Eisenhower amerikai elnök rendelete értelmében Hawaii az USA 50. tagállamává válik.Tovább
A magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok felvétele a második világháború után
„Értesítem Követségi Tanácsos Urat, hogy a SZEB hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország és Olaszország között a diplomáciai kapcsolat felvétessék.” (távirat, 1946. július 15.) – Az alábbiakban közölt levéltári források 1945 májusa és 1946 októbere között keletkeztek, és a két ország közötti kapcsolatfelvétel fontosabb állomásait mutatják be, egészen a külügyi kapcsolatok követi szintre emeléséig.
Források
M. kir. belügyminiszter Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság
Jegyzőkönyv
Másolat:
Készült Budapesten a KEOKH-nál [Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal], 1945. évi május hó 14. napján. Mosca Rodolfo Castel boglione születésű 1905. évbeli, r. kath. vallású egyetemi tanár foglalkozású olasz állampolgár budapesti lakossal /lakik Múzeum krt. 6-8./ az alábbi ügyben:
Múlt év októberében a Magyarországon élő olasz állampolgárok érdekeinek képviseletét a budapesti svéd követség vette át. A követségen ennek megfelelően egy olasz osztályt állítottak fel, amelynek a vezetője Antonio Widmár és Ermanno Narik lettek. A fővárosnak az oroszok által történt megszállása után a svéd követség a fővárost elhagyta. Miután akként az itt élő olasz állampolgárok érdekképviselet nélkül maradtak volna, Narik és Widmar az orosz katonai parancsnokságnak, az ellenőrző bizottság orosz osztályának és a magyar kormánynak bejelentették abbéli szándékukat, hogy az itt élő olasz állampolgárok érdekeit továbbra is ők képviselik. A magyar kormány bejelentésüket tudomásul vette, az orosz hatóságok pedig ezen túlmenően azt a rendelkezésüket közölték, hogy a Németországból Magyarország felé irányított és Budapesten gyűjtött olasz állampolgár hadifoglyok itt tartózkodásuk alatti élelmezéséről és hazájukba való továbbszállításukról a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével nekik kell közreműködniük.
Az orosz hatóságok rendelkezése kiterjedt arra is, hogy a bizottságnak elő kell segítenie, illetőleg meg kell szerveznie az itt élő olasz állampolgároknak Itáliába való hazatérését.
Ily előzmények után alakult meg a Semmelweis u. 2. sz. alatt /előzőleg Kaas Ivor u. 10./ a „Rappresantansa degli interessi del Regno d'Italia in Ungheria", melynek a feladata kizárólag az, amit fentebb megjelöltem. E működés keretén belül a bizottság, illetőleg a képviselet március és április hónapokban két vonatot indított Budapestről Bukarest, illetve Isztambul irányában Magyarországon élt olasz állampolgárokkal; a képviselet közreműködik a foglyoknak a budapesti gondozásában. Egyéb - külképviseleteket megillető - jogokat nem gyakorolt, illetve tevékenységeket nem fejt ki.
A képviselet személyzetéhez tartozik a nevezetteken és magamon kívül Giorgio Perlasca, dr. Emiliano Rigoli és néhány más előttem ismeretlen nevű olasz állampolgárságú tisztviselők.
Tudomásom van arról, hogy Budapesten az olasz intézet Sándor utcai székházában Giovanni Rossi olasz állampolgár hasonló tevékenységet fejt ki, anélkül, hogy erre az orosz hatóságoktól felhatalmazást, illetőleg felhívást kapott volna. Rossi közlése szerint a budapesti Nemzeti Bizottságtól van felhatalmazása a mi képviseletünkéhez hasonló tevékenységre. E tevékenységet továbbra is magánjellegűnek kell tekintenem, mert véleményem szerint a Nemzeti Bizottság ily értelmű megbízást Rossinak végérvényesen nem adhatott.
Végül megemlítem, hogy a bukaresti olasz követségtől a fent megjelölt képviseletnek az ügyek intézésére felhatalmazása van és a segélyezésre a bukaresti követség 200 000 pengőt küldött.
Felolvasás és olasz nyelven való megmagyarázás után helybenhagyva aláíratott.
Aláírás s.k. Kmft.
Rodolfo Mosca s.k.
MOL. XIX-J-1-k. 6. d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - Általános iratok - Olaszország - 6. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 21.
1959
1965
Samu, az előember csontjait megtalálják a vértesszőlősi ásatásonTovább
1968
A 20-ról 21-re virradó éjjel megkezdődik a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen Magyarország részvételével.Tovább
1968
A Varsói Szerződés csapatai leverik a „prágai tavaszt”. A demokratikus ellenzék teljesen feladta a rendszer megreformálhatóságának...Tovább
1982
Ifjúsági búcsút tartottak a Bács-Kiskun megyei Hajóson, ahol Paskai Lász-ló mutatott be szentmisét.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő