"Motoros papok tömege lepte el a megyét"

A klérus fejér megyében, mint elmaradott dunántuli megyében igen erős tömegbefolyással rendelkezett a multban. A nagybirtokos rendszer felszámolása már 1945-ben alapjaiban renditette meg a klérus intézményes hatalmát, de korántsem csökkent a tömegbefolyása olyan mértékben, hogy arányban lett volna Pártunk országosan és egyénileg más vonalon elért eredményeivel. Felszabadulás után minden Pártunkkal szembenálló erő szövetségeseként (a jobboldali szociáldemokratákat is beleértve) észlelhettük a klérus munkáját. A klérus tevékenységének sulypontja a város és a nagyközségek. A tanyákon és pusztákon érték el a legkisebb eredményeket, mert ezek lakossága nagy többségben Pártunkat követő agrárproletárok.
Pártunk, demokráciánk eredményei folyamatosan alakitották a klérus stratégiáját. Az első időben szinte kizárolag a város volt a döntő harci terület, ahol főleg a Kisgazdapárt jobbszárnyára, a meglehetősen nagyszámu u. n. „klerikális hivatalnoki középosztályra" támaszkodott. A legerősebbek azonban, és a legveszedelmesebbek, a városban, a paraszti körzetekben (Alsóváros, Felsőváros) voltak.
Mikor a városban, a jobboldali szociáldemokraták szétverése után, végleg eldölt javunkra a harc, a sulypont a nagyobb községek területére tevődött át (Ercsi, Mány, Sárosd, Kálóz, Bicske, Bodajk stb.). Ezeken a területeken a klérusnak sikerült komoly eredményeket is elérni, amit főleg annak köszönhet, hogy egyes helyeken (Vál, Ercsi, Bicske) még a pártvezetőségeket is ellepő kisiparos és félkulák rétegekre tudott támaszkodni.
A fordulat éve után egyre gyakrabban látogattak le a Párt „kisbázisaira", a „kommunista tanyákra", és 1949 őszén komoly méretü, mozgékony erőkkel (motorosok) operáló hálózatuk épült ki. A Párt nagyobb akcióival azonos időben (pl. tervkölcsön, mélyszántás) apácák, kolduló barátok, motoros papok tömege lepte el a megyét.
Tevékenységük élénkült az utóbbi hetekben, és napról-napra szorosabban fonodnak össze valláskülönbségre való tekintet nélkül a kuláksággal.

Klérus harci modszerei

A klérus harci modszereinek alapvető jellegzetessége, hogy minden alkalmat törekszik megragadni a tömegek megmozgatására. A kedvező időjárás alatt, pl. tavasszal, nyáron, ősszel zarándoklatokat, körmeneteket tartott. Zavaró akcióink sikerei pl. Bodajk-i bucsu (politikai) szétverése óta egyre gyakrabban védettebb helyen igyekszik vinni, akcióit, be a templomba, amihez nem kell fölvonulási engedélyt kérni a rendőrségtől, mint pl. a körmenethez.
A klérus egyre inkább rámegy a háziagitációra, családlátogatásra, melyet mindig összekötnek valamilyen akcióval. Pl. gyüjtés, szentképárusitás stb. Előfordul nem egyszer, hogy a faluban idegen, civilruhás nők kisérték őket. Pl. Nagylángon és Soponyán a szentkép árusitásnál. A klérus az istentiszteletek látogatottságának fokozása érdekében neves hitszónokokat hoz le vendégszerepelni Budapestről.
A betiltott és feloszlatott szentegyesületek stb., pótlására uj szervezeti formaként erőteljesen rámennek az oltáregyletek és egyházi énekkarok szervezésére. Az utóbbi hetekben több értekezletet rendeztek, ezek vezetőinek összefogására.
A megye legjobban szervezett egyházi énekkara, a fehérvári Szent Cecilia-kórus, amely már falujárással is kisérletezett, Martonvásáron rendezett egyházi hangversenyt. A megye más területén is (pl. Dunapentele, Adony) szerveznek egyházi énekkarokat. Az egyházi énekkar, mint fedőszerv, és az egyházi hangverseny, mint eléggé kedvelt propaganda eszköz, nem veszélytelen jelenség.

A klérus káderpolitikája

A fehérvári Szemináriumban rendkivül erőteljesen folyik a papi káderok képzése. Néhány héttel ezelőtt avatták fel a papi Szeminárium ujjáépitett épületszárnyát, és Shvoy [Lajos] az ünnepségen kihangsulyozta, hogy: „a modern kor szellemének megfelelő papokra van szükségünk." Az uj tipusu papi káderok valóban rugalmasabbak, tehát veszélyesebbek is, mint a régi vágásu öreg papok. A nagylóki plébános nemcsak lebeszéli az asszonyokat az MNDSz-be [Magyar Nők Demokratikus Szövetsége] járásról, de a nőnap ideje alatt a lakásán tangóharmonikázik és táncoltatja az asszonyokat. Nem egy helyütt a papok, hogy megszerettessék magukat az uttörőkkel, pl. futballt ajándékoznak a csapatnak.

A klerikális reakció tevékenysége.

A klérus számára egyik legfontosabb terület, amely felé élénk tevékenységet is fejtenek ki, a nők, az anyák. A Szülői Munkaközösség felé erősen támadtak a szabad hitoktatás kérdésében. Pl. Sárosdon Majlát [Majláth János] plébános majdnem keresztül vitte beépitett hivőin keresztül, hogy a sárosdi Szülői Munkaközösség kollektivan követelje a vallásoktatás kötelezővé tételét. A munkaközösség kommunista elnöke és a gerinces kommunista szülők csak nehezen szerelték le támadásukat. A pap nem egy esetben kártékony beszélgetéseket folytat pl. a termelőszövetkezeti csoport tagjainak feleségeivel, és nem egyszer nem sikertelenül igyekszik befolyásolni őket. Egy egés[z] sor MNDSz szervezetben (Cece, Nagylók, Bodajk stb.) jelentős befolyása van a klérusnak. Dunapentelén az apácák a gyermekáldás ellen agitáltak, és egyes fiatalasszonyokat konkrétan kioktattak az „angyalcsinálásra". Az MNDSz nagy ellenagitácioval válaszolt, és a községben jelentős hangulatot sikerült a nemzetgyarapodási szempontból is igen káros agitációt folytató apácák ellen kialakitani.
A klérus hatalmas nevelési bázisának, az iskoláknak elvesztése után is mindent elkövet a gyermekek politikai megfertőzése érdekében. Pl. Merész [Ferenc] Gáspár szárazréti ciszter-pap versenyt szervezett az általános iskolások között, [m]elynek keretében pontozza a gyónást és a templomba járást. A papi értekezletek és a papoknak hivők között folytatott agitációja fő témája, hogy [a] kommunista tanárok „mi mindent követnek el az isteni tanokra való oktatás megakadályozása érdekében." A móri járásban többhelyütt is előfordult, hogy a pap azzal igyekezett hittantanulásra buzditani a gyermekeket, hogy a jó hittanosztályzat befolyásolja az általános tanulmányi előmenetelt, [...]osztályzatát. Ennek visszaverésére a tankerületi főigazgatóság külön e célra kibocsájtott, és a tanulók előtt felolvasott körlevelében hivatalosan megcáfolta a papi mesterkedést. A klerikális reakció éberen figyeli a dolgozó parasztság hangulatát, s minden lehetőséget kihasznál, hogy a dolgozó parasztokat uszályába kisérelje vonni. A klérus fővonala a szabad hitoktatáson kivül a panaszkodási hangulat szitása és táplálása. Megkisérelte [meg]nyergelni az adófizetéssel szembeni egyes helyeken kialakult nem kedvező hangulatot. Pl. Nádasdladányban a katolikus pap egy állitólagos körlevelet olvasott fel, amelyben a pápát idézte, aki arra kéri a parasztokat, hogy tekintsenek feléje „mert ő most azért imádkozik, hogy mindenki adóját és tartozását engedjék el." Utána arról beszélt, hogy az ország vezetői félrevezették a dolgozókat. A katolikus klérus, mint politikai reakció legélesebben a református kulákkal való összefogásában lepleződik le. Pl. Polgárdin a karácsonyi ünnepek alatt valláskülönbségre való tekintet nélkül tömegesen látogatták a kulákok a papok házait. A kulákfiatalok, akik meglehetősen el vannak szigetelve a fiatalság jelentős részétől, a legtöbb helyütt a pap köré csoportosulnak.

A klérus „külpolitikája"

A klérus a Párt békepolitikája elleni harcot nem nyiltan folytatja. Ujabban a „békevonaluk" az, hogy „a béke megőrzéséért munkálkodik, és imádkozik a pápa őszentsége is, tehát minden katolikus imádkozzon a pápáért, hogy annak akarata valóra váljon."
A Szent Évet bevonják a „békeakcióikba". Shvoy püspök a 24-ei karácsonyi misén arra kérte a hivőket, hogy „a Szent Évben méltó katolikusok legyenek és imádkozzanak a pápáért, hogy annak akarata érvényesüljön." Igy igyekeznek ellensulyozni békeagitációnkat. Karácsonykor felolvasták a pápai bullát, amely a Szent év politikai vezérfonala. Egyik főmotivuma a bullának, hogy a „társadalmi osztályharcot" és a „romlott nemzedéket" mint a béke ellenségét állitja be.

Az also papság

Rendkivül erősen megnyilvánul az alsópapság anyagiassága. Sokat panaszkodnak a városra, mely nem teljesiti „kegyuri kötelmeit" (nem ad pénzt.)
Állandó rémhirek között élnek, hogy megjön-e, vagy elmarad az állami támogatás, „a kongrus". Sokat panaszkodnak anyagi nehézségeikre. Sok bajuk van az egyházi földekkel. (Különösen [a] tagositás óta.) Az adózás, beszolgáltatási kötelezettségeik miatt is számos hivatali kellemetlenségük van. Több pap már javasolta, hogy mondjanak le a földről, „hiszen azokkal több a baj, mint a haszon".
Nem egy pap, pl. a volt csóri plébános azt hangoztatta, hogy minden nehézségnek, kellemetlenségnek fő oka Shvoy püspök magatartása. Általában Shvoytól félnek, de haragszanak rá még a kanonokok is. (pl. Hajos [Hajós József] kanonok.)
Az alsó papság és Shvoy közötti viszonyra jellemző, hogy a főpap több izben is kifogásolta, hogy papjai igyekeznek elszabotálni körlevelei felolvasását, vagy ugy olvassák fel, hogy a szöveget megváltoztatják, vagy alig hallhatóan olvassák fel.
Több helyütt, pl. Vajtán, Csóron, Gyurón igyekeztünk politikailag is kihasználni ezt az adottságot. Shvoy élesen üldöz minden demokráciával szimpatizáló papot. Pl. a csóri papot elhelyeztette, a vajtait nyugdijaztatta. A községi plébánosokhoz (!) számosan hajlamosak pártszervezetinknek kisebb kéréseit, pl. a mise időpontjainak megváltoztatása, teljesiteni, de magatartásukat erősen befolyásolja, hogy Shvoy a falvakat járó apácákkal és kispapokkal állandóan ellenőrizteti őket.

A klérus akciói

A klérus az elmult hónapokban három nagyjelentőségü akciót bonyolitott le: szeptember 16-17-én a bodajki bucsut, október 16-án a vallásoktatásra járó gyermekek megáldását Fehérváron. Mindkét akcióra, különösen a másodikra, pártszervezeteinek mozgósitásával döntő ellenhatást tudtunk gyakorolni, és a tömegeket el tudtuk vonni. (mindkettőről az Agitációs Osztályra külön jelentést küldöttünk.)
A klérus harmadik akciója a karácsonyi éjféli misékre való tömegmozgósitása, mely különösen a városban jelentős sikert hozott számára, kb 5000 ember hallgatta végig Fehérváron.
A falusi osztályharc egyik legalapvetőbb eredménye a kulák fokozodó elszigetelése falun. Egyre inkább egymás között élnek és legfőbb kapcsolatuk a pap. Ez a kulák elleni harc élesedésével párhuzamosan gyengitőleg hat a klérus tömegvonzására is, ami rendezvényeik (néhány kivétellel) viszonylagos sikertelenségéből is tapasztalható. A klerikális reakció rémhirei is sokat vesztettek hitelükből a dolgozó parasztok előtt. A szövetkezeti mozgalom jelentős megerősödése megyénkben összefügg a klerikális reakció tömegbefolyásának szükitése érdekében folyó harc eredményeivel.
A klérus kezd óvakodni a tulzottan provokativ politikátol. Pl. a pápai határozattal kapcsolatban több fehérvári pap ugy vélekedett, hogy „nem érdemes a határozat tulzott proklamálásával a helyzetet még jobban kiélezni."
Szövetkezeti mozgalmunk, pártszervezet[e]ink vonalán még nem egy esetben tapasztalható klerikális ellenséges elemek jelenléte és befolyása. (Pl. a polgárdi szövetkezet raktárosa, több pártszervezetünk titkárának gyereke hitoktatásra jár stb.) Ezekkel a jelenségekkel szemben mégis az tapasztalható, hogy pártszervezeteink lassan kitanulnak és megedződnek a klerikális reakció elleni harcban. Pl. Dunapentelén az MNDSz vonalán azonnal visszaütöttek az apácák „angyalcsináló" agitációja ellen. A klerikális [...] utánnajárják" népnevelőink. A felvilágositó munka következtében nő dolgozó parasztságunk politikai ellenállóképessége a klerikális reakcióval szemben. A tél folyamán megindult Szabad Föld Téli Esték előadásai a klerikális befolyás kiküszöbölését célzó nevelő munkának jelentős részét képezik. Az uttörő-mozgalom nevelőmunkája is jelentős eredményeket mutathat fel ezen a téren. Pl. 1949 karácsonyán már minden gyerek tudta, hogy a karácsonyfát és az ajándékokat a szülők veszik, és igy eloszlatták náluk a klerikális nevelés szempontjából fontos hiedelmet. A természettudományokkal való fokozott foglalkozás (pártiskolák, iskolák, Szabadföld Téli Este, tömegszervezetek) is nagy lépést jelentett ezen a téren.
Pártszervezeteink klerikális reakció elleni harcára jellemző, hogy legtöbb esetben deffenzivában vannak. A klerikális reakció ellen elért eddigi eredményeink tulnyomórészt a Párt helyes központi politikája és nem helyi párszervezeteink harcának tudható be.
További feladataink: a Párt, a természettudományos oktatás és a falusi kulturmunka mennyiségi és minőségi fejlesztésében vannak.

                                                                       Elvtársi üdvözlettel:

                                                                       Kardos István
                                                                       megyei agit[ációs] [és] prop[aganda] titkár

FML (Fejér Megyei Levéltár) XXXV. 9. fond 61. ő. e. Magyar Szocialista Munkáspártpárt Fejér Megyei Bizottság Archívuma -  A Magyar Dolgozók Pártja Fejér Megyei Bizottságának iratai - Az MDP Fejér Megyei Bizottságának jelentései a klerikális reakció tevékenységéről.