A jogi tanfolyam anyaga

Az oktatás, tekintettel a magas létszámra, 2 párhuzamos tagozatban folyik. Általában ugyanazok az eladók adnak elő, mindkét tagozatban s ezt a tanrend megfelelő összeállításával biztosítottuk. Kivételt képez az anyagi büntetőjog általános és különös része, amelyet külön-külön előadó tart.
Az egyes anyagok előadói és témavázlata a következő:

1.) Ideológiai ismeretek
I.
A marxizmus-leninizmus alapvető elvi kérdései.

1.) Társadalmi formák fejlődése /történelmi materializmus alapkérdései/
2.) Marxista-leninista államelmélet /polgári dem. állam./
3.) Tőkés kizsákmányolás /klasszikus kapitalizmus/
4.) Az imperializmus lenini elmélete. A kapitalizmus általános válsága /fasiszta állam/
5-6.) A marxista-leninista párt.
7.) A proletárdiktatúra államrendszere, a népi demokrácia mint a proletárdiktatúra formája.
8.) A népi demokrácia fejlődése.
9.) A Párt a proletárdiktatúra rendszerében.
10.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom.
11.) Tanácsköztársaság 1919.

II.
A szocializmus építése városon és falun

12.) A szocialista gazdaság rendszere, a szocializmus építésének problémái /3 napos előadás/
13.) A szocialista iparosítás, a sztalini 5 éves tervek.
14.) A munkásosztály felelőssége a szocializmus építésében.
15.) A Bolsevik Párt harca a mezőgazdaság kollektivizálásáért /munkás-paraszt szövetség/
16.) Az MDP paraszt politikája.
17.) Szövetkezeti mozgalmunk időszeru kérdései.

III.
Nemzetközi munkásosztály harca a két világháború
között

18.) A munkásosztály a fasizmus-ellen. Lipcsei per.
19.) MKP harca a Horthy fasizmus és a jobboldali szociáldemokraták árulása ellen.
20.) A Rákosi per tanulságai.

IV.
Szovjetuió a béketábor élén

21.) A második világháború. Igazságos és igazságtalan háború.
22.) A Szovjetunió negyedik 5 éves terve. A nagy természetátalakító terv
23.) Népidemokráciák.
24.) A népidemokráciák kulturális problémái.
25-26.) A Szovjetunió a béketábor élén az imperialisták ellen. Nemzetközi békemozgalom.
27-28.) Nemzeti és gyarmati kérdés.

V.
Imperialista behatolás

29.) A Szovjetunió harca a trockizmus ellen.
30.) Titó az imperializmus ügynöke, behatolás a népi demokratikus országokba.
31.) Jobboldali szociáldemokraták a béke ellenségei.
32.) A Vatikán és a klerikális reakció a haladás ellen.
33.) Harc a burzsoá ideológia ellen.

VI.
Tudományos világnézet

34.) Tudomány és vallás.

2.) Általános állam és jogelmélet
Előadó: dr. Sz. I.

1.) Az állam és jog keletkezése. A jog és az állam. A jog és az osztályok. A jog fogalma.
2.) A jog és társadalmi funkciói.
3.) Jogrendszer. A jogrendszer tagozódása.
4.) A Szovjetunió jogrendszere.
5.) A Szovjetunió jogrendszere.
6.) A népi demokráciák jogfejlődése.
7.) A népi demokráciák jogfejlődése.

3.) Alkotmány és közigazgatási jog
Előadó: dr. B. O.

1.) Az alkotmány fogalma. A magyar alkotmányjogi helyzet történeti áttekintése.
2.) A Magyar Népköztársaság Alkotmánya és jelentősége. Az államszervezet vázlata.
3.) Választási alapelvek. A törvényhozás és a végrehajtás.
4-5.) A helyi tanácsok és jelentősége és az államigazgatás személyzeti kérdései.
6.) Emberi jogok. Állampolgári jogok és kötelességek. Külföldiek.
7.) A Szovjetunió államigazgatása, a szovjetek.

4.) A bírósági és ügyészségi szervezet
Előadó: dr. Á. P.

I.
Bevezető ismeretek. /Igazságszolgáltatás és közigazgatás szétválasztása./ A közigazgatási hatóságok szerepe az igazságszolgáltatásban. Rendes és különbíróságok. A nép részvétele az igazságszolgáltatásban. Büntető és polgári törvénykezés.

II.
A rendes bíróságok és ügyészségek szervezete jelenleg és az Alkotmány szerint. A Legfelsőbb Bíróság elvi irányító hatásköre.

III.
Köztisztviselő fogalma. A köztisztviselői állás elnyerésének módjai és feltételei, különösen a bírói és ügyészi kinevezés jelenleg /1949:9 tvr./ és az Alkotmány szerint. A bíróságok és ügyészségek személyzete. Állandó bírósági megbízottak /tolmácsok, szakértők, stb./. Együttalkalmazást kizáró okok. Áthelyezés. Illetmények, a bírói és ügyészi külön státus. A közszolgálati alkalmazás megszuntetésének módjai. Nyugellátás.

IV.
A közszolgálati alkalmazottak, különösen a bírák és ügyészek kötelességei a) Alkotmány 41-42.. b) feljebbvalói utasítások teljesítése, c) hivatali titoktartás, d) munkafegyelem, e) felekkel való helyes bánásmód, f) a bírák és ügyészek szakmai továbbképzése (38/1950. M.T. sz.r.) a bírói függetlenség.

V.
Felügyeleti és fegyelmi jog. A felügyelet általában. A közvetlen, felsőbb és a felügyeleti hatóság. Időszaki és rendkívüli felügyeleti vizsgálatok. A felügyeleti jogkör érvényesítésének módja. Felügyeleti eljárás (Vizsgálat) során tehető intézkedések. (1491) 1891. I.M:E. sz. rendelet (B.Ü.SZ.) 86..) Az igazságügyminisztérium szerepe a felügyelet gyakorlásánál. A bírák és egyéb közszolgálati alkalmazottak fegyelmi felelőssége. Az 193? III. tc. és a 159/1950. M.T. sz. rendelet párhuzamba állítása. A fegyelmi vétség fogalma, a fegyelmi büntetések, fegyelmi eljárás. Rendbírság. Kártérítési felelősség. Az ügyvédek feletti felügyelet.

5.) Az anyagi büntetőjog általános részének
témavázlata
Előadó: dr. D. G. és dr. O. V.

1.) A büntetőjog fogalma és feladata. A büntetőjog keletkezése és osztálytermészete. A büntetőjog fejlődése. A szocialista büntetőjog. A magyar büntetőjog fejlődése.
2.) A büntetőjog forrása. A Btk. felosztása. A büntető törvények értelmezése, magyarázatuknak politikai és jogászi alapelvei. A büntetőjogszabályok időbeli és területi, valamint személyi hatálya. (Btá. 2-7. .) A kiadatás (Btá. 8..)
3.) A buncselekmény fogalma és osztálytermészete. A burzsoá buncselekmény fogalom kritikája és meghatározása a Btá.-ban. (Btá. 1..) A bunözés okai. A társadalmi veszélyesség szerepe a Btá-ban.
4.) A buncselekmény általános elemei. A buncselekmény alanya és tárgya. A bunösség, szándék és gondatlanság (Btá. 12..) A célzat és indító ok.
5.) A cselekmény. Tevőleges és mulasztási cselekmény. A cselekmény helye és ideje. Az eredmény. Az oksági kapcsolat.
6.) A büntethetőség. Ennek akadályai. A gyermekkor és fiatalkor. Elmebetegség, öntudathiány.
7.) Kényszer és fenyegetés. Ténybeli tévedés. Téves feltevés. Jogos védelem és végszükség.
8.) A magánindítvány és intézményének okai. Hiányának következményei. Halál, elévülés, kegyelem (Btá. 21, 23, 24-27..)
9.) A befejezett buncselekmény fogalma. Kísérlet, előkészületi cselekmény. (Btá. 17, 18, 19. .)
10.) Részesség. A cselekmény elkövetője, tettese, felbujtója és bunsegéde. (Btá. 20..)
11.) Az egység és többség fogalma, összbuntetés (Btá. 57-62..)
12.) A büntetés fogalma. A büntetések osztálytermészete és feladatai. A büntetések története.
13.) A büntetések rendszere a Btá-ban. Fő és mellékbüntetések. Javító-nevelő munka és biztonsági őrizet. (Btá. 30-49..)
14.) A büntetés kiszabása. Célja. Enyhítő szakaszok. Beszámítás. Feltételes felfüggesztés. Összbüntetés kiszabása. (Btá. 50-62..)
15.) A rehabilitáció.
16.) A kihágásokra vonatkozó rendelkezések. Sajtóbüntetőjog. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések.

6.) A Btk. különös részének tematikája
Előadók: dr. T. I. és dr. R. I.

1.) Gyilkosság, szándékos, indulatos emberölés.
2.) Gyermekölés, magzatelhajtás, gondatlanságból okozott emberölés.
3.) Testi sértés.
4.) Veszélyeztető cselekmények, mérgezés, közegészség elleni cselekmények
5.) Lopás
6.) Rablás, zsarolás és jogtalan önbíráskodás.
7.) Sikkasztás, zártörés, zártöréses sikkasztás.
8.) Hutlen kezelés, jogtalan elsajátítás.
9.) Orgazdaság, bunpártolás.
10.) Csalás.
11.) Közokirathamisítás, magánokirat-hamisítás.
12.) Vagyonrongálás, vaspályák, hajók, távírdák megrongálása és egyéb közveszélyu cselekmények.
13.) Gyújtogatás, vízáradás okozása, fogolyszöktetés.
14.) Hivatali sikkasztás és Btk. 471-481.-ában írt buncselekmények.
15.) Vesztegetés, tiltott ajándékozás, befolyással üzérkedés.
16.) Hivatali titok megsértése, titok tiltott felfedése, ügyvédi buncselekmények.
17.) Személyes szabadság megsértése közhivatalnok és magánszemélyek által, levél és távirati titok megsértése.
18.) Magánlaksértés, pénzhamisítás.
19.) Hamis tanúzás, hamis vád.
20.) Szemérem elleni buncselekmények.
21.) Rágalmazás és becsületsértés, hatóság előtti rágalmazás.
22.) Magánindítvány, valóság bizonyítása és egyes büntetlenségi esetek a rágalmazásnál.
23.) Az 1914:XL.tc.-ben írt buncselekmények.
24.) A dem. államrend és Népköztársaság védelméről szóló 1946:VII.tc.
25.) A termelőszövetkezeti csoportok tagjai és vagyonuk fokozott büntetőjogi védelméről. A társadalmi tulajdon fokozott védelme.
26.) Tiltott határátlépés, lőfegyverek tartásával kapcsolatos buncselekmények. Hutlenség.
27.) Fizetési eszközökkel elkövetett visszaélések.
28.) Árdrágító és a közellátás érdekét veszélyeztető buncselekmények.
29.) A tervgazdálkodás büntetőjogi védelme.
30.) Közveszélyes munkakerülés.

7.) A bűnvádi eljárásjog témavázlata
Előadó: dr. A. G.

1.) Büntetőeljárás, anyagi büntetőjog, büntető eljárási jog, a büntető eljárás főbb rendszerei, eljárásjogi alapelvek, eljárásjogunk kútfői, a bp. időbeli, területi, személyi, tárgyi hatálya és ált. rendelkezések.
2.) Bíróságok, kizárási-mellőzési okok, a büntető bíróságok szervezete, legfelsőbb bíróságok elvi döntései, rendkívüli bíróságok.
3.) A vádló, a vádképviselet fő alakjai, ügyészségek, ügyészi szervezet, kizárási és mellőzési okok az ügyésznél, az ügyészség és rendőrség szerepe a nyomozásnál, a vádemelés, vádképviselet megtagadása, vádelejtés, a vád megváltoztatása.
4.) A sértett jogai vádképviselet megtagadása, vagy vádelejtés esetén, a sértett magánjogi igényének érvényesítése, a vádelem.
5.) Hatáskör és illetékesség és ezekkel kapcsolatos jogszabályok, eljárás hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén.
6.) Az eljárás megindulása, feljelentés, magánindítvány, felhatalmazás, ?vánat.
7.) A nyomozás és ennek során az államügyészség, ill. az államrendőrség letartóztatási és kényszerintézkedési joga. A nyomozás megszüntetése és befejezése.
8.) A bizonyítás alapelvei, -tanuk.
9.) Szakértők, bírói szemle, terhelt nyilatkozata.
10.) Lefoglalás, házkutatás, személyi motozás.
11.) Az előzetes letartóztatás elrendelése, meghosszabbítása és megszüntetése a büntető eljárás során; az ezzel kapcsolatos perorvoslatok.
12.) A vádirat és vádindítvány.
13.) Eljárás vádirat nélkül.
14.) A tárgyalás előkészítése, nyilvánosság a tárgyaláson, közlési tilalom
15.) A tárgyalás a vádlottak kihallgatásának befejezéséig.
16.) A bizonyítási eljárás a tárgyaláson.
17.) Az okirati bizonyítás, vádbeszédek.
18.) Végindítványok, eljárás a tárgyaláson elkövetett buncselekmények esetén.
19.) A tárgyalási jegyzőkönyv és ítélet, illetőleg a bíróság egyéb érdemi határozata.
20.) Tettazonosság. Felmentő ítélet. Az ítélet kihirdetése és azt követő bírói cselekmények.
21.) Fellebbezés az ítélet ellen.
22.) A fellebbezési eljárás.

8.) A polgári jog alapjai
Előadó: dr. E. G.

1.) A polgári jog fogalma, tárgya és rendszere. A társadalmi formák és a magánjog fejlődése.
2.) Jogtárgy, jogviszony. Cselekvőképesség, jogképesség.
3.) Jogügyletek, jogellenes magatartás.
4.) A birtok és a tulajdon fogalma. A személyi tulajdon, szocialista tulajdon.
5.) A tulajdonjog megszerzése és megszuntetése. Szolgalmak, zálogjog.
6.) A kötelem fogalma és keletkezése. A kötelem alanyai, tárgya. Megerősítése és módosulása. A kötelem megszunése.
7.) Adásvétel. Használati kötelmek. Kártérítés és alaptalan gazdagodás.
8.) Vegyes kötelmek.
9.) Házassági jog (köteléki és vagyonjog). Rokonság-sógorság.
10.) Gyámság és gondnokság.
11.) Örökjog (törvényes és végrendeleti öröklés.)
12.) A polgári jog fejlődésünk útja.

9.) Büntetésvégrehajtási jog

Anyagát a jogszabályi rendezés után állítjuk össze.

10.) Katonai büntetőjog
Előadó: dr. B. M.

1.) Eljárásjog (hatásköri és illetékességi kérdések).
2.) A katonai büntetőjog alapelvei.
3-5.) Katonai Btk-ban meghatározott buncselekmények.

11.) Szövetkezeti és munkajog
Előadó: dr. Cs. G.

A munkajog tárgya és alapelvei. Fejlődése és jogforrásai. A munkaviszony tartalma.
A kollektív szerződés. Munkaügyi szervek. A munkaviszony megszunése. Munkaügyi jogviták.
A Szovjetunió munkajogának alapelvei.
A szövetkezetek célja és feladata, jogi szabályozása (2 előadás)
Az önálló termelőszövetkezetek és jelentősége.
Szövetkezeti jogfejlődésünk útja.

Iratszerkesztési előadások
"Gyakorlat" keretében
Előadók: az Akadémia jogi szemináriumvezetői

I. Előadás.
Szóbeli feljelentésről jegyzőkönyv felvétele.

II. Előadás.
Vádképviselet megtagadása.

III. Előadás.
Nyomozás elrendelése, kiegészítése (pótnyomozás), áttétel.

IV. Előadás.
Nyomozás megszüntetése, áttétel (nyomozás után).

V. Előadás.
Jegyzőkönyv helyszíni szemléről, lefoglalásról, házkutatásról.

VI. Előadás.
Előzetes letartóztatás elrendelése, meghosszabbítása, megszuntetése. Rendelvény-.

VII. Előadás.
Vádindítvány.

VIII. Előadás.
Vádirat.

IX. Előadás.
Tárgyalás kituzése. Elővezető parancs. Pénzbüntetéssel idézés.

X. Előadás.
Tárgyalási jegyzőkönyv.

XI. Előadás.
Jogerős elsőbírósági marasztaló ítélet. (T.e. 113..)

XII. Előadás.
Fellebbezett elsőbírósági marasztaló ítélet indokolással.

XIII. Előadás.
Felmentő ítélet az elsőbíróságon.

XIV. Előadás.
Végindítvány. Eljárás megszüntetése a tárgyaláson (Bp. 323..); Eljárás megszüntetése a T.e. 125.-a alapján.

XV. Előadás.
Indítvány összbüntetés kiszabása iránt. Összbüntetést kiszabó ítélet.

XVI. Előadás.
Kijavító végzés. Jogerősítő végzés. Büntetőparancs.

XVII. Előadás.
Újrafelvételi indítvány. Újrafelvételt elrendelő végzés.

XVIII. Előadás.
Nyomozólevél, személyleírás-körözés, elfogatóparancs, figyelőlap.

(MOL-M-KS-276.f.-96.cs.-6.őe.-15.d.- Magyar Országos Levéltár-MDP iratok-Adminisztratív osztály-6.őrzési egység-15.doboz)