Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
A szövőszéktől a miniszteri bársonyszékig
Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsősség! – hangzott a Rákosi-korszak egyetlen női miniszterének nevével összefonódott túlzó népességszabályozási rendelet jelszava. Ratkó Anna népjóléti, majd egészségügyi miniszter életéhez, munkásságához kötődnek az itt közölt dokumentumok, amelyekből egyértelműen kitűnik szerepvállalásának igazi lényege, amelyről így vall egy vele készített interjúban: Rákosi elvtárs azt mondta, hogy nem válogathatom meg, hogy mit akarok csinálni, azt kell tennem, amit a párt kíván.
„Szabotázs cselekmények" vezetői gépkocsik ellen, és a járművek védelme a Kútvölgyi úton
a.
dr. Bíró László jelentése az ÁVH-nak
B/J.73/1950/P.
Államvédelmi Hatóság
Budapest
Folytatólagos jelentésem a következő:
1950. augusztus 28-án d. e.
utaztam a kórház [a Kútvölgyi úti Állami Kórház] állományában lévő személyes használatomra biztosított MM 399 számú gépkocsival, a Balatonarácson tartózkodó K. I. elvtárs megvizsgálására.A gépkocsi az indulás előtt a kórház udvarában várakozott.
A gépkocsi gumideffektet [!] kapott a jobb első keréken, melynek szerelésekor megállapítottuk, hogy a gumiban sebészeti varrótű volt elhelyezve. A tűt mellékelem. Ilyen sebészeti varrótűk az úton és országúton általában nem találhatók.
Intézkedtem, hogy a gépkocsi nappal is a kórház garázsában várakozzék.
Korábban, Ratkó elvtársnő kórházi bent fekvésekor (1950. VI. 24. - 1950. VII. 26-ig) Ratkó elvtársnő A 240 rendszámú kocsija a kórház előtt várakozott, miközben Ratkó elvtársnő Mészáros Lőrinc gépkocsivezetőjét felhívatta szobájába. Később Mészáros Lőrinc elvtárs elmondta nekem azt, hogy a gázpedállt [!] szurokkal valaki összeragasztotta, ami által a gépkocsi sebessége nehezen volt szabályozható. Mészáros elvtárs a hibát csak napok múlva találta meg, minthogy erre számítani nem lehetett.
Mészáros elvtárs ezt úgy értékelte, hogy valamelyik gépkocsivezető „tréfából" csinálta. Én azt hittem, hogy ezt az Államvédelmi Hatóságnak annak idején jelentették. Amikor tegnap az én gépkocsimmal kapcsolatos dolgot Ratkó elvtársnőnek jelentettem, megtudtam, hogy Ratkó elvtársnőnek gépkocsijával kapcsolatos korábbi ügyről Ratkó elvtársnő nem tud (nyilván azért, mert annak idején betegsége miatt gépkocsivezetője nem akarta nyugtalanítani, s így szükségesnek tartom ezen tényt is jelenteni. [...]
Budapest, 1950. augusztus 29.
(dr. Bíró László)
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat
b.
Feljegyzés a pártközpont adminisztratív osztálya számára a Kútvölgyi úti Állami Kórháznál autóparkoló létesítéséről
B/J.74/1950/P.
Feljegyzés
Sebes Sándor elvtársnak
1.) A Kútvölgyi úti Állami Kórház és a János Kórház közötti utcát biztonsági szempontból Ratkó elvtársnő indítványára a rendőrség lezárta. Minthogy azonban ezt kellőleg nem ellenőrzik, a járművek ezt nem tartják be.
2.) A Kútvölgyi úti Állami Kórházba napról napra nagy számban érkeznek vezető elvtársak gépkocsijai és ezeket a gépkocsivezetők magukra hagyják, minthogy az osztályokra vizsgálati anyagot hoznak, gyógyszerért jönnek stb.
Ezen magára hagyott gépkocsi ez ide 1.) alatt mellékelt és az ÁVH-hoz intézett levél szerint, mint Ratkó elvtársnő gépkocsija is, szabotázs-cselekményekkel vannak veszélyeztetve.
3.) Javaslat: Javasoljuk, hogy a kórházzal szemben egy autó-parkozó hely létesíttessék és az autó-parkozó helyre egy rendőr őrszem állíttassék (nem ÁVH), aki az autók biztonságáról, valamint az 1.) pontban említett lezárt út biztosításáról egyidejűleg gondoskodna.
Az autó-parkozó hely ügyében hónapokkal ezelőtt kint voltak Pongrácz, Nezvál, Vikol, Kara Anna és Bakács elvtársak és kilátásba helyezték annak felállítását, de ez ügyben még a mai napig intézkedés nem történt.
Azonos szövegű feljegyzést küldtem Moravecz László ÁVH ezredes elvtársnak.
Budapest, 1950. augusztus 29.
Elvtársi üdvözlettel
[popup title="[Aláírás nélkül.]" format="Default click" activate="click" close text="A levelet valószínűsíthetően Bíró László, a Kútvölgyi úti Kórház orvosa írta."]
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat
c.
Feljegyzés a Kútvölgyi úti kórháznál parkoló vezetői gépkocsik őrzéséről
Másolat
Feljegyzés
Budapest, 1950. október 24.
A Kútvölgyi úti Állami Kórházba érkező vezető elvtársak gépkocsijaiknak biztosítása ügyében:
A vizsgálat megállapította, hogy a Kórház udvarán, illetve a kórház melletti úttesten parkírozó vezető elvtársak gépkocsijait esetenként őrizet nélkül szokták hagyni a gépkocsivezetők, amíg a vezető elvtársak, illetve gépkocsivezetőik a kórházban dolgukat végzik. Az őrizetlenül hagyott gépkocsik ki vannak téve az ellenség által elkövethető legkülönbözőbb kártevéseknek, ami azt jelenti, hogy a vezető elvtársak élete is veszélyeztetve van.
A vezető elvtársak gépkocsijaik biztonságosabb parkírozása céljából megfelelő méretű zárt helyiség (garage) nem áll a gépkocsik rendelkezésére a kórház udvarán. A kórházba különböző időben érkező és különböző helyen (udvaron, úttesten) parkírozó gépkocsik biztosítását nem oldja meg az erre a célra beállítható őrszem sem, mert az őr, a fent említett okok miatt nem tudta betekinteni valamennyi gépkocsit. Így az ellenségnek módjában van különböző módon robbanó vagy egyéb mérgező anyagokat elhelyezni a gépkocsik alkatrészein, amellyel veszélyeztetheti a vezető elvtársak életét is.
A vezető elvtársak gépkocsijaik kellő biztosítása csak úgy válik tökéletessé, ha a kórházba érkező rövidebb, hosszabb időre való tartózkodásra megfelelő zárt helyiségben (garage-ban) kapnak elhelyezést. Az erre a célra elkészített helyen, politikai és szakmai szempontból megfelelő személy biztosítása a vezető elvtársak kórházba érkező gépkocsijaikat [!]. A megfelelő zárt helyiség azon kívül, hogy biztosítsa az esetleges politikai vonatkozású kártevések ellen a gépkocsikat, egyben biztosítsa az időjárás rongálásaitól is.
[Aláírás nélkül.]
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt másolat
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő