Második világháború: a brit–amerikai szövetséges légierő bombázza Belgrádot, 1100 ember hal meg.Tovább
„A párt érdeke mindenek felett”
Hárman a spanyolosok közül – Marschall László és társai perének 1954-es felülvizsgálata
„A volt elítélt államvédelmi tisztekkel kapcsolatban, akiknek ügyük a közelmúltban felülvizsgálásra került és szabadon lettek bocsátva, hálózati úton az alábbiakról szereztünk tudomást:
1. A fenti személyek jelentős része ellenséges rémhír terjesztéssel foglalkozik, „belpolitikai válságról, a Párt vezető szerveiben fennálló ellentétekről” fecsegnek.
2. a volt államvédelmi tisztek egy része a korábban vagy ügyeik felülvizsgálása során tudomásukra jutott szigorú államtitkokat egymás között megbeszélik."
Czakó Kálmán legfőbb ügyész jelentése Nagy Imre miniszterelnöknek Marschall László és társai perújítási ügyéről
1954. október 18.
| LEGFŒBB ÜGYÉSZ | Szigorúan titkos! Különösen fontos! |
Feljegyzés
Nagy Imre elvtárs részére.
Budapesten, 1954. október 14-én tárgyalta a Katonai Felsőbíróság Marschall László volt rendőrezredes és társainak Csatári József és Mátyás László volt rendőrezredesek perújítási ügyét. A bíróság nevezetteket büncselekmény hiányában az ellenük 1949-ben hűtlenség és szervezkedés büntette miatt emelt vád alól felmentette.
Marschall László és társai a munkásmozgalom régi tagjai, akik többek között részt vettek a spanyol polgárháború harcaiban. Ügyük felülvizsgálata megállapította, hogy mindhárman Spanyolországban hősiesen harcoltak és úgy a felszabadulás előtt, mint a felszabadulás után aktív pártmunkát végző kommunisták voltak. Ennek eredményeképpen mindhárom személyt teljesen rehabilitáltuk.
A bírósági tárgyalás során megállapítást nyert, hogy Marschall László és társai ellen 1949-ben a vizsgálatot Szarvas Pál államvédelmi alezredes vezette, aki annakidején szintén részt vett a munkásmozgalomban, és a spanyol polgárháborúban is önkéntesként harcolt. Szarvas személyesen ismerte mindhárom vádlottat, azok jellemét és érdemeit és tudta azt, hogy semmilyen bűncselekményt nem követtek el. Ennek ellenére Szarvas Pál a rábízott vádlottaktól tudva hamis vallomásokat vett ki kényszerrel, fenyegetés és a párt érdekeire való hivatkozás árán. Így pl. Marschall Lászlót gumibottal súlyosan bántalmazta és kényszeríttette olyan vallomásra, amelynek alapján azután Marschallt halálra ítélték és felakasztották. Mátyással aláíratott hamis jegyzőkönyvet a párt érdekeire való hivatkozással, amelynek alapján Mátyás Lászlót 15 évi szabadságvesztés büntetésre ítélték, amelyből 5 évet börtönben is töltött. Hasonlóan járt el Csatárival szemben is.
A vádlottak vallomása megegyezik a tanuként kihallgatott Vértes János volt áv. őrgy. Vallomásával. Vértes, mint kihallgató szemtanúja és részese volt Szarvas Pál kegyetlenkedéseinek.
A felülvizsgálat során tudomást szereztünk arról, hogy Marschall László és társaihoz hasonló sorsra jutottak Csébi Lajos, Ráth Károly, Kovács Ferenc és Beck János volt spanyol harcosok, ezek ügyét azonban a bíróság még nem tárgyalta. Az elvtársak, akikkel szemben Szarvas Pál 1949-ben törvénytelenül eljárt, beszélgetés során elmondották, hogy Szarvas Pál Spanyolországban csak a polgárháború vége felé került bevetésre, harcokban jóformán nem vett részt és a szabadságharc bukása után az internáló táborban passzív magatartást tanúsított.
1950-ben elkerült az államvédelmi hatóságtól. Péter Gáborék, mint az ÁVH emberét a külügyminisztériumba ajánlották, ahol huzamosabb ideig főosztályvezető volt. Jelenleg a Magyar Népköztársaságnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba delegált nagykövete.| Budapest, 1954. október 18. | Czakó Kálmán |
Jelzet: MOL M-KS 276 f. 74. cs. 38. ő. e. - géppel írt feljegyzés. Czakó Kálmán saját kezű aláírásával. A feljegyzés szöveghűen van gépelve, de helyesírási hibák nélkül.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 16.
1944
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő