Második világháború: a brit–amerikai szövetséges légierő bombázza Belgrádot, 1100 ember hal meg.Tovább
A szövőszéktől a miniszteri bársonyszékig
Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsősség! – hangzott a Rákosi-korszak egyetlen női miniszterének nevével összefonódott túlzó népességszabályozási rendelet jelszava. Ratkó Anna népjóléti, majd egészségügyi miniszter életéhez, munkásságához kötődnek az itt közölt dokumentumok, amelyekből egyértelműen kitűnik szerepvállalásának igazi lényege, amelyről így vall egy vele készített interjúban: Rákosi elvtárs azt mondta, hogy nem válogathatom meg, hogy mit akarok csinálni, azt kell tennem, amit a párt kíván.
Források
Ratkó Anna 1949. június 21-i levele Apró Antalnak, a SZOT főtitkárának lakásügyéről
Budapest, 1949. június hó 21.
Kedves Apró Elvtárs!
Megbeszélésünk alapján elküldöm Neked a feljegyzéseket. Pesterzsébeten, Ady Endre u. 103. sz. ház 3 szobás hely[i]ségében lakom. A lakás közvetlen az utcára van építve. Ideköltözésem előtt P[est]erzsébet, Baross u. 20. II. emeletén laktam, azonban betegségem után el kellett költöznöm onnan, mert az orvosok szerint emeletet nem szabad járnom. A jelenlegi lakásom irodahelyiség volt. Annak átszervezése, kitakarítása, rendbehozatala 9000 Ft-ba került. Kb. 3 héttel azelőtt a Nemzeti Banktól 6000 Ft kölcsönt vettem fel, amiből hátralévő tartozásomat rendeztem és 3500 Ft-om maradt.
Politikailag fontos lenne, hogy Pesterzsébeten lakjam. Az Ady Endre u. 96. sz. ház rendbehozatala a város műszaki hivatala szerint kb. 25 000 Ft-ba kerülne, amit vállalni nem tudok.
Nekem hiányosan berendezett 3 szoba bútorom van.
Nagyon kérlek, hogy az illetékes helyen beszéld meg a felmerült problémákat.
Fáradozásod ebben az ügyben köszönöm.
Szabadsággal üdvözöl
miniszter [Ratkó Anna]]
T[isztelt]
Apró Antal Elvtárs
Szakszervezetek Országos Tanácsa
Budapest
MOL XIX-C-p-3. tétel-1949. 1. doboz (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Ratkó Anna miniszter iratai). Eredeti, géppel írt, aláírás nélküli tisztázat.
*
Rákosi elvtársnak
VI/24.
L. [Rákosi Mátyás]
Feljegyzés Farkas Elvtárs részére
Rattkó [!] elvtársnő Pestszenterzsébeten meg nem felelő lakásban lakik. Új lakásának rendbehozatala cca. 15 000,- (tizenötezer) forintba kerül. Kérem ennek folyósításához a Titkárság engedélyét.
Hárs [István]
Budapest, 1949. június 24.
MOL M-KS 276. f. 65. s. 345. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Rákosi Mátyás titkári iratai). Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 16.
1944
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő