Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok megakadályozza a budapesti Nemzeti Múzeumnak a megszálló román hadsereg általi szervezett...Tovább
Hatvan éve csatolták el Oroszvárt, Horvátjárfalut és Dunacsúnyt
„Mi, Rajka és a többi érdekelt négy község lakossága a legnagyobb megütközéssel vettünk tudomásul a szlovákiai imperializmus követeléséről, amely éppen a mi mindig Magyarországhoz tartozó területünkre vonatkozik. Augusztus 11-én megtartott népgyűlésünkön a községek lakossága egyetemlegesen tiltakozott a minden jogalap nélküli és a népek békéjét a Duna medencében megzavarni akaró újabb kísérlet ellen és kéri, azt utasítsák el.”
A Győri Hétfő tudósítása a három magyar falu átadásának előestéjén.
Búcsúzik a három község
Oroszvár, Horvátjárfalu, Dunacsúny az átadás előestéjén
Mosonmagyaróvárról
szalad az autónk a határ felé. Az utat ellepik a bútorral megrakott szekerek és teherautók. Költözködnek a telepesek és új otthonba térnek a hivatalok. Rajka és Oroszvár között már áll az új határt jelző, frissen ácsolt sorompó. Már ott van mellette a magyar határőrség, és mindenkit szigorúan leigazoltatnak, aki tovább akar menni. A csempészek siserahada így is ellepte a vidéket, és itt járnak a környéken a nyomor vámszedői is.
Oroszvárra
ér az autó. A koradélutáni órákban már zárva vannak az összes üzletek. A körjegyzőségen a könyvek lezárása folyik és előkészület az átadásra. Szerdán hajnalban bevonul a csehszlovák katonaság. A magyar közigazgatás kedden délután átadta a hivatalokat a községi bírónak és a Nemzeti Bizottság elnökének. Az utolsó hivatalos ténykedése Cserpes Géza községi közjegyzőnek egy esketés. Takács Gyula határvadász oroszvári asszonyt visz magával új állomáshelyére. A hatalmas anyakönyvben még alig szárad meg a tinta, amikor Cserpes Géza leteszi az anyakönyvezető piros-fehér-zöld szalagját. A szalagot is ládába csomagolják, és a következő esküvőt már más színű szalaggal tartja az új anyakönyvezető.
Nagy szeretettel
fogadja a község népe a szociáldemokrata elvtársainktól búcsúzó Medey István vármegyei párttitkár elvtársunkat, aki Lőwin Pál elvtárs, rajkai nemzeti bizottsági elnök kíséretében járja végig a három községet.
- Legyenek az elvtársak Csehszlovákia hűséges polgárai, de nem feledjék el magyarságukat - mondja Medey elvtárs -, nem a mi bűnünk, hogy a három községet elvesztettük, hanem a hatéves eszetlen háború következménye.
- Jó szociáldemokraták maradunk, Medey elvtárs! - ígérik könnyes meghatottsággal elvtársaink. Medey elvtárs ezután elkéri a szociáldemokraták névsorát, hogy ezt a névsort elküldjék Prágába és Pozsonyba, a csehszlovák Szociáldemokrata Pártnak.
Dunacsúny
is hallgat. Az utcákon alig van ember. Még mindig nem tudják, hol lesz a határ, kinek jut Gutor-sziget.
- Szerdán már bizonyosat tudunk - mondja a falu népe. Átfestik az útjelző táblákat és Oroszvárból Russovec lesz, Horvátjárfaluból Jarovec,
Horvátjárfalu
pici házaiban bevonult a rémhírterjesztők által keltett rémület. A rajkai szekerek közben egyre hordják a bútorokat. Két nappal ezelőtt még senki sem tudta, mikor lesz az átadás. A vármegyét még most sem értesítették hivatalosan, Rajka jegyzőjének, Bartal elvtársnak köszönhető, hogy minden a legsimábban folyik, rendelkezésre állnak a fogatok, elhelyezést nyernek a családok.
A három községet szerdán reggel át kell adnunk. Fájdalmas, aktus és a fájdalmat az sem enyhíti, hogy azoknak köszönhetjük mindezt, akik az országot a pusztulásba sodorták. A három község vádirat a rossz politika, a németekkel cimboráló hazaárulás ellen.
G. G.
Forrás: Győri Hétfő. I. évfolyam. 19. szám. 1947. október 20. 3.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 05.
1919
1922
A cionista mozgalom fellendítése céljából megalakult a Makkabea Ros Szövetség, zömmel egykori Makkabea tagokból. Első vacsorájukat október...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő