Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
A Magyar Nagydíj korai évei: átláthatatlanság és központi ellenőrzés
„Az elmúlt hétvégén a Hungaroringen harmadízben rendeztük meg a Forma-1 Magyar Nagydíj világbajnoki futamát. A Magyar Nagydíj az eddigi megszokott rendben – a külföldiek szerint is kiváló szervezésben – zajlott le. Semmiféle zökkenő, programcsúszás nem fordult elő. A versenyt a három nap alatt mintegy 200 ezer néző tekintette meg, a vasárnapi nézőszám mintegy 140 ezer főre tehető.”
Urbán Lajos miniszter jelentése a Forma-1 1988. évi mogyoródi futamáról Grósz Károly miniszterelnöknek
857571/1988
Tárgy: 1988. évi Forma-1 magyarországi futamának értékelése.
GRÓSZ KÁROLY elvtárs
Az MSZMP KB főtitkára,
miniszterelnök
Budapest
Kedves Grósz Elvtárs!
Az elmúlt hétvégén a Hungaroringen harmadízben rendeztük meg a Forma-1 Magyar Nagydíj világbajnoki futamát.
A Magyar Nagydíj az eddigi megszokott rendben - a külföldiek szerint is kiváló szervezésben - zajlott le. Semmiféle zökkenő, programcsúszás nem fordult elő. A versenyt a három nap alatt mintegy 200 ezer néző tekintette meg, a vasárnapi nézőszám mintegy 140 ezer főre tehető.
A Magyar Televízió elnökétől kapott információ szerint a televízió közvetítésével a versenyt az öt világrész több mit 100 országában mintegy 1 milliárd néző láthatta. A televízió közvetítésbe bekapcsolt 51 ország visszaigazolta, hogy kifogástalan képanyagot és nemzeti propaganda-anyagot kaptak. A versenyen megjelent több mint 1000 újságíró pedig a nyomtatott sajtó útján adott hírt a világnak a magyarországi nagydíjról és a verseny jó megszervezéséről.
A versenypálya megközelítésének közlekedési és parkolási kérdését is sikerrel oldottuk meg. A tömegközlekedési rendszer kitűnően funkcionált. A közlekedési szakembereink, valamint a BM motoros rendőrei jól látták el a forgalomirányítási feladataikat.
A verseny során előzetes várakozásunkat is felülmúló mértékű üzleti tárgyalásokat sikerült folytatnunk. A versenyen az eddigieknél nagyobb számban jelentek meg a nyugati üzletemberek, és hivatkozva Grósz elvtárs közelmúltban tett külföldi látogatásaira, egyre élénkebb tárgyalásokat kezdeményeztek az autó fődarabok és alkatrészgyártás területén is.
A versenyen jelenlévő Marjai József miniszterelnök-helyettes elvtársat több nyugati üzletember kérte a kereskedelmi tárgyalások folytatására.
Az üzleti tárgyalások során kiemelkedőnek és ígéretesnek látszik a Ford Európai Igazgatóságának alelnökével Walter Hayes úrral a közelmúltban Londonban megkezdett üzleti tárgyalások folytatása. Tárgyaltunk a magyar futam szponzorával, az olasz POP 84 konfekció gyártó cég képviselőjével, valamint az NSZK-beli keréktárcsa-gyártó Rial cég tulajdonosával is.
Bernie Ecclestone úrral a Forma-1 Autókonstruktőrök Szövetségének (FOCA) elnökével megállapodtam, hogy a jövőben fokozottan elősegíti a Hungaroring egész éves hasznosítását és hosszú távú együttműködésünkre tett ígéretet.
Kérem Miniszterelnök elvtárstól jelentésem elfogadását.
Budapest, 1988. augusztus [?]
Elvtársi üdvözlettel:
/Urbán Lajos/
Jelzet: XIX-H-1-pp-15, KPM, Központilag iktatott iratok, 860. doboz
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő