1919 – P. Ábrahám Dezső vezetésével Szegeden ellenkormány alakult.Tovább
Siess! Adj! Segíts! mozgalom a hadifoglyok, kórházak és tüdőbetegek megsegítésére
Egy "fedett" kommunista segélyszervezet az 1940-es évek második felében
A második világháború után Az ország közegészségügyi intézményeit rendkívül nagy mértékű károsodás érte. A főként kommunista hátterű Nemzeti Segély és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége aktív, kezdeményező szerepet vállalt a segélyfeladatok megoldásában, s több alkalommal országos gyűjtési akciót hirdetett Az MNDSZ 1945. augusztus 25-én megtartott értekezletén elfogadták Tildy Zoltánné, javaslatát, hogy az MNDSZ az egyes hivatalos szervek támogatásával hozzon létre egy olyan szervezetet, amelynek feladata a hadifoglyok hazahozatala és megsegítése.
Tildy Zoltánné levele Bán Antal iparügyi miniszternek
Budapest, 1947. február 11.
MÁSOLAT!
Kedves Miniszter Úr!
Az állami költségvetés szűkre szabott keretei nem adnak módot arra, hogy a legégetőbb szociálpolitikai és közegészségügyi feladatainkat a szükséges mértékben elláthassuk. Visszatérő hadifoglyaink elkallódnak, mert nem tudjuk nekik a legszükségesebbet megadni ahhoz, hogy újjáépülő országunk hasznos munkásaivá lehessenek. Közegészségügyi intézményeink óriási károkat szenvedtek el. Becslések szerint 600 millió forint lenne szükséges e téren a teljes helyreállításhoz.
Ezek a súlyos hiányok késztettek arra, hogy elfogadjam a "Siess, Adj, Segíts!" mozgalom fővédnökségét annak a reményében, hogy segíteni fogunk tudni ott, ahol arra leginkább szükség van.
Nem véletlen, hogy éppen ezeken a területeken tapasztaljuk a legkétségbeejtőbb helyzetet. A beteg ember és a hadifogoly nem lehetett a helyén akkor, amikor mindenki más a felszabadulás után hozzákezdhetett élete újjáépítéséhez. Kórházaink nem közvetlen értéktermelő üzemek és így, amikor a nagy verseny megindult az újjáépítésért, természetszerűen ezek az intézmények szomorúan elmaradtak. Méltányosnak látszik, hogy országunk mai helyzetében már tekintettel legyünk azokra is, akik segítségre szorulnak. Arra gondolok, hogy ott, ahol termelőmunka folyik, gondoljunk azokra a feladatokra, amelyek megoldása erkölcsi kötelesség és jól felfogott érdek. Arra gondolok, hogy meg lehetne találni annak módját, hogy a magyar ipar, beleértve az államosított nehézipart is, és a bányászat termeléséből 0,2-0,5 %-ot esetleg természetben az akció rendelkezésére lehetne bocsátani.
Tudom, hogy Miniszter Úr mélyen átérzi a mozgalom célkitűzéseinek fontosságát és a lehetőséghez képest mindent el fog követni, hogy azok megvalósulhassanak.
Miniszter Úr intézkedéseiről szíves értesítését várom.
| Tildy Zoltánné sk. |
B á n A n t a l úrnak
iparügyi miniszter
Budapest
Jelzet: MOL XIX-C-1-k-I-35-1947. 1. doboz. (A Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Országos Gyűjtési Csoport iratanyaga. Az 1. doboz iktatott iratának (495/1947.) címe: Tildy Zoltánné levelei-1947. Másodlat, géppel írt tisztázat.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő