Megnyitja kapuit a Fővárosi Operettszínház Budapesten.Tovább
Siess! Adj! Segíts! mozgalom a hadifoglyok, kórházak és tüdőbetegek megsegítésére
A második világháború után Az ország közegészségügyi intézményeit rendkívül nagy mértékű károsodás érte. A főként kommunista hátterű Nemzeti Segély és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége aktív, kezdeményező szerepet vállalt a segélyfeladatok megoldásában, s több alkalommal országos gyűjtési akciót hirdetett Az MNDSZ 1945. augusztus 25-én megtartott értekezletén elfogadták Tildy Zoltánné, javaslatát, hogy az MNDSZ az egyes hivatalos szervek támogatásával hozzon létre egy olyan szervezetet, amelynek feladata a hadifoglyok hazahozatala és megsegítése.
Felhívás-tervezet a gyűjtőívvel jelentkező megbízottak fogadására
Több százezer magyar család várja haza szívszorongva az apát, a testvért, a fiút, akit a bűnös háború kiszakított otthonából, szerettei közül. Több százezer hadifogoly tér vissza az elkövetkezendő hónapokban. Mi, akik a haza földjén érhettük meg a felszabadulást, neki láthattunk nemcsak az ország, de a magunk életének újjáépítéséhez is. A kifosztott hazában az elsanyargatott nép sok nehézség és lemondás árán, de mégis eljutott oda, hogy a szűkös kenyerét biztosítani tudja magának és családjának. Több százezer hadifogoly tér haza, kiknek minden lehetőséget meg kell adnunk arra, hogy bekapcsolódhassanak az újjáépülő ország munkás életébe.
Több százezer dolgozni akaró férfinek fedelet, ruhát, szerszámot, egyszóval életet kell adnunk. Az állam szegény és szegénységében is nemzedékek munkáját kell elvégeznie rövid évek alatt. A magyar társadalomnak az állam mellé kell állnia a leglelkesebb segíteni akarással. Adjuk oda a hadifoglyoknak, ne csak a fölöslegünket, osszuk meg velük azt is, amiből kevesünk van. Adjunk pénzt, ruhát, élelmet a hazatérőknek. Nem jótékonyságról van most szó, hanem átérzett, súlyosan indokolt áldozatkészségről egy nagyjelentőségű nemzeti ügy érdekében. Nemzetünkön, magunkon segítünk, ha a hazatérőkön segítünk. Több százezer munkás kéz veszi kezébe az ásót, a szerszámot, a tollat és áll be a termelőmunkába, ha megadjuk nekik a munka, az élet lehetőségeit. Az ország sorsának jobbrafordulása pedig a termelőmunka eredményétől függ. Aki közömbös a hazatérő hadifoglyok sorsával szemben, az nemcsak a kenyeret veszi ki kezükből, hanem saját magára rak újabb terheket, mert a nincstelenekről, az ellátatlanokról, sőt azok családjáról is az államnak, tehát a nemzet egészének kell gondoskodnia.
A "Siess, Adj, Segíts!" mozgalom az egész magyar nép megmozdulása a hadifoglyokért. Fogadjuk szeretettel a gyűjtőívvel jelentkező megbízottakat és adakozzunk mindnyájan szíves készséggel.
| (címzés, aláírás, dátum nélküli kézzel írt levél) |
Jelzet: MOL XIX-C-1-k-1-24-1094-1947. 1. doboz. (A Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Országos Gyűjtési Csoport iratanyaga. Az 1. doboz tételének címe: Hadifogoly, hadigondozás. 1947. Eredeti, kézírással javított gépi tisztázat.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 23.
A kormány elfogadta a DISZ vagyonának átadását a KISZ részére. A 8/1956. (XII. 13.) sz. kormányrendelet értelmében a területileg illetékes...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő
