A Szovjetunió elfoglalja a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát.Tovább
Bírói és Államügyészi Akadémia
„Avégből, hogy az ítélőbírói és államügyészi karnak a népi demokrácia szellemében való megújhodása meggyorsítható legyen, lehetővé kell tenni, hogy népi származású dolgozók a büntető bírói és az államügyészi feladatok betöltéséhez szükséges ismereteket és képesítést - megfelelő társadalomtudományi előképzés után - az egyébként fennálló szabályoktól eltérően szerezhessék meg. Ebből a célból az igazságügyminiszter egyéves büntetőbírói és államügyészi akadémiát (a továbbiakban: akadémia) szervez.”
I. melléklet
| Jelenleg 4 fajta bíróságunk van: | 143 járásbíróság |
| 21 megyebíróság | |
| 5 felsőbíróság és a | |
| Legfelsőbb Bíróság |
A járásbíróságok eloszlása a következő:
| 114 | járásban van | 114 járásbíróság |
| 8 | járásban van | 18 járásbíróság |
| 18 | járásban nincs | ? |
| Budapesten van | 7 | |
| Járás nélkül, városterületre illetékes /Kisújszállás, Karcag, Hódmezővásár, Békéscsaba/ | 4 járásbíróság | |
| 140 | járás | 143 járásbíróság |
| 6 járásbíróság nincs a járás székhelyén |
II.
A 19 megyében 21 megyei bíróság /törvényszék/ van. Bács-Kiskun megyében 2 megyei bíróság /Kecskeméten és Baján/ van, Komárom megyében nincs megyei bíróság. Budapesten 2 törvényszék van, külön büntető és külön polgári törvényszék.
A bíróságok illetékességi területe nem esik egybe a közigazgatási területekkel. A Nagybudapesthez csatolt peremvárosokra pl. a pestmegyei /Pestvidéki/ törvényszék illetékes.
III.
Felsőbíróság van Budapesten, Győrött, Pécsett, Debrecenben, Szegeden.
A Felsőbíróságnak megfelelő közigazgatási egysége nincs. Az egyfokú fellebbvitel folytán a Felsőbíróságokra nincs szükség. Fennállásuk bírói igazgatási és ítélkezési szempontból káros.
II. melléklet
Néhány jellegzetes eltávolítandó személy:
Dr. M. L., a Legfelsőbb Bíróság "kiváló munkás" bírája, erdélyi kommunista perek ítéletszerkesztő bírája volt.
Dr. M. S., legfelsőbb bírósági bíró, ugyanannak az ötöstanácsnak volt tagja.
Dr. L. T., a budapesti főállamügyészség elnöke, az 1940-es években a budapesti ügyészségnél a kommunista ügyek előadója volt.
Dr. Z. K., a minisztérium törvényelőkészítési osztályán főelőadó, Törekynek volt hosszú időn keresztül titkára, ma is aktív ellenség.
Dr. R. L., a minisztérium költségvetési osztályának vezetője, klerikális beállítottságú fasiszta.
Dr. M. A., az ügyészi felügyeleti osztályról rövid idővel ezelőtt került ki a felső bírósághoz, 1938-1943-ig, mint ötöstanácstag több kommunista perben ítélkezett.
Dr. S. Ö. a Legfelsőbb Bíróság másodelnöke, a jelenlegi vezetője, jobboldali szociáldemokrata.
Dr. B. B. legfelsőbb bírósági tanácselnök, jobboldali szociáldemokrata, volt államtitkár.
Dr. F. G., törvényszéki tanácselnök, jobboldali szociáldemokrata, volt belügyi államtitkár.
Dr. Sz. J., felsőbírósági tanácselnök, jobboldali szociáldemokrata, volt igazságügyi államtitkár.
III. melléklet
Az igazságügyi apparátus létszámcsökkentése
1.) A minisztérium létszámának csökkentése:
| jelenlegi | tervezett | csökkenés | % | |
| létszám | ||||
| miniszter, államtitkár | 2 | 2 | ||
| fogalmazók | 179 | 159 | 20 | 11 |
| segédhivataliak, könyvelők | 296 | 211 | 85 | 28 |
| hivatalsegédek, gépkocsivezetők | 97 | 87 | 10 | 10 |
| 574 | 459 | 115 | 20 | |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 17.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő