Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.Tovább
A demokrácia megmentésének elbukott kísérlete
„Nagy Ferenc, Varga Béla és társai szökése után, Dinnyés Lajos miniszterelnöksége és Dobi István pártelnöksége kezdetén, a válság gyors megoldása következtében a Független Kisgazdapárt jobbszárnya a pártonkívüli képviselők, és az egész reakció meglepetésében és félelmében visszahúzódott minden akciótól.” – A közölt rendőrségi jelentések Z. Szabó Istvánról és a Kisgazdapárt belső ellenzéki, ún. Alkotmányvédő csoportjának tevékenységéről számolnak be.
Kisgazdapárti politikai bizottsági üléssel kapcsolatos hangulatkép
Tárgy: F. K. P. f. hó 6-i pol. biz üléssel kapcsolatos hangulatkép.
Jelentés
Budapest 1947. augusztus hó 6-án
A f. hó 6-i politikai bizottsági ülés előtt az országos pártközpontban nagyon sok képviselő tartózkodott. Izgatottan várták a jelölőbizottság javaslatait, és a vidéken mutatkozó választásokkal kapcsolatos visszaéléseket tárgyalták izgatottan.
B. Szabó István el van keseredve, azt mondja, hogy a kommunisták nem engedték meg a pártnak, hogy ő a megyei listán indulhasson, bár 2 megyében második helyen jött be. Viszont az országos listán engedik őt indulni. Nem tudja, hogy mi ebben a fantázia.
Ennek ellenére bízik abban, hogy ő és csoportja a pártban egyszer még szóhoz fog jutni.
Szolnoki István panaszkodott, hogy nem engedik őt a budapesti listán indulni, pedig így igen sok kereskedő szavazna rá. Őt is országos listán akarják indítani.
Kiss István György képviselő elmondja, hogy a választási visszaélésekről szóló levelet Dinnyés miniszterelnök írta, amit Tildy is átjavított, Rákosi azonban ezt sem fogadta el.
Padányi Gulyás Béla, aki most tért haza külföldről, Görögországban is volt és összehasonlítja a magyar állapotokkal. Dühösen azt mondja, hogy az engedékeny politikát a behódolást addig akarják vinni, míg a nép megelégeli, és akkor itt is ki fog egyenesedni egy-két kasza.
Taksonyi azt javasolja, hogy a velük érző képviselők adják vissza a jelölést, ha a pártvezetőség további engedményeket tesz, úgyis ő attól fél, hogy az egyszer már megszavazott választójogi törvényért még felelni kell majd nekik.
Meggyesi azt mondja, hogy megérdemlik, akik ezt megszavazták, ő bizony nem szavazta meg e törvényt.
Szemes József azt fejtegeti, hogy ő ért ahhoz, hogy a politikában engedményeket kell tenni, de miért van arra szükség, hogy ennek a gerinctelen politikának még ők maguk is tapsolnak.
Dulin Jenő: Gyávák voltunk ismét, de mást nem is tehettünk. Tisztában kell azzal is lennünk, hogy ez másképp nem is lehet.
Már régen „kinyírhattak" volna bennünket csak nem akarták. Azzal tisztában kell lennie mindenkinek, hogy badarság megszállott országban politikát csinálni. Egy mentség van csak: teljesen félre vonulni a politikától.
Gépelt, karbonpapírral készített, aláírás nélküli másolat. ÁTBL 3. 1. 5. 0-110246
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 08.
1902
1912
Az I. Balkán-háború kezdete: Montenegró hadba lép az Oszmán Birodalom ellen.Tovább
1939
II. világháború: a Német Birodalom bekebelezi Nyugat-Lengyelországot.Tovább
1940
Német csapatok vonulnak be Romániába.Tovább
1944
Molotov szovjet külügyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetértésével – Moszkvában átadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket a...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő