsolatban, akiknek ügyük a közelmúltban felülvizsgálásra került és szabadon lettek bocsátva, hálózati úton az alábbiakról szereztünk tudomást:
  1. A fenti személyek jelentős része ellenséges rémhír terjesztéssel foglalkozik, „belpolitikai válságról, a Párt vezető szerveiben fennálló ellentétekről" fecsegnek.
  2. a volt államvédelmi tisztek egy része a korábban vagy ügyeik felülvizsgálása során tudomásukra jutott szigorú államtitkokat egymás között megbeszélik. Arra vonatkozóan adatokkal nem rendelkezünk, hogy ezekről kívülálló személyeket is tájékoztatnak, azonban véleményem szerint okunk van ezt is feltételezni.
  3. Adataink vannak arra vonatkozóan, hogy egy-két volt államvédelmi beosztott, illetve börtönből kiszabadult személy imperialista követségekkel tart fenn kapcsolatot.

A fentieket „Kiss Gyula" fedőnevű kapcsolatunk folyamatos jelentéseiből állapítottuk meg, ki ebből a kategóriából lett beszervezve.

Megállapításaink alátámasztását ügynökünk jelentéseiből az alábbi kivonatokban közöljük:

Kapcsolatunk Majoros Sándor volt áv. őrgy-al történt többszöri beszélgetés után a következőkről értesült:

„Mátyás László volt rendőr ezredes, aki 15 évre lett elítélve, ügyét felülvizsgálták és az új tárgyalásig szabadlábra helyezték. Kijövetele után felkereste Majoros Sándort lakásán és elmondotta Majorosnak, hogy kijövetele előtt gépkocsin elvitték a Pártközpontba, beszélgettek vele, és pénzt is kapott. Felhívták a figyelmét, hogy a Pártban történtekről senkinek ne beszéljen. Majoros miután ezt kapcsolatunkkal közölte, hogy látogatást fog tenni Balatonzamárdiba az ott tartózkodó Mátyás Lászlónál.

A következő találkozás alkalmával Majoros Sándor elmondotta, hogy „eredeti tervével ellentétben nem látogatta meg Mátyás Lászlót Balatonzamárdin. Majd kifejtette politikai álláspontját, amelyben elmondta, hogy „csalódott és kiábrándult a politikából." Beszélgetés közben Majoros Sándor felesége hazajött. Az asszony a honvédség kötelékében mint eü. hdgy. Teljesít szolgálatot és elmondta, hogy „elege van a honvédségből, szeretne szabadulni, de nem engedik. Az a reményük volt, hogy házassági engedélyüket nem adják meg, tekintve Majoros börtönviseltségét, hanem le fogják szerelni. Erre azonban nem került sor, mert az engedélyt megkapta. Az asszony szerint munkatársai a honvéd orvostisztek mind utálják a honvédséget, és szeretnének leszerelni. [...]

Szeptember 3-án Majoros közölte kapcsolatunkkal, hogy beszélt Demeter György volt hadmérnök őrnaggyal, aki a Rajk ügy egyik szereplője volt, és jelenleg szabadlábon van. Demeter elmondotta, hogy »a Rajk ügy összes elítéltjei kiszabadultak.« Demeter elmesélte a tárgyalás lefolyását. A perrel kapcsolatban Majoros kijelentette, hogy »az államvédelmi [hatóság] működése az elmúlt években kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit a nyugati hírügynökségek állítanak az NKVD működésével és módszereivel kapcsolatban.« Majoros elkeseredetten nyilatkozott a racionalizálásról. Véleménye szerint az emberek tízezreinek az utcára való kidobása a teljes gazdasági összeomlást jelenti. ? is és felesége fizetésüket teljesen új kibocsátású forintban kapták, amiből arra következtet, hogy nagyarányú inflációra lehet számítani. Baráti köre a volt Rajkistákból áll nevezettel (Demeter György, Mátyás László, Aczél György). Majoros Mátyás Lászlóval kapcsolatban elmondotta, hogy »Mátyás László, hogy a Párton belül napirendre fog kerülni a felelősség kérdése, hogy kit terhel a felelősség az ország tönkretételéért és a rengeteg ártatlan ember elítéléséért. A felelősség pedig személy szerint Rákosi Mátyást és Farkas Mihály elvtársakat terheli, csak nehogy ezek ketten kinyírják a harmadikat Nagy Imrét.«

Berkesi András volt áv. őrnagy kapcsolatunkkal történt beszélgetés során elmondotta, hogy a »Sólyom ügy lebonyolítása fal volt.« Példának hozta fel Illy altábornagy esetét , akinek kihallgatója volt és akiről jelentette, hogy nem lát bűncselekményt fennforogni. Erre elvették tőle az ügyet és két nap múlva Illy már beismerő jegyzőkönyvet írt alá összeesküvő tevékenységéről. Berkesi ezután azokról a módszerekről beszélt, amelyek segítségével ezek a jegyzőkönyvek megszülettek. Elmondta, hogy vallomásokra [!], nem kell félni az elhangzó ítéletektől, mert azok nem lesznek végrehajtva. Berkesi kijelentette, hogy pl. a Rajk ügy felelősségét nem lehet csak Péter Gáborra hárítani. A börtönben elmondotta neki Ognyenovics Milán, hogy egy konspirációs villában egy szovjet tábornok jelenlétében »hangolták« össze Brankov Lázárral a főtárgyaláson elmondásra kerülő vallomásukat. Ez is bizonyítja - mondta - hogy az egész Rajk ügyet a szovjet szervek irányították. A továbbiakban Berkesi kijelentette, hogy »meggyőződése szerint Pálfy György is teljesen ártatlan volt. Továbbá nem véletlen, hogy Korondit egész külön kellett kivégezni, mert számítani lehetett arra, hogy Korondi botrányt fog csinálni. Kiordítja esetleg azt, hogy hamis vallomást, betanított szöveget mondott el a tárgyaláson, és az lett neki ígérve, hogy a halálos ítéletet nem fogják rajta végrehajtani.«

[...]

Szeptember 20-án Berkesi András felkereste kapcsolatunkat és elmondotta, hogy »meg volt idézve a Honvéd Törvényszék elé, ahol a Sólyom ügyben kivégzett tisztek ügyét vizsgálták felül.« Még az ügy életben maradt elítéltjei tárgyalására a közeli napokban kerül sor. Berkesi ismertette a kihallgatásának körülményeit, majd elmondotta, hogy most már meg van győződve Rajk László és Pálfy György ártatlanságáról is. Börtönben együtt lakott Ognyenovics Milánnal, aki elmondotta neki, hogy »Brankov Lázárral együtt tanulták be azt a szöveget, amit a főtárgyaláson el kellett mondaniok. A betanult szöveget lejátszották Bjelkin szovjet őrgy. előtt.« A továbbiakban Berkesi azt állította, hogy Titóról, Kardeljről, Rankovicsról terjesztett hírek nem felelnek meg a valóságnak. Berkesi továbbiakban elmondotta, hogy sógorával Derestei Sándor ht. honv. őrnaggyal bizalmas beszélgetést folytatott. Aki elmondotta neki, hogy az NKVD segítségével került a felszabadulás után a katona politikára, mert az NKVD-nek dolgozott eddig. A Katona Politikán rendes szolgálati működésén kívül volt egy titkos feladata és egy 6 főből álló külső csoport segítségével állandó ellenőrzés alatt tartotta Kardos György volt alezredes és Berkesi András volt őrgy. személyét és szakmai működését. Erről állítólag Révész Géza altábornagytól kapott utasítást. [...]

Jelzet: MOL M-KS 276. f. 74. cs. 35. ő. e. Gépelt jelentésből részletek, Madarász Gyula államvédelmi őrnagy saját kezű aláírásával. Összesen 8 gépelt oldal.

Ezen a napon történt október 09.

1914

Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább

1916

Első világháború: A nyolcadik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg támadásait az osztrák-magyar haderő sikeresen visszaveri.Tovább

1944

Debrecen térségében hatalmas méretű páncélos csata kezdődik a szovjet, és velük szemben álló német és magyar csapatok között.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő