Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.Tovább
"Motoros papok tömege lepte el a megyét"
Az MDP Fejér Megyei Pártbizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának itt közölt dokumentumai az ellenségnek tekintett katolikus egyház tevékenységéről számolnak be. A feljegyzések annak a „küzdelemnek” egy szeletét mutatják be, amellyel a kommunista hatalom a katolikus egyház konkurenciát jelentő társadalmi befolyását kívánta megtörni.
A klérus provokációja
22/6/91/2 50. Ka/Schné. MDP Központi Vezetősége Agitációs és Propaganda Osztály Simó elvtársnak. | 50. november 25. A klérus provokációja. BJ./LL./c/6/b/693/1. |
Budapest
Kedves Elvtársak!
Az állam és az egyház részéről történt megállapodás óta megyénkben a klérus magatartásában lényeges változás nem történt. Azóta egy sor ellenséges cselekményt követtek el, különösen a választások előtt, a Békekölcsön kampány alatt. (Több jelentésben ezeket már közöltük.)
A klérus provokációinak sorozatát Shvoy Lajos megyés püspök ellenséges beállitottsága segitette elő. A megegyezést követő napon Shvoy a papok értekezletén, mint egy száz pap jelenlétében ugy beszélt az állam és az egyház megállapodásának aláirásáról, mint kényszeritő cselekedetről. Szerinte a „megállapodást a kormány fogalmazta és semminemü változást nem tükröző egyezmény. A kormány igéretei igen szükkeblüek, és azok betartása ismerve a régi dolgokat, egyáltalán nincs biztositva, mégis rövid időre életlehetőséget ad." A püspöki kar „kényszerhelyzetét" még alátámasztotta azzal is, hogy a vatikáni körök is belenyugszanak a megegyezésbe.
A 40 órás szentségimádás[t] is a püspökség rendelte el, és ezt jövőre folyamatossá akarják tenni. - Kisteleki [István] kanonok szerint - azért, hogy a hivekkel állandó szoros kapcsolatot tudjanak fenntartani.
A Tanács választások előtt a püspöki kar körlevelet adott ki, melyben felszólitja a papságot, s a hiveket, hogy egységesen vegyenek részt a szavazásban. Ezt a püspökség azzal továbbitotta, hogy a nagymise alatt olvassák fel, a nagymisét pedig a választási nagygyülés idejére osszák be. Igy kettős célt érnek el, ahol a vallásos nép van, ott a gyülést sikerül lokalizálni, ahol pedig a nép nem nagyon vallásos, ott a körlevél felolvasását nem sokan hallják.
Shvoy püspök határtalan gyülölete a nép[i] demokrácia iránt, ellenséges intézkedései felbátoritják a megyénkben nem jelentéktelen számu fasiszta és reakció[s] beállitottságu also papokat. Ennek volt a következménye az, hogy a fennt emlitett körlevelet 12 község plébánosa nem volt hajlandó felolvasni.
A kormány és a püspöki kar között létrejött megállapodás semmisnek nyilvánitását fejezték ki Shvoy püspök és társai (dr. Németh László püspöki iroda igazgató és dr. Szabadka[i] József Egyházkerületi Catholika titkár) azzal is, hogy nem vettek részt a szavazásban.
A Megyei Bizottság ugy ellensulyozta a klérus megmozdulásait, hogy ahol bucsut rendeztek, oda a legjobb kulturgárdákat küdtük ki, hogy a dolgozókat elvonja a klérus rendezvényeiről.
A templomok közelében mise után jól megszervezett röpgyüléseket szerveztünk, politikailag fejlett előadókkal. Amikor mise után jöttek ki a templomból, az előadót körülállták a fiatalok és pár felnőtt, és a hivek látván a csoportosulást odamentek és meghallgatták, hogy mit beszélnek.
A választás után bucsurendezést, szentségimádás tartást, vagyis olyan megmozdulást, amivel nagyobb tömegeket tudnak mozgatni csak 1-2 esetben észleltünk, pl. október 29-én, Székesfehérváron a bazilikában olyan formában rendezték a szentségimádást, hogy a város különböző plébániáinak hivei óránként váltották egymást.
Egy héttel ezelőtt értesültünk arról, hogy a város területén 4 helyen, a megyében pedig 2 helyen (Ercsi, Nagylók) illegális hitoktatást folytatnak. Az üggyel kapcsolatosan a Megyei Tanács azonnal érintkezésbe lépett a püspökkel és kérte az illegális hitoktatás megszüntetését. Egy hitoktatót azonnal leváltottunk.
A Békekongresszussal kapcsolatosan a klérus passziv magatartást tanusit, ahol lehet gátolja a mozgalmat. Mi azon voltunk, hogy minél több papot aktivizáljunk a béke érdekében, ezért 5 papot választottunk meg a Békekongresszusra. A budapesti utazás előtt a tárnoki plébános (Udvardi [Udvardi Ignác tordasi plébános volt, Tárnokon Hladik Nándor szolgált]) bement a püspökhöz engedélyt kérni, hogy részt vehessen a kongresszuson, de onnét nem tért vissza.
A kongresszuson részt vett 4 papot beosztottuk a megye különböző részein a békegyülések megtartására. Jó hatást váltott ki a tömegekből a papok szerepeltetése.
A klérus aknamunkáját legjobban a békemozgalommal tudjuk ellensulyozni, kb. 15-20 pap van már, akik aktivan bekapcsolódtak, a békegyülésen megjelennek, felszólalnak, s a templomban is beszélnek a békéről.
Székesfehérváron a barátok templomában november 4-én a miséző pap kifejtette, hogy a békéért igen nagy tömegek indultak harcba, és aki életet akar, annak a béke mellé kell állni.
Elvtársi üdvözlettel:
(Csuhaj Ferenc) (Kardos István)
megyei titkár M[egyei] agit[ációs] [és] prop[aganda] titkár
FML (Fejér Megyei Levéltár) XXXV. 9. fond 61. ő. e. Magyar Szocialista Munkáspártpárt Fejér Megyei Bizottság Archívuma - A Magyar Dolgozók Pártja Fejér Megyei Bizottságának iratai - Az MDP Fejér Megyei Bizottságának jelentései a klerikális reakció tevékenységéről.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 05.
a német hadsereg megtámadja Liège városát, illetve a város körül felállított megerősített pozíciókat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő