A Szovjetunió elfoglalja a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát.Tovább
A Magyar Nagydíj korai évei: átláthatatlanság és központi ellenőrzés
„Az elmúlt hétvégén a Hungaroringen harmadízben rendeztük meg a Forma-1 Magyar Nagydíj világbajnoki futamát. A Magyar Nagydíj az eddigi megszokott rendben – a külföldiek szerint is kiváló szervezésben – zajlott le. Semmiféle zökkenő, programcsúszás nem fordult elő. A versenyt a három nap alatt mintegy 200 ezer néző tekintette meg, a vasárnapi nézőszám mintegy 140 ezer főre tehető.”
Urbán Lajos miniszter jelentése a Forma-1 1988. évi mogyoródi futamáról Grósz Károly miniszterelnöknek
857571/1988
Tárgy: 1988. évi Forma-1 magyarországi futamának értékelése.
GRÓSZ KÁROLY elvtárs
Az MSZMP KB főtitkára,
miniszterelnök
Budapest
Kedves Grósz Elvtárs!
Az elmúlt hétvégén a Hungaroringen harmadízben rendeztük meg a Forma-1 Magyar Nagydíj világbajnoki futamát.
A Magyar Nagydíj az eddigi megszokott rendben - a külföldiek szerint is kiváló szervezésben - zajlott le. Semmiféle zökkenő, programcsúszás nem fordult elő. A versenyt a három nap alatt mintegy 200 ezer néző tekintette meg, a vasárnapi nézőszám mintegy 140 ezer főre tehető.
A Magyar Televízió elnökétől kapott információ szerint a televízió közvetítésével a versenyt az öt világrész több mit 100 országában mintegy 1 milliárd néző láthatta. A televízió közvetítésbe bekapcsolt 51 ország visszaigazolta, hogy kifogástalan képanyagot és nemzeti propaganda-anyagot kaptak. A versenyen megjelent több mint 1000 újságíró pedig a nyomtatott sajtó útján adott hírt a világnak a magyarországi nagydíjról és a verseny jó megszervezéséről.
A versenypálya megközelítésének közlekedési és parkolási kérdését is sikerrel oldottuk meg. A tömegközlekedési rendszer kitűnően funkcionált. A közlekedési szakembereink, valamint a BM motoros rendőrei jól látták el a forgalomirányítási feladataikat.
A verseny során előzetes várakozásunkat is felülmúló mértékű üzleti tárgyalásokat sikerült folytatnunk. A versenyen az eddigieknél nagyobb számban jelentek meg a nyugati üzletemberek, és hivatkozva Grósz elvtárs közelmúltban tett külföldi látogatásaira, egyre élénkebb tárgyalásokat kezdeményeztek az autó fődarabok és alkatrészgyártás területén is.
A versenyen jelenlévő Marjai József miniszterelnök-helyettes elvtársat több nyugati üzletember kérte a kereskedelmi tárgyalások folytatására.
Az üzleti tárgyalások során kiemelkedőnek és ígéretesnek látszik a Ford Európai Igazgatóságának alelnökével Walter Hayes úrral a közelmúltban Londonban megkezdett üzleti tárgyalások folytatása. Tárgyaltunk a magyar futam szponzorával, az olasz POP 84 konfekció gyártó cég képviselőjével, valamint az NSZK-beli keréktárcsa-gyártó Rial cég tulajdonosával is.
Bernie Ecclestone úrral a Forma-1 Autókonstruktőrök Szövetségének (FOCA) elnökével megállapodtam, hogy a jövőben fokozottan elősegíti a Hungaroring egész éves hasznosítását és hosszú távú együttműködésünkre tett ígéretet.
Kérem Miniszterelnök elvtárstól jelentésem elfogadását.
Budapest, 1988. augusztus [?]
Elvtársi üdvözlettel:
/Urbán Lajos/
Jelzet: XIX-H-1-pp-15, KPM, Központilag iktatott iratok, 860. doboz
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 17.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő