1919 – P. Ábrahám Dezső vezetésével Szegeden ellenkormány alakult.Tovább
Siess! Adj! Segíts! mozgalom a hadifoglyok, kórházak és tüdőbetegek megsegítésére
Egy "fedett" kommunista segélyszervezet az 1940-es évek második felében
A második világháború után Az ország közegészségügyi intézményeit rendkívül nagy mértékű károsodás érte. A főként kommunista hátterű Nemzeti Segély és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége aktív, kezdeményező szerepet vállalt a segélyfeladatok megoldásában, s több alkalommal országos gyűjtési akciót hirdetett Az MNDSZ 1945. augusztus 25-én megtartott értekezletén elfogadták Tildy Zoltánné, javaslatát, hogy az MNDSZ az egyes hivatalos szervek támogatásával hozzon létre egy olyan szervezetet, amelynek feladata a hadifoglyok hazahozatala és megsegítése.
Felhívás-tervezet a gyűjtőívvel jelentkező megbízottak fogadására
Több százezer magyar család várja haza szívszorongva az apát, a testvért, a fiút, akit a bűnös háború kiszakított otthonából, szerettei közül. Több százezer hadifogoly tér vissza az elkövetkezendő hónapokban. Mi, akik a haza földjén érhettük meg a felszabadulást, neki láthattunk nemcsak az ország, de a magunk életének újjáépítéséhez is. A kifosztott hazában az elsanyargatott nép sok nehézség és lemondás árán, de mégis eljutott oda, hogy a szűkös kenyerét biztosítani tudja magának és családjának. Több százezer hadifogoly tér haza, kiknek minden lehetőséget meg kell adnunk arra, hogy bekapcsolódhassanak az újjáépülő ország munkás életébe.
Több százezer dolgozni akaró férfinek fedelet, ruhát, szerszámot, egyszóval életet kell adnunk. Az állam szegény és szegénységében is nemzedékek munkáját kell elvégeznie rövid évek alatt. A magyar társadalomnak az állam mellé kell állnia a leglelkesebb segíteni akarással. Adjuk oda a hadifoglyoknak, ne csak a fölöslegünket, osszuk meg velük azt is, amiből kevesünk van. Adjunk pénzt, ruhát, élelmet a hazatérőknek. Nem jótékonyságról van most szó, hanem átérzett, súlyosan indokolt áldozatkészségről egy nagyjelentőségű nemzeti ügy érdekében. Nemzetünkön, magunkon segítünk, ha a hazatérőkön segítünk. Több százezer munkás kéz veszi kezébe az ásót, a szerszámot, a tollat és áll be a termelőmunkába, ha megadjuk nekik a munka, az élet lehetőségeit. Az ország sorsának jobbrafordulása pedig a termelőmunka eredményétől függ. Aki közömbös a hazatérő hadifoglyok sorsával szemben, az nemcsak a kenyeret veszi ki kezükből, hanem saját magára rak újabb terheket, mert a nincstelenekről, az ellátatlanokról, sőt azok családjáról is az államnak, tehát a nemzet egészének kell gondoskodnia.
A "Siess, Adj, Segíts!" mozgalom az egész magyar nép megmozdulása a hadifoglyokért. Fogadjuk szeretettel a gyűjtőívvel jelentkező megbízottakat és adakozzunk mindnyájan szíves készséggel.
| (címzés, aláírás, dátum nélküli kézzel írt levél) |
Jelzet: MOL XIX-C-1-k-1-24-1094-1947. 1. doboz. (A Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Országos Gyűjtési Csoport iratanyaga. Az 1. doboz tételének címe: Hadifogoly, hadigondozás. 1947. Eredeti, kézírással javított gépi tisztázat.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő